Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Környezeti hatásvizsgálat
Új rendelet született a környezeti hatásvizsgálatról. A környezeti hatásvizsgálat keretében az illetékes környezetvédelmi hatóság azt vizsgálja, hogyan hatnak a különböző tevékenységek a környezeti elemekre (a földre, a levegőre, a vízre, az élővilágra, az épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és a régészeti örökségre is), a környezeti elemek rendszereire, annak folyamataira, szerkezetére – különösen a tájra, a településre, a klímára, a természeti (ökológiai) rendszerre. Vizsgálják azt is, hogy az előbbi hatások következtében milyen változások várhatók az érintett emberek egészségi állapotában, társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen az életminőségben, a területhasználat feltételeiben.
A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek körét a rendelet 1. számú melléklete határozza meg. A melléklet "A" fejezete azokat a tevékenységeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges építményeket, létesítményeket sorolja fel, amelyekre csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése után adható környezetvédelmi engedély. A "B" fejezet azokat a tevékenységeket, illetve a megvalósításukhoz szükséges létesítményeket tartalmazza, amelyeknél a területileg illetékes első fokú környezetvédelmi hatóság döntésétől függ a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése.
A rendelet 2. számú melléklete a hatásterület meghatározásának szabályait, 4. számú melléklete pedig azokat a szempontokat tartalmazza, amelyek alapján eldönthető, hogy szükség van-e részletes környezeti hatásvizsgálatra.
[20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról]
A levegő védelme
A 2001. július 1-jén életbe lépő rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik (amelyek) tevékenysége, létesítménye, terméke levegőterhelést okoz vagy okozhat. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz. Tilalom alá esik az is, ha valaki bűzzel terheli a környezeti levegőt. A rendelet meghatározza a légszennyezettség mértékére, a légszennyező anyagok kibocsátására, a helyhez kötött légszennyező pontforrásra, a helyhez kötött diffúz légszennyező forrásra, a vonalforrásokra és a bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályokat, továbbá az egyes termékek és technológiák levegőtisztaság-védelmi követelményeit is.
Üzemeltetés
A légszennyező forrásokat az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell üzemeltetni. Ennek érdekében az üzemeltetőnek:
- minimalizálnia kell a tevékenység folytatásához szükséges, levegőterhelést okozó anyagok felhasználását,
- hatékonyan kell felhasználnia az eljáráshoz szükséges anyagokat és energiát,
- meg kell előznie a légszennyezést, vagy ezek kockázatát a minimumra kell csökkentenie,
- meg kell előznie a baleseteket, azok környezeti következményeit,
- meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, amennyiben fennáll a levegőterhelés veszélye.
A helyhez kötött légszennyező források üzemeltetése során:
- nem lépheti túl a jogszabályban vagy a környezetvédelmi hatóság határozatában megállapított kibocsátási határértékeket,
- be kell tartania a levegővédelmi követelményeket,
- olyan anyagot és energiát kell felhasználnia, amely nem okoz légszennyezést, illetőleg megfelel az egyéb környezetvédelmi jogszabályok előírásainak,
- a tisztítóberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően, gondosan és folyamatosan kell üzemeltetnie, karbantartania,
- a technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályoznia a rendkívüli légszennyezést,
- a rendkívüli légszennyezés megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, és értesítenie kell a környezetvédelmi hatóságot.
A kibocsátási határértékek túllépésekor vagy a környezet veszélyeztetésekor a környezetvédelmi hatóság a légszennyezőt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, annak be nem tartása miatt pedig korlátozhatja, felfüggesztheti vagy betilthatja a légszennyező tevékenységet.
[21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról]
Munkában az adónyomozók
2001. március 7-én hatályba lépett az adónyomozók feladatairól, intézkedéseik eljárási szabályairól, vagyis tulajdonképpen a magatartási kódexükről szóló rendelet.
Az adónyomozók magatartási kódexe
Az adónyomozónak az állampolgári és emberi jogok sérelme nélkül, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásával kell intézkednie. A rendelet még azt is előírja, hogy az intézkedést – ha annak jellegéből vagy a körülményekből más nem következik – a napszaknak megfelelő köszönéssel, az érintett személy nemének, életkorának megfelelő megszólítással, az adónyomozói mivolt és a tervezett intézkedés közlésével kell megkezdeni.
Az adónyomozó a szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye felmutatásával igazolja magát és intézkedési jogosultságát. Ha az intézkedéssel érintett személy az adónyomozó első felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő adónyomozó "a törvény nevében" figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel, és szükség esetén kényszerítő eszközt alkalmaz vele szemben.
Ha az adónyomozó a birtokos távollétében hatol be az ingatlanba, az APEH Bűnügyi Igazgatósága köteles a birtokost később erről tájékoztatni, és megvédeni az érintett vagyonát. Az adónyomozó a magánlakásban csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tartózkodhat. Az adónyomozó köteles elfogni, akit bűncselekmény elkövetésén tetten ért. Elfoghatja azt is, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, függetlenül attól, hogy az elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény az APEH nyomozó hatóságának hatáskörébe tartozik-e vagy sem.
