Írásunkban a közüzemi szolgáltatások igénybevételére irányuló megállapodások általános szabályait ismertetjük, valamint kitérünk a villamos energia szolgáltatásáról szóló megállapodások főbb sajátosságaira is. Az egyéb közüzemi szolgáltatásokkal (gázszolgáltatás, hulladékkezelési szolgáltatás stb.) kapcsolatos tudnivalókról a következő számunkban adunk áttekintést.
A közüzem feladata a közszükségleteket kielégítő alapvető szolgáltatások folyamatos biztosítása. A fentiek miatt a közüzemet szerződéskötési kötelezettség terheli a fogyasztóval szemben, a szerződéskötést (a szolgáltatást) csak kivételes és kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben tagadhatja meg. A szolgáltató – ellentétben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) szerződéskötési szabadságra vonatkozó alapelvével – nem választhatja meg szabadon, kivel köt szerződést, s kivel nem.
A közüzemi szolgáltatások körét a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény sorolja fel, amely szerint közüzemi szolgáltatásnak minősül:
- a villamosenergia-szolgáltatás,
- a gázszolgáltatás,
- a víz- és szennyvízszolgáltatás,
- a hulladékkezelési szolgáltatás,
- a köztisztasági szolgáltatás, valamint
- a közcélú távbeszélő-szolgáltatás.
A közüzemi szolgáltatások igénybevételére a szolgáltatók közüzemi szerződést kötnek a fogyasztókkal. A közüzemi szerződésre vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Ptk. tartalmazza, míg az egyes szolgáltatásfajtákra vonatkozó speciális szabályokat külön jogszabályok rendezik.
A közüzemi szerződések általános szabályai
Közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól folyamatosan és biztonságosan, a fogyasztó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást – így különösen gázt, villamos energiát és vizet – nyújtani a fogyasztó számára, a fogyasztó pedig köteles az igénybevételért időszakonként díjat fizetni.
A szolgáltató a Ptk. szabályai szerint lényegében köteles a megállapodás létrehozására, hiszen a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetőleg a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé.
A szolgáltató a fogyasztóval szemben csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja a teljesítést.
A szolgáltató a szerződést csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel.
| A közüzemi szolgáltatás általános fogalmai |
|---|
|
A fogyasztó a közüzemi szolgáltatás igénybe vevője.
Lakossági fogyasztó az egy fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója (tulajdonosa, avagy bérlője), aki (amely) valamely közüzemi szolgáltatás igénybevételére közüzemi szerződést köt a szolgáltatóval. Egyéb fogyasztó az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) közüzemi szolgáltatás teljesítmény, illetve a szolgáltatás bizonyos mennyiségének igénybevételére köt közüzemi szerződést a szolgáltatóval. Szolgáltató lehet, aki az adott tevékenység ellátására engedélyt kap. A szolgáltatás díja a közüzemi szolgáltatásoknak hatósági ára, amelyet miniszteri vagy önkormányzati rendeletben határoznak meg. |
Közüzemi szerződés villamos energia szolgáltatására
A villamos energia szolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. (Vttv.) törvény és a végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet tartalmazza.
A Vttv. alapján a villamos energia termelését, szállítását, szolgáltatását és felhasználását (energiaellátás) az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és természet védelmének érvényesülésével, gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek, valamint a Ptk.-ban meghatározott főszabályoknak és a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő követelmények szerint kell végezni. Az energiaellátást az állam a Magyar Energia Hivatal irányításával és felügyeletével működő úgynevezett villamosenergia-rendszerben működteti.
Az előzőekben meghatározott, átfogó jogterületből a villamosenergia-szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony tárgyalására szorítkozunk.
A villamos energiát szolgáltató – fő szabály szerint – köteles a közüzemi szerződés megkötésére. Kivétel a szerződéskötési kötelezettség alól, ha a fogyasztó nem teljesítette a tájékoztatóban foglaltakat.
