Cikkünkben röviden összefoglaljuk, kik milyen nyugellátásra tarthatnak igényt a dolgozó biztosítási jogviszonya alapján.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapelvként tartalmazza az Alkotmányban foglaltaknak megfelelően, hogy a biztosított a volt biztosított elhalálozása esetén a hátra maradt hozzátartozók részére egységes elvek alapján
- özvegyi nyugdíjat,
- árvaellátást,
- szülői nyugdíjat, illetve
- baleseti hozzátartozói nyugellátást biztosít.
Halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt a bíróság jogerősen megállapította.
Özvegyi nyugdíj
Özvegyi nyugdíjra jogosult, akinek a házastársa az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Bármilyen rövid időtartamú házasság megalapozza az özvegyi nyugdíjra jogosultságot, de az, akinek a házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, csak abban az esetbe jogosult özvegyi nyugdíjra, ha a házasságból gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.
Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.
Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra, aki a megjelölt együttélési időszak vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a házastárstól annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Az özvegyi nyugdíj a tartásdíj összegénél több nem lehet.
Ideiglenes özvegyi nyugdíj
Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat az elhunyt jogán ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultság – az egyéb feltételek fennállása esetén – legkorábban a halál napjától nyílik meg. A nyugdíj mértéke 50 százaléka annak a saját jogú nyugdíjnak, amely az elhunytat a halál időpontjában megillette. Amennyiben a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el, az özvegyi nyugdíj alapját képező rokkantsági nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mint ami az elhunytat – halála időpontjában – a III. csoportos rokkantság alapján megillette volna.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor
- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
- rokkant, vagy
- házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül következik be. Mértéke az elhunyt nyugdíjának 20 százaléka, azonban a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött vagy rokkant, de saját jogú nyugellátásban nem részesülő özvegy esetében továbbra is az elhunyt nyugdíjának 50 százaléka.
Ha az özvegy saját jogán öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ennek összegétől függetlenül 20 százalékos özvegyi nyugdíj illeti meg.
Nyugdíjpénztári tagság
Nyugdíjpénztári tag halála esetén az özvegyi nyugdíj alapja a jogszerzőt megillető rokkantsági nyugdíj 75 százaléka. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege ennek a 75 százalékos összegnek az 50 százaléka, az özvegyi nyugdíj összege pedig a 75 százalékos összeg 20 százaléka.
Ha a jogszerző, vagy annak halála esetén a hozzátartozója kérte az egyéni számlán lévő összeg átutalását a Nyugdíjfolyósítási Alaphoz, és az igény érvényesítésekor ez a tény bizonyított, a hozzátartozói nyugellátás összegét úgy kell megállapítani, mintha a jogszerző biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna.
A jogosultság megszűnése
Megszűnik az özvegyi nyugdíjra jogosultság:
- ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt házasságot köt,
- a rokkantság címén megállapított özvegyi nyugdíj akkor, ha az özvegy munkaképesség-csökkenése már nem éri el a 67 százalékot.
Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
A jogosultság feléledése
Feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága annak, akinek özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike – rokkantság, öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése – a házastárs 1993. március 1. előtt bekövetkezett halála esetén 1993. március 1-jétől számított 10 éven belül – de legfeljebb a házastárs halálától számított 15 éven belül –, 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén pedig az özvegyi nyugdíj megszűnését követő 10 éven belül teljesül.
A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság feléled a házasság megszűnése után, ha az igénylő a házasságkötéskor 1998. január 1-jét megelőzően végkielégítést nem vett fel, és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj megilletné.
Ha az özvegyi nyugdíjat 1997. január 1. előtti időponttól állapították meg, akkor éled fel a jogosultság, ha a férfi eléri a 60., a nő pedig az 55. életévét.
Feléledés esetén a jogosultat megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések és kiegészítések.
A nyugdíj megosztása
Több jogosult esetén a jogosultak között egyenlő arányban kell megosztani az özvegyi nyugdíjat. Más arányú megosztást polgári peres eljárásban lehet érvényesíteni. A jogosultak számának változása esetén az ellátást újból meg kell osztani.
Nyugdíj-megállapítási kérelem
Az özvegyi nyugdíjat az igénylő lakóhelyétől függően a megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál és ezek kirendeltségeinél, amennyiben pedig a jogszerző már nyugellátásban részesült, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (Bp. XIII., Váci út 73.) kell igényelni.