Kényszerítő eszközök
Az adónyomozó előzetes figyelmeztetés után kényszerítő eszközöket alkalmazhat. Ha a figyelmeztetést a körülmények nem teszik lehetővé, a kényszerítő eszközök előzetes figyelmeztetés nélkül is alkalmazhatók.
Tettleges ellenszegülésnek kell tekinteni azt a célzatos, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenységet, amely az adónyomozót jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza, így különösen, ha valaki élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal akadályozza, hogy az adónyomozó belépjen a helyiségbe, a helyszínre, ott tartózkodjon, onnan távozzon, személyes szabadságot korlátozó intézkedést alkalmazzon, illetőleg egyéb intézkedést foganatosítson.
Súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy alkalmazásának sikere eleve kilátástalan.
Kényszerítő eszköz a testi kényszer, a vegyi, az elektromos sokkolóeszköz, a bilincs és az útzár.
Ajándék elfogadása
Az adónyomozó a szolgálati tevékenységével összefüggésben, illetőleg annak elismeréseként csak a jogszabályban és a belső rendelkezésekben meghatározott személyektől, szervezetektől fogadhat el ajándékot, jutalmat. Ajándéknak minősül a csak az adónyomozónak biztosított árengedmény is. Ha az adónyomozó munkakörére, adónyomozói szolgálatának teljesítésére tekintettel az adónyomozó hozzátartozójának adták a jutalmat vagy az ajándékot, az ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha azt az adónyomozó fogadta volna el.
A rendelet melléklete tartalmazza az APEH Bűnügyi Igazgatóság logóját, illetve az adónyomozók szolgálati és munkáltatói igazolványát is.
[5/2001. (II. 20.) PM rendelet az adónyomozói intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályairól, valamint az adónyomozói magatartás szabályairól]
Céginformációs szolgálat
Amikor a cég közzététel végett megküldi a beszámolóját a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak, átutalási megbízás visszaigazolásával kell dokumentálnia, hogy befizetette a 3000 forint költségtérítést az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számlaszámára.
A befizető egyértelmű azonosítása miatt az átutalási megbízás "közlemény" rovatában fel kell tüntetni a befizetés jogcímét (beszámoló-közzétételi költségtérítés), valamint a befizető cég cégjegyzékszámát is.
A céginformáció iránti kérelemhez is csatolni kell a költségtérítés megfizetésének igazolását.
A készpénz-befizetési utalvány vagy az átutalási megbízás "közlemény" rovatában fel kell tüntetni a befizetés jogcímét (céginformáció-költségtérítés), valamint a befizető cég cégjegyzékszámát is.
[A Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló 10/1998. (V. 23.) IM rendelet módosításáról]
Szövetkezeti üzletrészek
2001. március 3-án lépett életbe a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek megvásárlásának részletes szabályairól szóló 31/2001. (III. 3.) Korm. rendelet. Az úgynevezett alanyi jogú kívülálló üzletrész-tulajdonos 2001. április 15-ig jelentheti be az üzletrészének megvásárlása iránti igényét az üzletrészt kibocsátó szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz. Az igényt az üzletrész-tulajdonos a rendelet 1. számú melléklete szerinti igénybejelentő lapon, valamint a 2. számú melléklet szerinti adásvételi szerződés nyomtatvánnyal személyesen vagy ajánlott küldeményben jelentheti be. A személyes igénybejelentést a hivatalnak igazolnia kell. A bejelentőnek 5-5 példányban kell kitöltenie és aláírnia az igénybejelentő lapot, valamint a szerződésnyomtatványt. Az igényeket jogcímek szerinti bontásban és szövetkezetenként kell bejelenteni. A bejelentő az örökösi minőséget a hagyatékátadó végzéssel vagy az öröklési bizonyítvánnyal igazolhatja akkor is, ha az üzletrészt a hagyatéki leltár, illetőleg a végzés nem tüntette fel.
A földművelésügyi hivatal az igényekről készített tételes – az üzletrész-tulajdonosok nevét és a vételárat tartalmazó – kimutatást folyamatosan megküldi a szövetkezetnek. Ha a szövetkezet nem biztosítja a vételár fedezetét, és elmulasztja az állami kölcsön igénybevételére irányuló nyilatkozattételt, ez utóbbit – helyette és nevében – a földművelésügyi hivatal teszi meg.
[31/2001. (III. 3.) Korm. rendelet a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek megvásárlásának részletes szabályairól]
Elszámolható üzemanyagárak
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette a következő negyedévben alkalmazható üzemanyagárakat, amelyek alapján a magánszemélyek adóbevallásukban elszámolhatják az üzemanyagköltséget.
A 2001. április 1. és június 30. között elszámolható üzemanyagárak a következők: az ESZ-95-ös ólmozatlan motorbenzin 233, az ESZ-98-as ólmozatlan motorbenzin 243, a keverék 232, a gázolaj 217 forint literenként.
Ha az adózó az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, akkor nem szükséges számlát beszereznie.