A lakossági fogyasztóval kötött szerződés tartalma
A szerződéses elemek tekintetében a villamos energia közüzemi szabályzat az irányadó. Ennek megfelelően a lakossági fogyasztóval kötött általános közüzemi megállapodás tartalmazza:
- a szolgáltató és a szerződést kötő irodájának a megnevezését, székhelyét, továbbá a fogyasztó nevét, az azonosításához szükséges valamennyi adatot, a címét, a fizetés módját, a banki átutalásos fizetésnél pedig a pénzintézet és a számlaszám megjelölését;
- a fogyasztási hely megjelölését (ezen belül meg kell határozni a nem összefüggő területeket is);
- a csatlakozási módot;
- a szolgáltatott energia műszaki jellemzőit;
- az egyéb jogszabályban meghatározott pénzügyi feltételek teljesítésének (például a hálózatfejlesztési hozzájárulás) és a szolgáltatói kötelezettségeknek a rögzítését, a megállapodás szerinti teljesítményt az ületszabályzatban meghatározott feltételekkel, valamint a felek megegyezése szerinti díjfizetési módot;
- a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezésnek és tartozékainak a felsorolását;
- a számlázási időszakokat (hónap, negyedév stb.);
- a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját, feltételeit;
- a szolgáltatás és a vételezés kezdeti időpontját;
- amennyiben a megállapodást a felek határozott időre kötötték, annak megszűnése időpontját;
- a szolgáltató, valamint a fogyasztó szerződésszegésének a következményeit, elsősorban a díjfizetés elmaradásának jogszabályban meghatározott ellenőrzése és a munkavégzés megakadályozása esetében alkalmazható következményeket;
- az egyéb feltételeket (például a mérőberendezés sérülésével kapcsolatos kötelezettségeket);
- a fogyasztói panasz bejelentési rendjét, valamint a panasz elintézésének módját a szolgáltatónál, és – amennyiben az elintézés eredményét a fogyasztó sérelmezi – annak a közlését, hogy a fogyasztó panaszával a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat.
A szerződés tartalma nem lakossági fogyasztó esetén
A szolgáltató és a nem lakossági fogyasztó között létrejött megállapodásnak természetesen tartalmaznia kell mindazokat az elemeket, amelyeket a lakossági fogyasztóval kötött szerződések tartalmaznak. Az ilyen megállapodásoknak azonban jelentős többlettartalma is van. Ennek megfelelően a nem lakossági fogyasztóval kötött szerződésekben fel kell tüntetni:
- a szolgáltató és a fogyasztó nevét (elnevezését), címét (székhelyét, telephelyét), statisztikai azonosítóját, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint bankszámlaszámát;
- abban az esetben, ha a fogyasztás jellege indokolja, a továbbadással vételezők teljesítményigényét;
- a tartalék csatlakozóberendezésen keresztül vételezhető hatásos, illetőleg látszólagos teljesítményértékét, a szükséghez mérten időszak (napszak) szerinti bontásban, valamint ezek igénybevételének bejelentési módját;
- a fogyasztó által az áramszolgáltatónak átadandó (tervezett) hatásos és meddő villamos energia mennyiségét és teljesítményét, napszaki bontásban;
- a villamosenergia-fogyasztás teljesítménytényező alsó és felső határértékét és annak mérését;
- a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének a módját;
- a számlázási időszakok és az ehhez tartozó fogyasztásmérő-leolvasási napok meghatározását;
- a szerződésszegés esetére szóló biztosítékot (például jelzálogjog, bankgarancia stb.).
A szolgáltatás díja
Az úgynevezett általános közüzemi szerződéseknél hatósági díjak érvényesülnek, ezzel szemben az üzletszabályzatban meghatározott fogyasztók közüzemi szerződésére – az úgynevezett egyedi közüzemi szerződésekre – a felek megállapodása az irányadó. A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy a díjban a szerződő felek nem tudnak megállapodni. Ilyenkor a fogyasztó kérésére a szolgáltató az általános közüzemi szerződésnek megfelelően köteles villamos energiát szolgáltatni.
Díjfizetés a társasházaknál
A közösség egészét terhelő kötelezettségek teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában felelnek, az egyszerű kezesség szabályainak megfelelően. Így van ez a villamosenergiadíj-fizetési kötelezettség esetében is.
A közüzemi szerződés időtartama, megszüntetése
Az általános közüzemi szerződés határozatlan időre, az egyedi közüzemi szerződés mindig határozott időre szól.
Az általános közüzemi szerződés felmondása
A fogyasztó az általános közüzemi szerződést harmincnapos felmondási idővel bármikor felmondhatja. A szolgáltató a felmondási időtől eltekinthet.
