A bírságolás önmagában nem hozhat érdemi változást a munkaügyi, az adózási – illetve más hatóságok által elvárt – fegyelem javításában – állítják a téma szakértői. A vétségek számának csökkentéséhez szükség van a cégek közreműködésére is, amihez meg kell teremteni a vállalkozások érdekeltségét, de a vonatkozó jogszabályok folyamatos finomítása is sokat segíthet. A szankcionálással kikényszeríthető átmeneti eredményekkel szemben tényleges és tartós előrelépés akkor várható, ha a cégműködés tisztaságát is értéknek tekintik a vállalatok.
Több ellenőr kellene
Évente csaknem ötvenezer cégnél tart ellenőrzést az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF). Az ellenőrzések tapasztalatai szerint az elmúlt években a munkabiztonsági és a munkaügyi fegyelem nem javult a munkahelyeken. Békés András, a felügyelőség elnöke sokat vár a Nemzeti Munkavédelmi Program elfogadásától, mivel ez talán érdekeltebbé teszi a cégeket a szabályok betartásában. A hatóság a jelenlegi bírságösszegek felemelését is szorgalmazza.
Az elmúlt év első felében 26 ezer munkáltatót ellenőriztek az OMMF munkatársai, s az esetek többségében egy cégnél egyszerre több szabálytalanságot is találtak. A felügyelet az első félévben 54 millió forint munkavédelmi bírságot és 608 millió forint munkaügyi bírságot szabott ki a munkáltatókra. Szinte semmiféle javulásról nem lehet beszélni, amit az is bizonyít, hogy a kirótt büntetések összege emelkedett a korábbi évekhez képest.
Az elnök kifejtette: sem a munkavédelem, sem a munkaügy területén nem változott a munkáltatók magatartása. Továbbra is a legfőbb szabálytalanság a védőberendezések és a felszerelések hiánya: a dolgozók sokszor az alapvető biztonsági intézkedéseket sem tartják be. A felügyelők számos esetben bukkannak feketemunka-végzésre, vagyis a cégek a dolgozókat szerződés nélkül, színlelt szerződéssel, vagy hiányos, s így érvénytelen szerződéssel alkalmazzák. A főbb szabálytalanságok közé sorolható még a munkabér és a pótlékok ki nem fizetése. Sok munkáltató a megengedettnél több túlórát ír elő, ráadásul ezért nem fizeti ki a munkavállalónak járó pénzt. Az elnök beszámolt arról, hogy kezdeményezik a kiszabható bírság növelését. Jelenleg a büntetés 50 ezertől 3 millió forintig terjedhet. E mértékeket 1994-ben állapították meg, ám azóta igencsak elértéktelenedtek a kiróható összegek. Az OMMF azt javasolja, hogy az alsó határ 100 ezer, a felső pedig 10 millió forint legyen. Ehhez persze törvénymódosítások szükségesek, de az elnök reményei szerint a kormány és az Országgyűlés is egyetért majd javaslatukkal.
A helyzet tartós javulása önmagában a bírságok nagyságától azonban aligha várható, hiszen a munkáltatók érdekeltségét ez nem feltétlenül teremti meg. Ezt inkább új szabályokkal lehet elérni, amelyeket a Nemzeti Munkavédelmi Program tartalmaz. A program az Országgyűlés előtt van, s a bevezetése után Békés András folyamatos javulásra számít. Erre persze csak hosszabb távon lehet számítani, hiszen az új rendszer kiépítése is sok időt vesz igénybe.
Az elnök végül hozzátette: az OMMF továbbra is létszámgondokkal küszködik, hiszen a több százezer cég ellenőrzését mindössze 400 felügyelő végzi. Így nem meglepő, hogy évente a munkáltatóknak alig tíz százalékához jutnak el. 2002-ben a hatóság létszáma 80 fővel bővülhet, de Békés szerint ez nem jelent áttörést.
A tanácsadás segíthet
Az elmúlt évekhez képest javult a munkavédelmi ellenőrzések színvonala, bár a vizsgálatok száma továbbra is alacsony. A jövőben ezen változtatni kell a munkavállalók védelmében – vélekedett Borhidi Gábor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) munkavédelmi ügyvivője, aki a bírságok tervezett emelésével kapcsolatos elrettentést nem tartja egyértelműen jó megoldásnak. Úgy látja, legalább a háromszorosára kellene növelni a munkavédelmi ellenőrzések számát, hiszen az Európai Unió is ezt várja hazánktól.
