A munkavállalót csak olyan munkával lehet megbízni, amelynek ellátására egészségileg alkalmas. Emellett a dolgozónak rendelkeznie kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. A dolgozó alkalmassága erre tekintettel orvosi kérdés is.
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezésének szabályait a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (Rendelet) tartalmazza, amelyet legutóbb a 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosított. Az új szabályok 2000. november 29-étől hatályosak.
Mire terjed ki a vizsgálat?
Az alkalmasság véleményezése a munkaköri alkalmasság esetében a munkáltató által megjelölt munkakörre, a szakmai alkalmasság esetében az adott szakmára, illetve szakmai jellegű képzésre; a munkanélküli esetében szakmai jellegű képzésre, átképzésre, az adott személy számára ellátható foglalkozási csoportokra vagy szakmák megjelölésére, a személyi higiénés alkalmasság esetében pedig a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenységre vonatkozik.
A munkaköri, a szakmai alkalmassági, illetve a személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése bizonyos esetekben záróvizsgálattal egészül ki.
A munkaköri és a szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétel nem veszélyezteti-e a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, a munkanélküli egészségét, testi, illetve lelki épségét, nem befolyásolja-e kedvezőtlenül az egészségi állapotát, nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását. Fel kell tárni azt is, hogy a dolgozó esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt.
El kell bírálni azt is, hogy a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén a dolgozó személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e egyáltalán a dolgozó az adott munkakörben. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy a munkavállaló milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű; foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában; szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel; külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.
A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkát végző személy egészségi állapota – a tevékenység gyakorlása esetén – a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, dolgozhat-e a munkavállaló az adott munkaterületen.
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálata nem terjed ki a munkaképesség-változás mértékének, a rokkantság fokának meghatározására, valamint a szellemi képesség és az elmeállapot véleményezésére.
| Fogalmak |
|---|
|
Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása jelenti, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat. Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása célozza, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése, illetve meghatározott esetekben kórokozó-hordozása nem veszélyezteti mások egészségét. Munkát végző személy: aki nem szervezett munkavégzés keretében járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen tevékenységet folytat. Szakképző intézmény: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-a szerinti intézmény. Tanuló: minden szakmunkás-, szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai, illetve egyéb szakmai jellegű képzésben és átképzésben részesülő személy. Hallgató: felsőoktatási intézménybe jelentkező, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói, illetve tanulói jogviszonyban álló személy. Pszichoszociális kóroki tényezők: olyan tartós szociális rizikószituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmód-változási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett rizikódiszpozíció (pl. A típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz vezethetnek. Expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség; mennyiségi meghatározása: az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata. Biológiai monitorozás: biológiai anyagból (vér, vizelet) a munkakörnyezetben előforduló anyagok vagy metabolitjaiknak, illetőleg hatásuknak rendszeres mennyiségi meghatározása és regisztrálása. Munkaügyi központ: megyei (fővárosi) munkaügyi központ és kirendeltségei. Foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzését különböző foglalkozásokban. (A foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a Rendelet szabályai a munkaügyi központra és a munkanélkülire vonatkoznak.) Munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszony. Idősödő: az egyénre irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy. Sérülékeny csoportok: fiatalkorúak, továbbá terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, valamint idősödők. Nemrégen szült nő: aki legfeljebb hat héttel korábban szült, de gyermekét nem neveli, számára anyatejet nem ad. Könnyű munka: az MSZ 21875:1979. Munkahelyek fűtésének és szellőzésének munkavédelmi követelményei" szabványban meghatározott fogalom szerinti munka. |
Előzetes vizsgálat
Munkaköri alkalmasság
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően, valamint a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt, ha a dolgozó
- fizikai munkát végez,
- fiatalkorú,
- korábban nem fizikai munkakörben végzett munkát, s az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve.
Előzetes vizsgálatnak kell alávetni a dolgozót a kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt, ha
- közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez,
- a külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra,
- a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végző szervezet a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel ezt szükségesnek tartja.
Kirendelés esetén az új munkahely foglalkozás-egészségügyi orvosának is el kell végeznie az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot.
Szakmai alkalmasság
Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni
- beiskolázás előtt a szakképző intézménybe jelentkező valamennyi tanulónál;
- a szakmaválasztást megelőzően – pályaválasztási tanácsadás céljából – a pedagógus, az iskolaorvos, a szülő vagy a munkaügyi központ kérésére azon tanuló, hallgató esetében, akinél a szakmai jellegű képzésben való részvétel egészségi állapota miatt korlátozott;
- a munkanélküliek esetében a munkaügyi központ kezdeményezésére, továbbá a munkaügyi központ által szakképzésre beiskolázott személy esetén a munkaügyi központ vagy a szakképző intézmény kezdeményezésére.
Higiénés alkalmasság
A munkát végző személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni.
