Alapos számvetés

A Munkaerő-piaci Alap (MPA) kiadásai az idén és jövőre is megközelítik a 200 milliárd forintot. A különböző alaprészekbe áramló befizetések és kifizetések egyenlege az utóbbi három évben negatív, s még két évig a tervek szerint hiánnyal zár. Az alapok által finanszírozott képzésekkel, munkahelyteremtésekkel legalább másfél százalékkal alacsonyabb a munkanélküliségi ráta. A szakképzési alaprész önállóvá tételéről, illetve az MPA regionális jellegének erősítéséről egyelőre viták folynak, döntés csak később várható.

Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkavállalói és munkaadói oldala a közelmúltban elutasította, hogy a Munkaerő-piaci Alap szakképzési részéből az Oktatási Minisztérium kizárólagos felügyelete alá tartozó önálló alapot hozzanak létre. Az erre vonatkozó törvényjavaslat részletes vitáját ezért nem kezdte meg a testület, a témára egy későbbi időpontban visszatérnek. A szociális partnerek kifogásolták, hogy az OMT-üléssel egy időben már a kormány is foglalkozik a törvénytervezettel, így érdemben nem befolyásolhatják az ottani döntéseket.

A kormányzati oldal képviselője ezt cáfolta, megjegyezve, hogy a szociális partnerek véleményét a kormány figyelembe veheti az Országgyűlésnek benyújtandó végleges változat kialakításánál, illetve a változtatások érvényesítésére a parlamenti vita során is mód van. A szakszervezetek ennek ellenére nem kezdtek bele a törvénytervezet részletes vitájába, a munkaadói oldal is csak általános megállapításokat tett.

A munkáltatói érdekképviseletek kifogásolták, hogy a javasolt megoldás alapján kevésbé szólhatnának bele a szakképzési célú támogatások felhasználásába. Ezt elfogadhatatlannak tartják, mert a szakképzési alaprészbe kizárólag a munkáltatók fizetnek be: a bérek után másfél százalékos szakképzési járulékot teljesítenek.

A kormányzati oldal képviselője rámutatott: az önálló Emberierőforrás-fejlesztési Alap létrehozása lehetőséget adna a rendszerszerű, hatékonyabb, takarékosabb szakképzésre. A szakképzés-felsőoktatás átjárható rendszere javítaná a képzés hatékonyságát, az egyének pedig jobban tervezhetnék képzésüket. A szakképzési támogatásból a korábbiaknál nagyobb arányban részesülne a felsőoktatás. Ennek oka, hogy a munkaerőpiacon jelentkező szakképzettek között a felsőfokú végzettségűek aránya a rendszerváltás óta 10 százalékról 25 százalékra emelkedett.

A munkáltatók 1,5 százalékos szakképzésijárulék-kötelezettségének éves értéke eléri a 35-40 milliárd forintot. A kötelezettségnek viszont a munkáltatók megfelelhetnek úgy is, ha gyakorlati képzést, továbbképzést indítanak, támogatnak.

Az alaprészbe csak azok fizetnek be, akik nem, vagy nem a teljes kötelezettség mértékében vállalkoznak képzésre. Az alaprész éves bevétele mintegy 10 milliárd forint.

Új testületek

A törvénytervezet javaslatot tesz arra, hogy a szakképzési támogatások országos, illetve regionális előkészítését új testületek végezzék. Ennek alapján létrehoznák az országos Emberierőforrás-fejlesztési Tanácsot, valamint régiónként a regionális emberierőforrás-fejlesztési bizottságokat.

Az országos tanácsban szerepet kapnának a munkavállalói, munkaadói érdekképviseletek, a gazdasági kamarák, az iskolafenntartók, a felsőoktatási intézmények, a szakképesítésért felelős minisztériumok, a Gazdasági, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium képviselői.

A régiós bizottságokban a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleteken túl helyet kapnának a képzőiskolákat fenntartó önkormányzatok, a területi gazdasági kamarák, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok, a munkaügyi központok, a felsőoktatási intézmények, valamint az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont képviselői.

Alapfeladatok

A Munkaerő-piaci Alap a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Rehabilitációs Alap, valamint a Bérgarancia Alap összevonásával létrehozott elkülönített állami pénzalap.

A Munkaerő-piaci Alap célja: a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a szakképzéshez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével a munkanélküliek ellátásának biztosítása, a munkaerő alkalmazkodásának, a munkanélküliek munkához jutásának támogatása, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése. Emellett az MPA a szakképzés fejlesztésének a támogatását, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítését, az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítását, valamint a munkaerő-piaci szervezet működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához való hozzájárulást is biztosítja.

A Munkaerő-piaci Alap bevétele a munkaadói járulék, a munkavállalói járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, a központi költségvetési támogatás, a privatizációból származó bevételek. Továbbá olyan egyéb bevételek, mint az MPA javára teljesített visszafizetések, a hatósági eljárás alapján befolyt bevételek, bírságok, kamatbevételek, az MPA javára teljesített önkéntes befizetések, támogatások, valamint működésével összefüggő bevételek.