A vasutak által megállapított nyugellátásban részesülő személy halála esetén az özvegy az illetékes szolgálati főnökségen, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságánál, avagy a GYSEV Rt.-nél érvényesítheti igényét.
A kérelemhez csatolni kell:
- a jogszerző szolgálati idejére vonatkozó igazolásokat,
- a házassági és halotti anyakönyvi kivonatot,
- az elvált házastárs kérelméhez a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó, vagy a tartásdíj fizetésére kötelező jogerős bírósági határozatot, illetve közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozatot,
- az élettársi igénynél az együttélést igazoló polgármesteri hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt,
- ha a jogszerző nyugdíjasként hunyt el, a nyugdíjasszelvényt.
Árvaellátás
Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élő egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is –, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. A testvér és az unoka abban az esetben jogosult az ellátásra, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs.
A jogosultság tartama
Az ellátás a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban a szülő halálának napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életévének betöltéséig jár. Amennyiben az árvaellátásban részesülő gyermek a jogosultság megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára, tehát az árva életkorára tekintet nélkül jár az ellátás.
Nem érinti a jogosultságot, ha a gyermek, vagy életben maradt szülője házasságot köt. Nem érinti a jogosultságot az örökbefogadás sem.
Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki
- az iskola igazolása szerint, betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,
- 25 évesnél fiatalabb, és a felnőttoktatás keretében a nappali oktatás munkarendje szerint folytat tanulmányokat.
Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezéséig a nyári szünet tartamára is jár.
Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói, illetőleg a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya szünetel.
A testvér, unoka árvaellátásának folyósítása szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.
Az ellátás összege
Az árvaellátás gyermekenként annak az ellátásnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
A meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője rokkant.
Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. Az árvaellátás összege gyermekenként 2001-ben nem lehet kevesebb havi 15 620 forintnál.
Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztárnak volt a tagja, az árvaellátás a jogszerző nyugdíja 75 százalékának 30 vagy 60 százaléka, de legalább az árvaellátás minimumösszege.
Az árvaellátás módosítása
Amennyiben az árva az életben lévő szülő rokkantsága címén kapta a 60 százalékos árvaellátást, a rokkantság megszűnése esetén a folyósító szervnek a változás időpontját követő hónap első napjától kezdődően kell 30 százalékosra csökkenteni az ellátás mértékét.
Amennyiben a 30 százalékos mértékű árvaellátás megállapítását követően, de még az egyéb jogosultsági feltételek fennállása alatt az életben lévő szülő megrokkan vagy meghal, az ellátást a változás időpontját követő hónap első napjától kezdődően 60 százalékos mértékű ellátásra kell emelni.
Megszűnés, feléledés
Megszűnik az árvaellátás folyósítása azon a napon, amikor megszűnik a jogosultság (pl. tanulmányok befejezése, rokkantság megszüntetése).
Feléled az árvaellátásra jogosultság, ha a jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek (pl. tanulmányok folytatása). Ebben az esetben az ellátás összegét a megszűnést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.
Szülői nyugdíj
Szülői nyugdíj az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének – meghatározott feltételek fennállása esetén –, nevelőszülőjének járó ellátás. A szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg, ha a szülő a gyermekének halálakor rokkant, vagy a 65. életévét betöltötte, és a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. A fenti feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket 10 éven át eltartotta.
Az ellátás a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a gyermek halálának napjától a jogosult rokkantságának tartamára jár. A 65. életévét betöltött szülőt orvosi vizsgálat nélkül is rokkantnak kell tekinteni. Az a szülő, aki a gyermeke halálakor nem volt rokkant, szülői nyugdíjra csak abban az esetben válik jogosulttá, ha az elhalálozástól számított 10 éven belül megrokkan, és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. E rendelkezéseket kell alkalmazni a nagyszülőre és az unokára is.
A jogosultság elbírálása szempontjából túlnyomó részben eltartottnak minősül az a szülő, illetve nagyszülő, akinek a nyugellátása a gyermeke, unokája elhalálozásának időpontjában nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A szülői nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a jogosult saját jogú, vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2001-ben havi 18 310 forint).
Az ellátás összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. Ha a szülői nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük egyenlő arányban meg kell osztani. A változást követő hó első napjától újbóli megosztásnak van helye, ha a jogosultak száma megváltozik.
