Bár a Gazdasági Minisztérium (GM) szerint január első fele nem igazolta azokat a negatív várakozásokat a minimálbér-emeléssel kapcsolatban, amit a munkaadók és a munkavállalók korábban hangoztattak, a szakmai szervezetek, cégek azért óvatosak. Továbbra is úgy látják, néhány területen valóban nem okoz gondot az emelés, ám másutt elbocsátások, normaemelés, munkaszerződés-módosítás várható. A legsúlyosabb következményekre a textiliparban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben számítanak.
A szakmai szervezetek, cégek továbbra is úgy látják, a gazdálkodók egy részét a kormány nehéz helyzetbe hozta azzal, hogy 2001. január 1-jétől drasztikusan felemelte a legkisebb bér összegét. Vitathatatlan, hogy van olyan ágazat, számos olyan cég, ahol ez az emelés nem okoz gondot, hiszen ott kevesen vannak, akik 40 ezer forint alatt dolgoznak. A statisztikák szerint a versenyszektoron belül a textiliparban, a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben a cégek jelentős részét érinti ez a kormánydöntés. A legtöbben – 97 ezren – a kiskereskedelemben dolgoznak a legalacsonyabb bérért; a mezőgazdaságban ez a szám 59 ezer, míg a textiliparban 53 ezer. A Kopint-Datorg számításai szerint a minimálbér-emelés a mezőgazdaság és a textilipar jövedelmezőségét 6-10 százalékponttal rontja. A GM közigazgatási államtitkára, Glattfelder Béla már január elején sietett kijelenteni, hogy a minimálbér-emelés kapcsán korábban elhangzott negatív feltételezéseket nem igazolták vissza a tények. A GM ezt a következtetést a munkaügyi központok első néhány napi forgalmán mérte le, illetve azon, hogy decemberben a munkaügyi központok nem kaptak nagyobb számban csoportos létszámleépítési tervekkel kapcsolatos jelzéseket, mint korábban.
Keresik a lehetőséget
A gazdasági élet szereplői azonban nem ilyen derűlátóak. A január első felében szerzett tapasztalatok, visszajelzések sem jobbak a korábban vázolt helyzetnél – mondja Cseh József, a Magyar Könnyűipari Szövetség főtitkára. Bár a valódi hatásokat egyelőre nem lehet érzékelni, hiszen a cégek még csak most keresik a lehetőségeket. Az biztos, hogy a textiliparban negatív jelenségekkel kell számolni, s várhatóak lesznek a vészintézkedések is. Természetesen az ágazaton belül is differenciált a helyzet, hiszen vannak olyan területek, ahol jobb a bérszínvonal. Ám például a konfekcióipari cégek – varrodák – nehéz helyzetbe kerülnek, mert ezek főként bérmunkát végeznek, s a külföldi megrendelő nemhogy emelné, inkább csökkenteni kívánja a bérmunka díját.
Így aztán főként a kisebb vállalkozások nehéz helyzetbe kerülnek, s várható a feketefoglalkoztatás növekedése, a normarendezés, a hivatalos 8 órás munkaidő csökkentése 4-6 órára, de végső esetben az elbocsátástól is tartani lehet.
Halmozódó hátrányok
Az agrárágazatot jó ideje már több negatív hatás is sújtja, amit csak fokoz ez a kormánydöntés – összegezte a tapasztalatokat Mahr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) gazdasági szakértője. A 2000. év kedvezőtlen volt az agrárágazat számára, s az idén, év elején hatályba lépett a szövetkezeti üzletrészről szóló törvény, ami a szövetkezetek többsége számára kedvezőtlen. S e helyzetet "fejelte meg" a minimálbér-emelésről szóló kormányrendelet.
Így nem meglepő, hogy mindeddig csak problémákról szóltak a cégek. Bár a kormány optimista, eddig a szervezethez érkező visszajelzések ezt nem igazolják. Vélhetően szükség lesz lészámleépítésekre, több dolgozót foglalkoztatnak majd részmunkaidőben, illetve megszaporodik a szezonális munkások száma. Ám az sem kizárt – végső megoldásként –, hogy a mezőgazdasági üzemek tevékenységeik egy részét is leépítik. Míg az előbbi megoldások eredményei már egy-két hónap múlva láthatók lesznek, addig ez utóbbi mértékét csak 9-12 hónap múlva lehet felmérni.
