Csődkalauz
Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság mára már maga mögött hagyta a nagy csődhullám időszakát, a vállalati válsághelyzetek kezelésével összefüggő jogalkalmazási gyakorlat ismerete mégis elengedhetetlen a cégek számára. A Csődtörvény a gyakorlatban" című könyv ezt a praktikus igényt elégíti ki: útmutatást adva a csőd- és a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás gyakorlatában.
Az eligazítás annál is inkább hasznos lehet, mert 1992. évi hatálybelépését követően a csődtörvény számos módosítást megélt, ilyenképpen a gazdaság szereplői nehezen követhetik a folyamatokat. A törvény képlékenységét jelzi, hogy a csőd-, a felszámolási és a végelszámolási eljárások jelenleg is négy, egymással párhuzamosan alkalmazandó szabályrendszer alapján zajlanak: rendkívül nehéz tehát a jogalkalmazás. Pontosan ez a körülmény késztette a szerzőt arra, hogy az eljárások menetében felvetődő valamennyi probléma feltárása helyett a helyes látásmódra próbálja ráirányítani a figyelmet. A könyvében arra törekedett, hogy a jelen joggyakorlatban – a megtörtént jogesetek alapján – megfogalmazódó kérdéseket összegyűjtse. Nagy erénye a munkának, hogy valóságos jogeseteket elemez, s ezeket a bírósági döntések tükrében mutatja be.
Ezekre az alapismeretekre már csak azért is szükség van, mert – vélhetően – a csődtörvény módosítása ismét napirendre kerül. Ezt az igényt már megfogalmazta a felszámolók országos szervezete is, amely a törvény továbbfejlesztésének irányát a hitelezők védelmének megerősítésében látja.
Dr. Berkesné dr. Dancs Mária: Csődtörvény a gyakorlatban, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2000. 333 oldal, 4700 Ft + áfa
V. É.Pénzügyi integráció
Magyarország uniós csatlakozásának előkészülete nemcsak a jogalkotás területére, de a majdani tagsággal összefüggő jogszabályi, gazdasági és pénzügyi ismeretek széles körű terjesztésére is kiterjed. Szakmai és érdek-képviseleti szervezetek készítik fel tagjaikat a majdani változásokra, s kiadványok egész sora próbálja aktuális információkkal ellátni a gazdálkodókat. Hasonló szándékkal, az alapos és igényes tájékoztatás céljából látott napvilágot a Pénzügyi integráció Európában" című könyv is, amely az uniós közös valuta, az euró színre lépésének hatásait, jelenlegi és várható következményeit vizsgálja.
Teszi ezt széles és aktuális kitekintésben, olyan kérdéseket érintve, hogy például a monetáris integráció miként érintette a nemzetek monetáris és devizapolitikáját, s választ ad arra is, hogy az egységes valuta miképpen járulhat hozzá az Unió egységes piacának működéséhez. A hazai szakemberek számára – a monetáris integráció folyamatának és szakaszainak áttekintése mellett – nyilvánvalóan az a legizgalmasabb kérdés, hogy az EMU-hoz való csatlakozásnak milyen következményei lesznek Magyarország, illetve a csatlakozni kívánó országok számára. A szerző megállapítása szerint tökéletesen érvényesül a valamit valamiért elve, azaz minden tagállamnak egyénileg kell mérlegelnie, hogy melyek az előnyei és a hátrányai, mekkora a hozama és a költsége a tagságnak. Az azonban bizonyos: a közép-kelet-európai országok számára – mikro- és makroszinten – egyaránt ugyanazok az előnyök emelhetők ki, mint a jelenlegi tagoknál. Az EMU ígérete szerint felgyorsul a gazdasági növekedés, viszont a nagy piacból elsősorban a jelentős nemzetközi pozícióval rendelkező óriásvállalatok részesülnek. Ami pedig a munkaerőpiacot illeti, ennek a közép-európai országokra jellemző rendkívüli merevsége csak igen lassan oldódik.
Lőrincné Istvánffy Hajna: Pénzügyi integráció Európában, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2001. Ára: 5200 Ft + áfa
V. É.Adóperek
Talán a tágan vett pénzügyi igazgatás során hozott határozatoknál van szükség leginkább arra, hogy a fiskális szempontoktól mentes, az igazgatási apparátustól független bíróság előtt kereshesse az igazát az, aki nem ért egyet az adó- vagy a vámhatóság, illetve az illetékhivatal döntésével. Ezekben az esetekben ugyanis pénzről, sokszor igen sok pénzről van szó. Egy-egy bírósági döntés nemritkán a hatósági ügyek tömegére van hatással, s bizony előfordul, hogy alapvetően befolyásolja a gazdálkodó szervezetek, a magánemberek pénzügyi döntéseit vagy éppen vagyoni helyzetét, gondoljunk csak például a Globex-ügyekre.
E jogterületen számos értelmezési problémával találkozunk, s a hatóságok rendre ki is munkálják a maguk verzióját, amely meghatározza a döntési gyakorlatukat is. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a hatóságok valóban helyes álláspontot foglalnak el. A végső szót a jogértelmezésben is a bíróság mondja ki.
A Pénzügyi ítélkezés címmel megjelent munka a bírósági határozatokon keresztül tekinti át az adó-, az illeték-, a vám- és a jövedéki jog fontosabb kérdéseit. A munka az anyagi jogi ismereteken túl az igényérvényesítés eljárásjogi rendelkezéseivel is foglalkozik.
A könyv elsősorban a szakembereknek, a hivatásos jogalkalmazóknak szól, ám hasznos információkat szerezhet belőle bárki, akinek nem ismeretlen a bírósági határozatok sokszor nem éppen irodalmi igényű nyelvezete.
Dr. Lomnici Zoltán: Pénzügyi ítélkezés, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2001. 317 o. Ára: 5200 + áfa