Az egyedi megállapodás megszűnése
Az egyedi közüzemi szerződés az abban meghatározott időben megszűnik, feltéve hogy azt a felek nem hosszabbították meg. Az egyedi közüzemi szerződést a fogyasztó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az év végére mondhatja fel.
Korlátozott felmondási jog
A közüzemi szerződést a szolgáltató csak akkor mondhatja fel, ha
- a fogyasztó a díjfizetési kötelezettségét három hónapon át elmulasztja, valamint ha
- tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a fogyasztási helyen megszüntette a villamos energia vételezését.
Energiafelhasználás
Fő szabály, hogy a szolgáltatónak a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően, a tőle elvárható módon folyamatosan és emellett biztonságosan kell kielégítenie a fogyasztó villamosenergia-igényét.
Az energiaátvitel korlátozása
A fogyasztó a vételezett villamos energiát a fogyasztási helyen kívüli területre csak a szolgáltató hozzájárulásával viheti át vagy adhatja tovább a fogyasztói helyen kívüli más felhasználó részére. A villamos energia továbbadója és a felhasználó közötti jogviszonyt a továbbadó csak abban az esetben szüntetheti meg, ha a felhasználó megszegi a szerződésben vállalt kötelezettségét, illetve ha a közte és a szolgáltató közötti közüzemi jogviszony megszűnik.
Üzemeltetési tilalmak
A fogyasztói berendezések üzemeltetésekor a fogyasztó
- nem veszélyeztetheti az életet, az egészséget és vagyonbiztonságot, továbbá
- nem veszélyeztetheti és nem zavarhatja a villamosmű üzemét és más fogyasztók villamosenergia-vételezését, emellett
- a villamosenergia-termelő berendezését csak a szolgáltató által meghatározott feltételekkel kapcsolhatja össze a közcélú villamosművel.
A szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása
A szolgáltató a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban jogosult szüneteltetni az áramszolgáltatást. A szüneteltetésre kizárólag csak az élet- és a vagyonbiztonság veszélyeztetése, az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának megbomlása, a villamosművek üzemzavarai esetén van lehetőség, valamint akkor, ha más módon el nem végezhető kapcsolások és egyéb munkák ezt megkívánják.
Értesítési és tájékoztatási kötelezettség
A szolgáltató az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben rögzített módon köteles értesíteni (írásban, telefaxon stb.) az érintett fogyasztókat az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról.
A korlátozásról és annak okairól a szolgáltatónak írásban tájékoztatnia kell a Magyar Energia Hivatalt.
Rendkívüli helyzetek
A villamosenergia-szállító és a -szolgáltató
- országos tüzelőanyag-hiány esetén, valamint
- külgazdasági, nemzetgazdasági, környezetvédelmi vagy honvédelmi érdekből korlátozhatja, szükség szerint pedig szüneteltetheti is a villamosenergia-szállítást, illetve a -szolgáltatást.
A szolgáltatót a korlátozásból vagy szüneteltetésből származó károkért nem terheli kártalanítási kötelezettség, amennyiben elvárható magatartást tanúsított. Amennyiben a fogyasztói magatartás elvárhatóságának megítélésében vita alakul ki a szolgáltató és a fogyasztó között, a kérdésben a Magyar Energia Hivatal állásfoglalása az irányadó.
A szolgáltatás elszámolása és a díjfizetés
A szolgáltatott villamos energia mennyiségét és teljesítményét a szolgáltató – a szerződésben meghatározott időszakban – általában a tulajdonában lévő, a hatóság által hitelesített fogyasztásmérő berendezés adatai alapján állapítja meg és számolja el. A berendezés hitelesítése a szolgáltató kötelezettsége.
Ellenőrző fogyasztásmérő
A fogyasztó – természetesen a saját költségén – jogosult úgynevezett ellenőrző fogyasztásmérő berendezést felszereltetni, azt azonban a szolgáltató fogyasztásmérő berendezésével azonos mérőváltókra csak akkor csatlakoztathatja, ha ezzel a szolgáltató mérésének pontosságát nem veszélyezteti, és a szolgáltató az ellenőrző berendezés felszereléséhez előzetesen, írásban hozzájárult. Az ellenőrző fogyasztásmérő berendezés mérései a fogyasztó által felhasznált (igénybe vett) villamos energia elszámolására – hacsak a felek nem állapodtak meg másként – nem ad alapot.
