Az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ (OMKMK) összegzése szerint ez év február végén – a januári adatokhoz képest – növekedett, míg az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. A munkaügyi központok az idei év második hónapjában összesen 408,3 ezer állástalant tartottak nyilván, 29,3 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban és 11 649-cel többet, mint az idén januárban.
A tavalyi esztendő hasonló időszakához képest a nyilvántartásban szereplő állástalanok száma az ország valamennyi térségében csökkent, de nem egyenletesen. Míg a központi régióban, illetve a közép- és nyugat-dunántúli területeken az átlagosnál lényegesen gyorsabb ütemű mérséklődés következett be, addig a munkanélküliségtől leginkább sújtott régiókban szerényebb, de érzékelhető javulás ment végbe.
Régiós különbségek
A legkedvezőbb helyzet a három dunántúli és az észak-alföldi régióban tapasztalható – ahol egy százalékponttal vagy azt meghaladó mértékben csökkent a munkanélküliségi ráta –, míg az ország további három régiójában az átlagosnál mérsékeltebb ütemű csökkenés következett be. Megyék szerint hasonlóképpen nagy eltérések tapasztalhatók a ráták között. Ezt jelzi, hogy míg Budapesten 2,7, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 20,1, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 21,2 volt a februári munkanélküliségi mutató.
Bár az elmúlt három hónap alatt bejelentett – támogatás nélküli – munkaerőigény országosan két százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi kereslettől, azonban februárban – a megelőző hónapok bejelentéseivel együtt – így is összesen 77,1 ezer volt a betölthető álláshelyek száma, a hónap zárónapján pedig 44,2 ezer üres státust regisztráltak. Az adatok tanúsága szerint a munkaerő-kereslet területi megoszlása szintén módosult az utóbbi egy év során, mert míg a Közép-Dunántúlon és a központi régióban emelkedett a munkaerőigény, addig az ország többi régiójában csökkent.
A regisztrált munka nélküli pályakezdők száma ugyancsak mérséklődött. Február végén 26,8 ezer fiatalt regisztráltak, 2,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel, és közel tíz százalékkal kevesebbet, mint két évvel korábban. A regisztrált munkanélkülieknek mindössze 6,6 százaléka pályakezdő, ugyanakkor a nyilvántartásba kerülők között az előző évi 14 százalékról 12,9 százalékra mérséklődött a fiatalok aránya.
Az OMKMK összesítése szerint az év első hónapjában a regisztrált állástalanok közül 138,2 ezren részesültek munkanélküli-járadékban, míg az ezen ellátást korábban kimerítettek közül összesen 97,5 ezren kaptak jövedelempótló támogatást. A tavalyihoz képest 4,4 százalékkal csökkent az ez utóbbi ellátást szüneteltetők aránya, így számuk 2001. január végén 110,7 ezret tett ki. Ezzel szemben a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 43,3 ezerre emelkedett a hónap végéig.
A szezonális okok miatt – az időjárásnak kitett ágazatok és az iskolaév által meghatározott ciklus következtében – a regisztrált munkanélküliek száma is erőteljes ingadozást mutat. Miután azonban a nemzetközi gyakorlatban általánosan alkalmazott módszerek felhasználásával e szezonális hatások kiszűrhetők, így lehetővé válik a munkanélküliség valós tendenciáinak nyomon követése. Ezek szerint a regisztrált munkanélküliek létszámának szezonálisan kiigazított száma februárban 374,5 ezer volt, míg egy hónappal korábban 374,9 ezret tett ki. Ezt azt jelenti, hogy a ciklikusság hatásainak kiszűrése után – januárhoz képest – mérséklődés tapasztalható a munkanélküliek számában.
A minimálbér hatásai
A Gazdasági Minisztérium felmérései szerint a minimálbér megemelése nem befolyásolja drasztikusan a munkanélküliséget. Ez idáig mindössze 122 olyan esetet regisztráltak, amikor a munkavállaló ezen ok miatt veszítette el állását – illetve került be a regisztrációba –, sokkal jellemzőbb, hogy a munkaadók átszervezésre, racionalizálásra hivatkoznak, illetve a határozott idejű munkaszerződések lejárta miatt küldik el dolgozóikat. A tárca mindenesetre tárgyal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azon – a munkaadói szervezetek által egyébként már korábban felvetett – javaslatáról, hogy a minimálbér megemelését az arra rászoruló cégeknél kompenzálják: e tárgyalások azonban most vannak folyamatban. Várhatóan a kompenzációra az állástalanságtól leginkább sújtott térségekben, illetve azon gazdálkodók esetében kerül sor, ahol a minimálbér megemelése a versenyképességet veszélyezteti.