A biztonsági előírások betartatása bizonyos ágazatokban és munkahelyeken sem a munkáltatókra, sem a munkavállalókra nem jellemző, sőt az emberek tudatában sem él a biztonságos munkahely iránti igény. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a szabálytalanságon ért munkáltatók száma, csakúgy, mint a kiszabott bírságok értéke. A szakszervezeti szakértő szerint azonban egy újfajta, a biztonságot értéknek tartó mentalitás kialakítása nem feltétlenül az elrettentéssel érhető el. A bírságok tervezett, jelentős emelésétől ezért nem lehet egyértelműen jótékony hatást várni. A jó szándékú segítség s a tanácsadás hosszabb távon hatékonyabb eredményekkel járhat, mint a magas bírsággal való fenyegetettség. A túlzottan magas pénzbüntetés számos kisvállalkozás számára akár a csődöt is jelentheti, pedig sokak nem szándékosan vétenek a szabályok ellen. Borhidi hozzátette: egyértelmű, hogy a hatóságok az ellenőrzések során nem szelektálhatnak a rosszindulatú, szándékos, illetve a véletlen, tájékozatlanságból eredő vétség között. Mégis ez utóbbiaknál többet segíthet a felvilágosítás, mint a komoly szankció.
A tanácsadói, segítői szerep erősítéséhez azonban magának a felügyeletnek is meg kell erősödnie – vélte a szakértő. Ehhez persze elengedhetetlen az anyagi támogatás, ám a költségvetés nem kényezteti el az OMMF-et. Az idén különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a munkavédelmi képviselői hálózat fejlesztésére is, hiszen 2001-ben az üzemi tanácsi választások mellett munkavédelmi képviselői választások is lesznek. Jelenleg nagyon kevés az ilyen szakértő: a becslések szerint a munkahelyek alig húsz százalékánál dolgoznak munkavédelmi képviselők. A szakszervezetek szorgalmazták, hogy az 50 főnél többet foglalkoztató cégeknél legyen kötelező az ilyen szakértő jelenléte, ám a munkáltatók ellenállása miatt végül nem került be a törvénybe. A Munkavédelem Országos Programja keretében azonban ismét napirendre került a téma, s várható, hogy az érdekegyeztető tárgyalásokon is újra felvetődik. Borhidi szerint a munkáltatóknak is érdekük a biztonságos munkahely, s a jó munkavédelmi képviselők alkalmazása a hatósági ellenőrzéseket is rövidebbé teheti, nem szólva arról, hogy adott esetben a képviselő tetemes bírság megfizetésétől mentheti meg a céget.
Divatba jött a feljelentés
Az adóhatósághoz érkező bejelentések, vagy másképpen szólva feljelentések többsége megalapozatlan, így nyilvánvalóan bosszúból történik, a konkurencia elleni harc részeként, illetve a másik cég lejáratásaként – vélekedett Vargha Árpád, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese. A tapasztalatok szerint tavaly is az áfával kapcsolatos szabálytalanságok és visszaélések vitték el a pálmát, pedig az adatok még csak novemberig állnak rendelkezésre.
Az adóhatóság 2000 novemberéig több tízezer ellenőrzést tartott. A kiutalás előtti ellenőrzések zöme az áfára vonatkozott, s a vizsgálatok csaknem kilencven százalékában találkoztak kisebb-nagyobb szabálytalanságokkal. A legjellemzőbb hibájuk a cégeknek, hogy olyan adót igyekeznek visszaigényelni, amely számukra nem jár. Az APEH 2000 novemberéig 32 milliárd forintról állapította meg, hogy az nem fizethető vissza. A tapasztalatok szerint az áfa évek óta a legtöbb gond forrása, s a jogosulatlan visszaigénylés mellett még problémát okoz a nem megfelelő számlák benyújtása is.
Az utólagos ellenőrzésekből, amelyek során a bevallásokat veszik górcső alá, 27 ezer zajlott le 2000 novemberéig. Ezek alapján a szakértők 63 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, ami 38 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Itt is az áfával volt a legtöbb probléma: az esetek 63 százalékában ez hiányzott. A szabálytalanságok miatt az APEH összesen 18 milliárd forint adóbírságot és 20 milliárd forint késedelmi pótlékot rótt ki a cégekre.
