Sok kismamának és munkáltatónak okoz gondot, milyen tevékenység végezhető a gyes, illetve a gyed alatt, s hogy az milyen járulék-, illetőleg egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget von maga után.
Gyermekgondozási díj
Gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartam leteltét követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, 2001-ben azonban havonta legfeljebb 80 000 forint.
A gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – főszabályként nem folytatható keresőtevékenység. (Nem minősül ilyennek, ha a gazdasági társaság aláírásra jogosult tagja díjazás, avagy az egyéni vállalkozó személyes jövedelem [vállalkozói kivét vagy átalányadóalap] nélkül végzi a munkáját.)
Felhasználási szerződés
A gyermekgondozási díjban részesülő személyt kizárólag munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, felhasználási szerződés alapján lehet foglalkoztatni. (A foglalkoztató a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó, a foglalkoztatott pedig a szerzői jogról szóló törvény védelme alá tartozó mű szerzője, az ilyen előadás előadója vagy előadóművésze.)
Biztosítási kötelezettség
A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségénél kizárólag a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni, azaz számításon kívül kell hagyni a felhasználási szerződésben meghatározott, a szerzőt illető vagyoni jog felhasználásáért adott díjat.
A biztosítási kötelezettség alapja a szerződés szerint végzett tevékenység időtartama és a tevékenységért járó díjazás. Az előadó, illetőleg az előadóművész biztosítási kötelezettségénél figyelembe vehető időtartam a szerződés megkötésétől vagy az előadásra való felkérés elfogadásától az előadás megtartásáig eltelt idő, szerződésenként azonban legfeljebb 7 naptári nap.
A biztosítási jogviszony akkor áll fenn, ha a felhasználási szerződés alapján végzett tevékenységből származó tárgyhavi járulékalap eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes havi minimálbér 30 százalékát (2001. február 1-jétől a 12 000 forintot). Ha a szerződés nem teljes naptári hónapra szól, a naptári napokra a minimálbér 30 százalékának 30-ad részét (2001. február 1-jétől 400 forintot) kell alapul venni. Amennyiben a munkadíjat nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki, a biztosítási kötelezettség a díjfizetéskori állapot szerint áll fenn.
Járulékfizetés
Amennyiben fennáll az előbbiek szerinti biztosítási kötelezettség, a jövedelem után a foglalkoztatónak 31 százalékos társadalombiztosítási, a foglalkoztatottnak pedig 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.
Mivel a járulékfizetés felső határát a gyermekgondozási díj folyósítása időtartamának arányában csökkenteni kell, a felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelmek után nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség általában nem keletkezik.
A gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt a foglalkoztatót tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli.
Az előbbiek szerinti biztosítási kötelezettség hiányában a foglalkoztató 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásra kötelezett a foglalkoztatottnak kifizetett munkadíj összege után.
A vagyoni jog felhasználása miatt járó díj után ugyancsak 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a foglalkoztatónak.
Gyermekgondozási segély
Gyermekgondozási segélyre a szülő, a nevelőszülő, a gyám jogosult, a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. (A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél a gyesre jogosító életkor 10 év.)
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek másfél éves koráig nem folytathat keresőtevékenységet. Itt sem kell keresőtevékenységnek tekinteni, ha a gazdasági társaság aláírásra jogosult tagja díjazás nélkül látja el a feladatát.
A gyermek másfél éves kora után a gyesen lévő napi négyórás munkát vállalhat valamely foglalkoztatónál. A napi 4 órát nem lehet havi vagy éves átlagban számítani, a jogszabály kategorikusan kezeli a naponkénti tevékenység időtartamát.
Az említett napi négyórás időbeli korlát nem érvényesül akkor, ha a gyesen levő otthon végzi a munkát bedolgozás vagy önálló tevékenység címén. Önálló tevékenység a vállalkozás, a megbízási, a vállalkozási jogviszony és a felhasználási szerződés alapján végzett tevékenység is.
Foglalkoztatás
Amennyiben a gyesen levő személy valamely foglalkoztatónál létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, úgy ezt újonnan létesített jogviszonyként kell kezelni. Ha a gyesen levő szülő munkaviszonyban áll, a gyermek másfél éves kora után létesített napi 4 órás foglalkoztatással járó jogviszonyt úgynevezett egyidejűleg fennálló egyéb biztosítási jogviszonynak kell tekinteni.
Járulékok
Az említett, napi 4 órás foglalkoztatással járó biztosítási jogviszonyból (munkaviszonyból) származó, járulékalapot képező jövedelem után a foglalkoztató 31 százalékos társadalombiztosítási, a foglalkoztatott pedig 3 százalékos egészségbiztosítási és 8 százalékos vagy – magán-nyugdíjpénztári tagnál – 2 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. (Természetesen a magán-nyugdíjpénztári tagot a 6 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj is terheli.)
A 3 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy az a munkaviszony, amelyben a dolgozót a gyes miatt mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól, korábban legalább heti 36 órás foglalkoztatást jelentett, mivel a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszony szünetel, így foglalkoztatási időtartamról sem lehet beszélni.
A gyesen levő dolgozót foglalkoztatónak tételes egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.
Vállalkozói tevékenység
Járulékfizetési kötelezettséget von maga után az is, ha a gyesen levő személy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet végez.
Általánosságban a járulékfizetési kötelezettség a főfoglalkozású egyéni, illetőleg társas vállalkozót terheli (31 százalékos társadalombiztosítási, 3 százalékos egészségbiztosítási, 8 százalékos vagy – magán-nyugdíjpénztári tagnál – 2 százalékos nyugdíjjárulék). A járulékokat az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét összege vagy az átalányadó alapja után, a társas vállalkozó pedig az úgynevezett tagi jövedelem után, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével köteles megfizetni.
A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személynél a járulékok alapja a ténylegesen megszerzett jövedelem (egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét vagy az átalányadó alapja, társas vállalkozónál a tagi jövedelem). A nappali tagozatos hallgatónál 31 százalékos társadalombiztosítási, 8 százalékos vagy – magán-nyugdíjpénztári tagnál – 2 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség keletkezik, a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot azonban nem kell megfizetni.
A társas vállalkozást, illetőleg az egyéni vállalkozót mint foglalkoztatót tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján a munka általában otthon végezhető, így a munkaidő nem mérhető.
A bedolgozói, a megbízási, a vállalkozási jogviszony, illetve a felhasználási szerződés alapján munkát végző személy biztosítási kötelezettségének alapja a személyes munkavégzés díja és a tevékenység időtartama. A naptári hónapon belül ugyanattól a foglalkoztatótól ilyen munkavégzés címén kapott díjakat, valamint a tevékenységek időtartamait össze kell számítani.
A biztosítás akkor áll fenn, ha a tevékenységből származó tárgyhavi járulékalap eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 százalékát (2001. február 1-jétől a 12 000 forintot). Ha a szerződés nem teljes naptári hónapra szól, naptári napokra a minimálbér 30 százalékának 30-ad részét (2001. február 1-jétől 400 forintot) kell alapul venni.
Amennyiben a díjat nem időszakonként, vagy csak a tevékenység befejezését követően fizetik ki, a biztosítási kötelezettség a díjfizetéskori állapotnak megfelelően alakul.
Az előbbiek szerint biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyokban a foglalkoztató 31 százalékos társadalombiztosítási, a foglalkoztatott 3 százalékos egészségbiztosítási és 8 százalékos mértékű vagy – magán-nyugdíjpénztári tagnál – 2 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a jövedelem után.
A foglalkoztatót tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli.