A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) a foglalkoztatási törvény által létrehozott, a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből álló önkormányzati jellegű, tripartit testület, amely a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja és teljesíti. A MAT célja, hogy a törvényben meghatározott jogainak gyakorlásával, a Munkaerő-piaci Alappal való gazdálkodáson, annak ellenőrzésén keresztül is járuljon hozzá a foglalkoztatási feszültségek mérsékléséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez, nyújtson segítséget ahhoz, hogy a kormány, a munkaadók és a munkavállalók tevékenységükkel, a törvényben foglalt kötelezettségeik teljesítésével is szolgálják e célt. A MAT meghatározza, illetve elfogadja a Munkaerő-piaci Alap (MPA) a munkaerő-piaci helyzet befolyásolását szolgáló hároméves stratégiai programját, az MPA foglalkoztatási és rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének felhasználására vonatkozó irányelveket.

A MAT dönt – a szakképzési alaprész kivételével – az MPA egyes alaprészei közötti átcsoportosításról, az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásról, annak felhasználási módjáról, a gazdaságfejlesztést és a területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról, valamint a munkaerő-piaci szervezeteknek a MAT által indított programokhoz tartozó feladatairól s az ezzel összefüggő, nem tervezett működési kiadások finanszírozásáról.

A foglalkoztatási alaprész tekintetében a MAT határoz a központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról, központi foglalkoztatási, képzési és munkaerő-piaci integrációs programok indításáról, valamint a programokhoz kapcsolódó költségekről, foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatásáról, illetve a közhasznú munka támogatásáról, amennyiben ennek anyagi fedezetéül az MPA foglalkoztatási alaprészének központi kerete szolgál. A MAT megbízatása négy évre szól. A MAT egyes oldalain részt vevő tagok száma hatnál több nem lehet.

Alapfelosztás

A Munkaerő-piaci Alap idei kiadásainak tervezett összege 179 milliárd forint, a jövő évi előirányzat pedig 193 milliárd. Az alap a korábbi évekhez hasonlóan az idén és jövőre is a legtöbb pénzt munkanélküli-járadékra, a munkanélküliek társadalombiztosítási járulékára és más, a munkanélkülieknek fizetendő ellátásra költi. Az uniós elvárásoknak megfelelően a kiadások között egyre nagyobb arányt képviselnek az úgynevezett aktív eszközök: az elhelyezkedést segítő foglalkoztatási, illetve képzési programok támogatása. E célokra csaknem a segélyezési keretnek megfelelő összeg jut: idén 43 milliárd forint, jövőre pedig meghaladja az 50 milliárdot.

Aktív támogatás

Az aktív ráfordításoknál említhető a Gazdasági Minisztérium által közvetlenül felügyelt, mindkét évben a 3 milliárd forintot meghaladó keretösszeg is. 2000-ben közel harminc ilyen munkaerő-piaci program indult, melyek tartama általában két-három év, és a teljes költségvetésük három évre vonatkozóan több mint hárommilliárd forintot tesz ki. 2001-re 120-130 ezerre tehető azok száma, akik foglalkoztatási és támogatási képzésben részesülnek. Ez a kör 2002-ben várhatóan 130-140 ezer munkavállalót jelent. Mindebből következik, hogy az aktív támogatások nélkül az országos munkanélküliség aránya valószínűleg 1,5-2 százalékkal magasabb lenne a jelenleginél.

A pénzeszközök döntő részét decentralizáltan használják fel. Ez lehetővé teszi az egyes régiók eltérő fejlettségi szintjének, a térségek foglalkoztatási helyzetének, munkaerő-piaci körülményeinek figyelembevételét. A decentralizálás révén a keleti országrészben elhelyezkedő három hátrányos helyzetű régió például az idén a rendelkezésre álló aktív forrás közel kétharmadát kapta. Emellett az elmaradottabb megyék részére elkülönített keretet hoznak létre területkiegyenlítő támogatás céljára, amely szintén a megyék kritikus térségeinek fejlesztését hivatott szolgálni.

Önkormányzati többletfeladatok

Az idén több mint 29 milliárd forintot, jövőre pedig 37 milliárdot meghaladó összeget szán az alap az önkormányzatok foglalkoztatáspolitikai feladatainak finanszírozására. A múlt évben megszüntetett jövedelempótló támogatás helyett a járadékellátásból kikerülő munkanélküliek rendszeres szociális segélyt igényelhetnek az önkormányzatoktól. E segély feltétele, hogy a munkanélküliek közcélú munkában vegyenek részt. Az ezzel kapcsolatos igazgatási többletfeladatokra mindkét évben több mint egymilliárd forintot ad át a központi költségvetésen keresztül az önkormányzatoknak a Munkaerő-piaci Alap, míg a közcélú munkák szervezését idén 10,5, jövőre 14,5 milliárd forinttal segíti. A munkanélküliek önkormányzatoknál igényelhető rendszeres szociális segélyéhez pedig több mint 17, illetve 21 milliárd forinttal járul hozzá.

Számottevő a szakképzési célú kifizetések összege: az idén az ilyen jellegű kiadás meghaladja a 11 milliárdot, míg jövőre a 12 milliárd forintot. Az országos munkaerő-piaci szervezetnek – bérekre, működési költségre – az alap 11-12 milliárd forintot ad át.

Az alap legfontosabb bevétele a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett, úgynevezett szolidaritási járulék. Ennek a munkáltatók által befizetendő tervezett összege az idén 104,8, jövőre pedig 115,9 milliárd forint.

A munkavállalók által fizetendő járulék összege a feltételezések szerint az idén meghaladja a 48 milliárd forintot.

A munkáltatók a szakképzési hozzájárulás címén az idén a tervek szerint 11 és fél milliárd, jövőre pedig 12 milliárd forintot fizetnek be a Munkaerő-piaci Alapba.