Vargha Árpád kérdésünkre beszámolt az operatív ellenőrzésekről is, amelyek során elsősorban a nyugtaadási fegyelmet vizsgálták. Tavaly mintegy 33 ezer ilyen ellenőrzésre került sor, az esetek több mint 40 százaléka végződött valamilyen hiányosság megállapításával. Még mindig jellemző, hogy a cégek nem adnak számlát, nincs pénztárgépük. Ezek a szabálytalanságok főleg a kereskedelemben érhetők tetten, azon belül is elsősorban a piacokon, illetve a közterületi árusoknál. A számlaadási szabályok megsértése miatt 953 üzletet zártak be hosszabb-rövidebb időre. Az APEH a munkavállalók foglalkoztatásának körülményeit is vizsgálja, s amennyiben illegálisan, azaz bejelentés nélküli foglalkoztatásra derít fényt, úgy a hatóság szankciókkal élhet, s akár be is zárathatja a céget. Tavaly 216 esetben zárattak be elsősorban kereskedelmi és vendéglátóhelyeket feketefoglalkoztatás miatt. Vargha kérdésünkre hozzátette: a nagyobb üzletekben, bevásárlóközpontokban szinte alig találni illegálisan dolgozókat: az üzletekben bejelentett eladók tevékenykednek.
A tavalyi év jó híre továbbá, hogy az egyszázalékos adóval "megajándékozott" szervezeteknél az APEH alig talált visszaélést, vagyis a felajánlott összeget a szervezetek valóban arra költötték, amire azt az adakozók szánták. A 2000-es év szomorú tapasztalata viszont, hogy divatba jött a feljelentés. A közérdekű bejelentések száma 2200-ra, vagyis – a hétvégéket és ünnepnapokat is beszámítva – napi hatra nőtt. Vargha Árpád szerint ezek nagy részét a harag, a bosszú táplálja. A cégek a konkurenciát próbálják ilyen módon – az esetek többségében – megalapozatlanul támadni.
Túlzott terhek
Mindenkinek, így a munkáltatóknak is érdeke, hogy a munkaügyi viszonyok rendezettek legyenek a vállalatoknál. Éppen ezért szükséges és indokolt a munkaügyi ellenőrzés, de mindenekelőtt a szabályozás egyszerűsítésére, illetve a járulékok és az adók mérséklésére lenne szükség. Mindezekről Várkonyi Júlia, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) közgazdasági és jogi igazgatója nyilatkozott.
Sem a munkaügyi, sem a munkavédelmi helyzet nem nevezhető jónak a kisebb cégeknél, hiszen egyaránt tapasztalható a feketefoglalkoztatás, illetve számos biztonsági beruházás hiányzik. Önmagában a bírságolás nem oldja meg a visszás helyzeteket. Várkonyi Júlia szerint be kell látni, hogy a vállalkozókra, főleg a tőkehiánnyal küszködő kisebb cégekre óriási anyagi és adminisztrációs terhek hárulnak. A nyilvántartási rendszer például annyira bonyolult, hogy a cégek egy része – főleg, ahol erre nincs külön szakértő – képtelen a kívánalmaknak maradéktalanul megfelelni. Így viszont az ellenőrzések során mindig lehet hibát találni, aminek szinte biztos következménye a bírságolás. A tervezett, magasabb összegű büntetés ezt a problémát nem oldja meg. A szakértő szerint sokkal hamarabb megoldáshoz s a helyzet javulásához vezetne, ha észszerűbb s egyszerűbb szabályok lépnének hatályba.
Ugyancsak nem lehet a helyzet érdemi javulását remélni, amíg az adó-, tb- s egyéb fizetési kötelezettségek mértéke nem csökken. A jelenlegi magas közterhek miatt a cégek egy része még a működését is nehezen finanszírozza. Számos vállalkozásnál ezért maradnak el a munkavédelmi, munkabiztonsági beruházások. A szakértő hozzátette: a biztonságot szolgáló fejlesztések elmulasztásával természetesen nem ért egyet, de sajnos tény, hogy a cégeknek elsősorban meg kell élniük. E téren a minimálbér 57 százalékos kötelező emelése tovább rontotta a kisebb cégek felzárkózási esélyeit. Az idén több százezer forint pluszkiadást jelent egyetlen minimálbéren alkalmazott dolgozó, hiszen a tavalyi 25 500 forintról 40 ezer forintra kellett emelni a javadalmat, s ezután kell fizetni a közterheket is. A kisvállalkozások számára ez hatalmas megterhelést jelent. Várkonyi Júlia szerint nyilvánvaló, hogy a hatóságok az év első felében fokozottan ellenőrzik majd a minimálbér kifizetését, főleg ott, ahol előre tudható, hogy ez nehézségbe ütközik.
Az ellenőrzésekről szólva úgy vélekedett: mind a munkaügyi, mind a munkabiztonsági ellenőrzések felét bejelentés alapján végzik a hatóságok. A kisvállalkozások körében elharapózott a feljelentési kedv: elbocsátott, sértett munkavállalók, konkurens cégek igyekeznek ily módon ártani egymásnak.
