Adójogi útmutató
Az idei adójogszabályok értelmezésében s a törvényi előírások megismerésében kalauzolja olvasóit Az új adójog magyarázata 2001 címmel megjelent kiadvány. E több mint hatszáz oldalas könyv vélhetően valamennyi adózó számára hasznos útmutató lehet. Ugyanis a különböző adótörvények sokadik módosítása után a tapasztalatok szerint egyre bonyolultabb lesz a szabályrendszer, s a helyes alkalmazáshoz elkél a szakértő segítség.
A szerzők az összes adónemre, valamint az adózás rendjére vonatkozó hatályos rendelkezéseket feldolgozták. Tették ezt azzal a szándékkal, hogy az olvasók eligazodhassanak a jogszabályi módosítások útvesztőiben, s világos és egyértelmű képet kapjanak az adózás menetrendjéről. Jól tükrözi e törekvéseket, hogy a különböző adónemek tekintetében a kötelezettségekről, a kedvezményekről és az adózás alóli mentesség feltételeiről egyaránt tájékoztatnak a szerzők, mint ahogyan a különleges, az adózók egyedi körére érvényes szabályokat is ismertetik. A szerzői team a jogszabályokban megfogalmazódó általános elvekre is felhívja a figyelmet, mintegy megmagyarázva a jogalkotói szándékokat. Ez az egyértelmű utalás érhető tetten – például – a társasági- és az osztalékadó-kötelezettség ismertetése során, amikor a szerzők arra is rávilágítanak, hogy a 2001-től hatályos, jelentősnek értékelhető módosítást a számviteli összhang elve, az Európai Unióhoz való közeledés igénye, illetve az adóelkerülés lehetőségeinek szűkítése határozta meg.
Az adózás rendjéről szóló fejezet kitér az adóhatóságok rendszerének, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szervei és azok hatáskörének ismertetésére, az önellenőrzés fogalmának és korlátainak tisztázására, valamint az adómegállapítási módokra. Hasonlóképpen az adóigazgatási eljárásról szóló fejezet is izgalmas" olvasmánynak ígérkezik, hiszen olyan fontos tudnivalókat tartalmaz, hogy – például – miként zajlik a végrehajtási eljárás, illetve hogyan történik az adóügyek jogorvoslata.
Külön érdeme a kiadványnak, hogy a jogszabályok rendszerét áttekinthető és világos szerkezetben tárja fel az olvasó előtt, s mindezt közérthető nyelvezettel. Ily módon nemcsak a könyvelők és az adószakértők, de a tájékozódni szándékozó, érdeklődő laikusok is befogadható és hasznosítható ismeretekre tehetnek szert.
Dr. Földes Gábor-Dr. Hadi László-Karácsony Imréné-Pénzely Márta-Pölöskei Pálné-Dr. Szolnoki Béla: Az új adójog magyarázata 2001. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 652 oldal, 6400 Ft+áfa
v. é.Állami bevételek és kiadások
Van-e méltányos keresztre feszítés? – kérdezett vissza a reformközgazdászok fenegyereke, Liska Tibor a nyolcvanas évek végén bevezetett adóreform idején arra az egyik közgazdászhallgató által feltett kérdésre, miszerint van-e méltányos adórendszer. Ilyen persze aligha van, de a jó adózás érvényesítése iránti klasszikus igény egyszerű szabályát már a XVII. században megfogalmazták: a birkát nem levágni, hanem nyírni kell.
Ha Joseph E. Stiglitz A kormányzati szektor gazdaságtana című egyetemi tankönyvét a hatvanas években írta volna meg, akkor – a szerző állítása szerint – a Pénzügytan címet viselné a kötet, ám a nagyra nőtt és a XX. század utolsó negyedében szenvedélyesen vitatott állami szerepvállalás indokolta, hogy e szerep mélyreható elemzése felé forduljon, és új szellemű közgazdasági művet írjon.
A magyar szakmai közönség számára több szempontból is hézagpótló kötet kerül az olvasó kezébe a KJK jóvoltából. Samuelson nagy Közgazdaságtana után a kilencvenes években sorra jelentek meg a korszerű mikro- és makroökonómiai tankönyvek, ám hiányzott egy, a kormányzati szektort tudományos alapossággal elemző tankönyv. Igaz, a közjavak és a piaci kudarcok fogalmát a már megjelent könyvek is említik, mégsem tárgyalják tejleskörűen és rendszeresen az államnak a XX. században megnövekedett szerepét és annak közgazdasági alapjait. Ráadásul miközben a könyv az államháztartás szerepével, bevételeivel és kiadásaival foglalkozik, lényeges mondanivalójában eltér a pénzügytan, államháztartástan tradicionális tárgyalási módjától. Tudniillik a kormányzati (állami, közszolgálati) szektor gazdaságtanára koncentrálva nem marad meg a puszta leírás szintjén, hanem továbbmegy: bemutatja az eltérő nézeteket is, bámulatos higgadtsággal mutatva rá a különböző vélemények erősségeire és gyengéire.
Hézagpótlónak minősül e könyvben a kiadások, főleg a jóléti kiadások (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás és szociális kiadások) elméleti tárgyalása is. Ezek a témák ma világszerte reflektorfényben állnak, ám a hazai olvasók számára azért is különösen tanulságosak, mert a szűken értelmezett gazdasági rendszerváltozás végéhez közeledve az államháztartás reformja nemcsak hogy korántsem tekinthető lezártnak, de talán még koncepcionálisan eldöntöttnek sem. Csak remélni tudjuk, hogy az egyetemisták mellett az államháztartást formáló, annak végrehajtásában érdekelt politikusok és szakemberek is haszonnal forgatják majd e kötetet.
Joseph E. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2000. 748 oldal, 5000 Ft+áfa.