A fogyasztásmérő ellenőrzése
A szolgáltató a fogyasztó kérésére köteles 15 napon belül, hitelesített ellenőrző fogyasztásmérő berendezéssel vagy egyéb módon ellenőrizni a kifogásolt fogyasztásmérő berendezés működését. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő berendezés pozitív irányban túllépi a külön jogszabályban előírt hibahatárt, a szolgáltató köteles azt kicserélni.
Újrahitelesítés
A szolgáltató a fogyasztó kívánságára köteles a fogyasztásmérő berendezést újrahitelesíttetni, és az újrahitelesítés idejére helyettesítő fogyasztásmérő berendezést felszerelni. A fentiek szerint elvégzett helyszíni ellenőrzés vagy újrahitelesítés költségei a szolgáltatót terhelik abban az esetben, ha a mérőberendezés túllépi a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt. Ellenkező esetben a költségeket a fogyasztó köteles megtéríteni.
Számlázás
A fogyasztó – számla ellenében – díjat fizet a szerződésben foglaltaknak megfelelően igénybe vett szolgáltatásért. A szolgáltató egy elszámolási időszakra (egy hónapra) állapítja meg a díjat, és állítja ki arról a számlát, a szerződés szerinti gyakorisággal.
A fogyasztó a számlát annak bemutatásakor, illetőleg a szerződésben meghatározottak szerint köteles kiegyenlíteni.
Kifogás
A fogyasztó a szolgáltatónál kifogást terjeszthet elő a számla ellen, amelynek a számla kiegyenlítésére azonban nincs halasztó hatálya akkor, ha a számlaösszeg nem haladja meg az előző év azonos időszakára vetített díj kétszeresét.
A szolgáltató köteles megvizsgálni a kifogást, a vizsgálat eredményéről pedig – legkésőbb a kifogás beérkezésétől számított 15 napon belül – értesítenie kell a fogyasztót. Amennyiben a szolgáltató vizsgálata szerint a fogyasztónak – az általa befizetett díjból – visszatérítés jár, úgy azt a fentiekben említett értesítés kézbesítését követő 8 napon belül készpénzben kell visszafizetni, illetve visszautalni a fogyasztónak.
Előfordulhat azonban az is, hogy a vizsgálat eredményeként – például téves, illetve elmaradt elszámolás miatt – a szolgáltató válik jogosulttá további díjra, díjkülönbözetre. Ilyenkor a fogyasztónak lehetősége van arra, hogy a különbözetet a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben fizesse meg.
Fizetési késedelem
Késedelmes fizetésnek minősül, ha a fogyasztó a számlát annak bemutatásakor, illetve a szolgáltatóval való megállapodás szerinti határidőben nem egyenlíti ki, illetve ha olyan számla ellenértékét nem egyenlíti ki határidőben, amelyet megkifogásolt ugyan, azonban a kifogás a fentiek szerint a számla teljesítése tekintetében nem bír halasztó hatállyal. Ilyenkor a szolgáltatás igénybe vevője kamatot fizet, emellett köteles megtéríteni a szolgáltató – a késedelemmel összefüggésben keletkezett – igazolt költségeit is.
Díjtételek
Az elszámoláskor a hatósági árat (díjat) kell alkalmazni, a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos egyéb szolgáltatások díjait pedig a külön jogszabályokban foglalt előírások, ármegállapítások és az üzletszabályzat rendelkezései szerint kell megállapítani.
Árváltozás
A villamos energia árváltozása esetén a fogyasztási díjat
- havi, kéthavi számlázásnál, illetve részszámlázás esetén az ármegállapítás szerint,
- két hónapnál ritkább leolvasás és számlázás esetén pedig a szolgáltató kezdeményezésére történt fogyasztói önbevallás, vagy ennek elmaradása esetén a fogyasztás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.
Hibás mérés
Ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibásan mér, annak adatai a számlázás során nem vehetők figyelembe. A meghibásodott készüléket soron kívül meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményétől függően az alábbiak szerint kell eljárni:
- ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibás működésének mértéke és időtartama megállapítható, a leolvasott adatokat megfelelően helyesbíteni kell. A helyesbített fogyasztási adatok meghatározásáig lehetőség van úgynevezett ideiglenes elszámolásra. Az ideiglenes elszámolás alapjául az előző, a meghibásodás előtti elszámolási időszak teljesítmény- és kihasználási óraszámadatai szolgálnak,
- ha a helyesbítés mértékének a meghatározására nincs lehetőség, vagy ha időközben a fogyasztói vételezésében változás következett be, a hibás mérést megelőző és követő elszámolási időszakok – de legalább négy hónap – fogyasztási adatainak átlaga képezi az elszámolás alapját.