Ám a mezőgazdaság gondjait a fogyasztók ennél hamarabb fogják érezni: a zsebükön. E vélekedést támasztja alá Piros László. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) főtitkára azonban azt is jelezte, hogy az élelmiszeripar egy heterogén iparág, hiszen mintegy 40 gyártási ágazatot ölel fel, így a belső különbségek igen eltérőek. Az ágazat – ahol jelenleg mintegy 135 ezer ember dolgozik – havi bruttó átlagkeresete 84 ezer forint, de mintegy 9 ezer alkalmazott dolgozik 40 ezer forintnál kevesebbért. Ha az idén várható átlagkereset-emelkedést is figyelembe vesszük, akkor ez a szám még némiképp tovább csökken. Szám szerint ez valójában nem jelentős, ám e feszültség koncentráltan néhány területen jelentkezik. Az egyik legrosszabb helyzetben lévő terület a sütőipar, ahol jelentős számban vannak a betanított munkások. A baromfi- és húsiparban a minimálbér-emelés mintegy 3-4 ezer dolgozót érint, de a negatív hatásokkal a konzerviparban is számolni kell. Az Éfosz a bérek bruttósításában látja a megoldás lehetőségét. Javaslatuk szerint nem a minimálbért kellett volna emelni, hanem a béreket kellene bruttósítani, eltörölve a munkaadói járulékterhet, s megtartva a munkavállalók járulékfizetési kötelezettségének arányát. Álláspontjuk szerint – mint Piros László elmondta – e lépés nem gerjesztené az inflációt, de növelné a keresletet, a vásárlóerő növekedése pedig húzná a gazdaságot. A befizetett többlet-szja és -áfa pedig nagyjából kárpótolná a költségvetést az elmaradó járulékokért.
Kis cégek kiszolgáltatottsága
Az építőiparban a nagy cégeket nem érinti ez az intézkedés, ám a kicsiknél nem kizárt, hogy gondot okoz a legkisebb bér ilyen mértékű emelése a dolgozók egy meghatározott körében – közölte Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (Évosz) ügyvezető igazgatója. Az építőiparban nagy szükség van a jó szakmunkásokra, így őket a munkáltatók tisztességgel megfizetik. Ám ahol jelentős számban foglalkoztatnak segédmunkásokat és idénymunkásokat, ott bizonyára el kell gondolkodni a lehetőségeken. A mintegy ötszáz céget tömörítő szervezethez mindeddig negatív visszajelzés az intézkedéssel kapcsolatban nem érkezett.
Sajátos helyzetben van az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz), hiszen mintegy 80-100 ezer kisvállalkozást tömörítenek, akik jelentős részét nagyon keményen érinti ez a kormánydöntés – nyilatkozta Kassai Róbert alelnök. Ám hogy ez pontosan mit jelent, az csak az első kifizetések értékelése után derül majd ki. Az azonban bizonyos, hogy a kisvállalkozásoknak nagyon nehéz kigazdálkodniuk a minimálbér-emelés okozta többletterhet. Ehhez – számításaik szerint – csaknem 2,4 millió forintos évi többletforgalomra lenne szükség. Ez a gyakorlatban szinte megoldhatatlan, hiszen a kisvállalkozások nagy számánál ilyen forgalomnövekedés lehetetlen, s jelentős áremelést sem lehet elfogadtatni a piaccal.
Így a kisvállalkozók rákényszerülnek arra, hogy kiskapukat keressenek. Ilyen lehet az, hogy a hivatalosan bejelentett munkaidőt csökkentik. E nélkül a kisvállalkozások legalább fele öt éven belül csődbe megy, s ez a folyamat már rövidesen megindulhat. Az Iposz azt sérelmezi, hogy a kormány nem gondolt a kisvállakozásokra, s számukra nem biztosított "testreszabott" kompenzációt.
A kereskedelemben ez a lépés valójában a nagy hálózatokat nem érinti, hiszen a létszámhoz képest alacsony azoknak a száma, akik 40 ezer forintnál kevesebb bruttó bérért dolgoznak. A kiskereskedelmi egységeket azonban e lépés érzékenyen érinti, ám a megoldás kézenfekvő – mondja Dávid Ferenc, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) illetékese. Egyrészt nagyon sok helyen áttérnek a részmunkaidős foglalkoztatásra, ami hatórás munkaidőt és 30 ezer forint bruttó bért jelent. Ismét megjelenik a kistelepüléseken az úgynevezett osztott munkaidő, ami azt jelenti, hogy kora reggel és délután 3-3 órát kell dolgozni. Ez ugyan nem jó a munkavállalónak, ám jelen helyzetben ez jelenti a megoldást. A normafeszítés is járható út, mégpedig a felvásárlók esetében. Itt a jutalékot nagyobb forgalomhoz kötik. Már érkeztek azzal kapcsolatban is jelzések, hogy az üzleteket helyenként kiadják a korábbi alkalmazottnak vállalkozásban. Így aztán nem kell bért fizetni. Bár mindegyik kényszermegoldás általában rossz a munkavállalónak, ám még mindig jobb annál, mintha munkanélkülivé válna. Az állás elvesztésétől való félelem miatt általában vállalják e megoldásokat az emberek, főként az olyan körzetekben, ahol magas a munkanélküliség.
Célvizsgálatok
A munkaadóknak jó lesz óvatos, átgondolt lépéseket tenni, hiszen a munkaügyi ellenőrök februártól szigorúan megnézik, hogy a munkavállaló megkapja-e a hivatalos legkisebb bért. Elsőként a januárra járó munkabérek februári kifizetésekor ellenőrzi majd a kormányrendelet végrehajtását az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). A célvizsgálat során egyrészt ellenőrzik, hogy a munkaadó valóban kifizette-e a kötelező minimálbért, másrészt pedig megnézik azt, hogy nem kényszeríti-e a munkáltató a dolgozót színlelt részmunkaidős szerződésre, illetve hogy az előírt norma nem irreális-e. Az ellenőrök a bérjegyzék, a bérkifizetési dokumentumok alapján végzik munkájukat.