Szerződésszegés
A szerződés megszegése értelemszerűen mind a szolgáltató, mind pedig a fogyasztó részéről bekövetkezhet.
A szolgáltató szerződésszegése
A szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
- a villamosenergia-szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,
- a villamos energiát nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,
- a villamosenergia-szolgáltatás tervszerű munkák miatti szüneteltetéséről nem értesíti időben a fogyasztót,
- felróható magatartása következtében a villamosenergia-szolgáltatás megszakad, vagy azt a törvényben meghatározott esetben foglaltakon túlmenően szünetelteti, illetőleg korlátozza, végül, ha
- a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után nem kezdi meg a villamosenergia-szolgáltatást az azt követő munkanapon, hogy a fogyasztónak kézbesítették a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítését.
Szerződésszegés a fogyasztó oldalán
A fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül, ha
- a szerződésben meghatározott villamos teljesítményt túllépi,
- a villamos energia vételezésénél olyan terhelési, illetőleg feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében a villamosenergia-szolgáltatás megszakad, vagy ha az előzőekben említett magatartás a villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű vételezését veszélyezteti, zavarja vagy akadályozza,
- nem tartja be a fogyasztói berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamosművel való összekapcsolására vonatkozó előírásokat,
- a csatlakozóberendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, illetve annak sérülését nem jelenti be a szolgáltatónak,
- a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez elektromos áramot,
- a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a szolgáltató beleegyezése nélkül vételez villamos energiát,
- a számlát késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben egyenlíti ki, illetve a villamosenergia-díjat egyáltalán nem fizeti meg,
- a villamos energiát a szolgáltató hozzájárulása nélkül a fogyasztási helyen kívüli területre viszi át, illetőleg a fogyasztási helyen kívüli más felhasználó részére továbbadja,
- fogyasztásmérés nélküli fogyasztás esetén a szerződéstől eltérő módon vételez,
- megtagadja a korlátozó rendelkezések betartását, valamint
- szerződés nélkül vételez villamos energiát.
A szerződésszegés következményei
A szerződés megszegésének, illetőleg a villamos energia szabálytalan vételezésének következménye lehet:
- a díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés (például a szolgáltató köteles a díjnak, illetve arányos részének a visszatérítésére, ha felróható magatartása miatt a szolgáltatás megszakad, a fogyasztó pedig pótdíjat fizet a közüzemi szerződésben meghatározott teljesítmény túllépése esetében stb.),
- a felemelt díjfizetés (a fogyasztó szabálytalan vételezéskor köteles ún. felemelt díj fizetésére),
- a kötbérfizetési kötelezettség (kötbért fizet a fogyasztó például akkor, ha a villamosenergia-vételezésnél olyan terhelési, illetve feszültségviszonyokat, avagy zavart okoz, amelynek eredményeképpen megszakad a villamos energia szolgáltatása, illetve a szolgáltató akkor, ha nem kezdi meg a szerződés szerinti határidőben a villamos energia szolgáltatását),
- a kártérítés (kártérítést fizet a fogyasztó a fenti bekezdésben meghatározott magatartása miatt, ha azzal okozati összefüggésben a szolgáltatónak, illetve más, szerződés szerinti magatartást tanúsító fogyasztónak kára keletkezik, a szolgáltató pedig egyebek mellett akkor, ha a szolgáltatást nem a tőle elvárható módon végzi, és abból adódóan a fogyasztónak kára keletkezik),
- a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése (a szolgáltatónak akkor van lehetősége – egyebek mellett – a szolgáltatás felfüggesztésére, ha a fogyasztó a villamos energia folyamatos szolgáltatását, illetve más fogyasztó szerződésnek megfelelő áramvételezését korlátozza, zavarja vagy akadályozza), valamint
- a fogyasztó kikapcsolása a villamosenergia-szolgáltatásból (például abban az esetben, ha a fogyasztó a fizetési kötelezettségét három hónapon keresztül nem teljesíti).
A következményeket együttesen is lehet alkalmazni.
| A közüzemi szolgáltatással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok |
|---|
|