Nyilatkozatok
A Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott munkakörökben az előzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében a munkavállalónak, a munkát végző személynek ki kell töltenie a 2. számú melléklet szerinti Egészségügyi nyilatkozat"-ot, valamint a 17. számú melléklet szerinti Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok" című könyvet. Tanulónál, hallgatónál – alkalmassági vizsgálat keretében – a szakmai gyakorlat megkezdése előtt egy héttel kell kitölteni az említett űrlapokat.
Ismételt foglalkoztatás
Annál a munkavállalónál, akit azonos munkakörben, ismételten foglalkoztatnak, és munkakörénél fogva időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra nem kötelezett, s nem kell kitöltenie a fentebb említett nyilatkozatot, az előzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszűnését követő 6 hónapig érvényes, amennyiben a dolgozó egészségi állapotában ezalatt változás nem történt.
Fokozott járványveszély, más éghajlat
Amennyiben a dolgozó a Rendelet 7. számú melléklete szerinti, fokozottan járványveszélyes vagy a munkavállalót jelentősen megterhelő, a hazaitól nagymértékben eltérő klímájú országban végez munkát, az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat során a foglalkozás-egészségügyi orvos szakmai állásfoglalást kérhet a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Fertőző és Trópusi Betegségek Tanszékétől, illetve Trópusi Szakambulanciájától a tartózkodás veszélyeire vonatkozólag. (Amennyiben a külföldi munkavégzés fokozottan járványveszélyes, vagy a munkavállalót nagymértékben megterhelő, a hazaitól jelentősen eltérő éghajlatú területen történik, a Magyar Köztársaság területén eltöltött szabadságidő alatt – illetve a végleges hazatérést követően – az érintett személynek vizsgálaton kell részt vennie a fentebb említett szakambulancián.)
Időszakos alkalmassági vizsgálat
Munkaköri alkalmasság
A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott dolgozók időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése végett. Az időszakos vizsgálatokat
- a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
- az idősödő munkavállalónál – amennyiben nem tartozik a c)-i) pontok hatálya alá – évente,
- a Rendelet 3. számú melléklete szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal,
- a Rendelet 4. számú melléklete szerinti, fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a mellékletben szereplő gyakorisággal,
- a Rendelet 5. számú melléklete szerint fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente,
- a pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett, a Rendelet 6. számú melléklete szerinti munkavállalónál évente,
- a külön jogszabály szerinti korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott olyan munkavállalónál, aki nem tartozik a b)-e) pontok hatálya alá, évente,
- külföldi munkavégzés esetén az a)-f) pontok hatálya alá tartozó munkavállalónál (amennyiben az időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése külföldön nem biztosított), átmeneti itthontartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente,
- a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente
kell elvégezni.
A munkáltatótól megkapott biztonsági adatlapon szereplő információk alapján évenként időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a Rendelet 3. számú mellékletében nem szereplő és idült vagy késői hatású veszélyes anyagok esetében is.
Szakmai alkalmasság
A tanulói jogviszony fennállása alatt évente időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni a szakképző intézmény valamennyi tanulójánál a szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az adott munkakörre előírt gyakorisággal ugyancsak ilyen vizsgálatot kell elvégezni a tanulónál azokban a munkakörökben, amelyekben a munkavállalót egy évnél gyakrabban kell időszakos alkalmassági vizsgálat alá vetni.
Soron kívüli alkalmassági vizsgálat
Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet a foglalkozás-egészségügyi orvos, az iskolaorvos, a háziorvos. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet továbbá a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja. Megilleti a vizsgálat kezdeményezésének joga az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének tisztiorvosát, a munkáltatót, a szakképző és felsőoktatási intézmény vezetőjét, a munkaügyi központot, a munkavállalót, a munkát végző személyt, a tanulót vagy a hallgatót.
Munkaköri, szakmai alkalmasság
Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni:
- ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve a munkanélküli egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására;
- ha az Egészségügyi nyilatkozat"-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön;
- a heveny foglalkozási megbetegedés, a fokozott expozíció, az eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
- a heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló, tanuló vagy hallgató olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve a 30 napos keresőképtelenséget követően, valamint a külön jogszabály szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően;
- ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
- ha a munkavállaló – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan nem végez munkát.
Személyi higiénés alkalmasság
Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a dolgozó a Rendelet 2. számú mellékletének III/1. alpontjában felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élő személyen.
Záróvizsgálat
Záróvizsgálatot kell végezni:
- külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;
- idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor;
- külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.
| Kire kell alkalmazni a Rendeletet? |
|---|
|
A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében a Rendelet előírásait minden munkáltatóra alkalmazni kell, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat. A Rendelet vonatkozik minden, szervezett munkavégzés keretében – beleértve a közhasznú munkát is – belföldön foglalkoztatott munkavállalóra, valamint arra, akit a munkáltató külföldre küld munkavégzés céljából. Kiterjed a Rendelet hatálya a rendszeres szociális segélyt kérő igényjogosult aktív korú nem foglalkoztatott személyre is.
A szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata és véleményezése tekintetében a Rendelet hatálya alá tartozik a szakképző intézmény, a hallgató, a munkaügyi központ, valamint a munkanélküli. A személyi higiénés alkalmasság vizsgálata és véleményezése tekintetében a Rendeletet alkalmazni kell minden munkát végző személyre. Nem tartozik a Rendelet hatálya alá
munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálata és véleményezése. A nukleáris létesítményben foglalkoztatott munkavállalók pszichológiai alkalmassági vizsgálatát is külön jogszabály határozza meg. |
A vizsgálatok elvégzése
Első fok
A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon főszabályként a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi.
A szakképző intézménybe jelentkező tanulóknál a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének kezdeményezésére az ÁNTSZ megyei intézete által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely orvosa végzi első fokon a szakmai alkalmasság előzetes vizsgálatát és véleményezését. Ebből a szempontból az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) Ifjúsági Egészségvédelmi Intézetének az orvosa szakellátóhely orvosának minősül. A hallgatónál a felsőoktatási intézmény kérésére – az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete által megadott szempontok szerint – szakmai alkalmassági vizsgálat végezhető.
A szakképző és felsőoktatási intézmény tanulóinak, hallgatóinak időszakos szakmai és soron kívüli szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését Budapesten és Pest megyében az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete által szakmai indokok alapján kiválasztott szakképző intézményeknél az intézet orvosa, egyéb tekintetben a fogadó intézmény iskolaorvosa, a többi megyében a fogadó intézmény iskolaorvosa, ennek hiányában az intézmény vezetőjének a kezdeményezésére az ÁNTSZ megyei intézete által kijelölt foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely orvosa végzi első fokon.
A munkanélküliek szakmai alkalmassági vizsgálatát és véleményezését első fokon a munkanélküli lakóhelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely orvosa végzi.
A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a munkát végző személyek esetében a háziorvos végzi. (Amennyiben alkalmatlanságot állapít meg, járványügyi érdekből az ÁNTSZ területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézeténél kezdeményezi a tevékenységtől eltiltást.)
Másodfok
Ha a munkavállaló vagy a munkáltató, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, a munkaügyi központ, illetve a munkanélküli nem ért egyet az első fokú véleménnyel, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a Rendelet 10. számú melléklete szerinti, Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon kérheti az első fokon eljáró szervnél az alkalmasság másodfokú orvosi elbírálását.
A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a munkanélküli, a tanuló és a hallgató lakóhelye, a szakképző és felsőoktatási intézmény székhelye, a munkaügyi központ és a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely végzi. Amennyiben a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatára az első fokon eljárt szakellátóhely lenne illetékes, a munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát a telephely szerinti megyében (fővárosban) működő erre kijelölt szakellátóhely végzi.
A szakmai alkalmasság másodfokú véleményezését tanulók, hallgatók esetében országosan az OMFI Ifjúsági Egészségvédelmi Intézete Bizottsága, a munkanélkülieknél a munkaügyi központ telephelye szerinti foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely végzi.
A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni.
Alkalmassági vélemény
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meghatározzák, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre, a tanuló és hallgató, illetve a munkanélküli esetében az adott szakmára, foglalkozási csoportokra alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas. A vélemény – az egyén, illetve munkatársai egészségének védelme érdekében – a foglalkoztatással, a képzéssel kapcsolatos korlátozásokat írhat elő.
A véleményt és a korlátozásokat, a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot véleményező szerv a Rendelet 12. számú melléklete szerinti, Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény" elnevezésű nyomtatványon közli a munkáltatóval, a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, a munkaügyi központtal.
A munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, munkanélkülivel, illetve a munkát végző személlyel ismertetni kell az alkalmatlanság okát, amit a munkáltatóval, illetve a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulása alapján lehet közölni.
Az ideiglenesen nem alkalmas" véleményezésnél meg kell jelölni a következő vizsgálat időpontját.
A nem alkalmasnak véleményezett személyt betegsége esetén vizsgálatra vagy gyógykezelésre az alapellátás orvosához, illetve járóbeteg-szakellátásra utalják.
Munkáltatói feladatok
Vizsgálati rend
A munkáltatónak írásban kell meghatároznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, továbbá azokat a munkaköröket, amelyekben a Rendelet 8. számú melléklete szerinti megterhelések miatt a nők, illetve a fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. A szabályozás kidolgozásához ki kell kérni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét.
Vizsgálatra küldés
A munkáltató köteles a munkavállalót előzetes, időszakos, soron kívüli, illetve záróvizsgálatra küldeni a Rendelet 14. számú mellékletében megjelölt Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon. A tanulót a szakképző intézmény, míg a munkanélkülit a munkaügyi központ küldi vizsgálatra.
Adatszolgáltatás
A munkáltató a munkaköri, a szakképző és felsőoktatási intézmény pedig a szakmai alkalmasságot vizsgáló és véleményező szerv kérésére közli mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat, amelyeket a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amit a véleményező kér. Az egészségügyi szerv a tudomására jutott nem egészségügyi adatokat nem hozhatja nyilvánosságra. Ha a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot elbíráló szerv a munkahelyi körülményekről a helyszínen kíván tájékozódni, a munkáltatónak, szakképző vagy felsőoktatási intézménynek lehetővé kell ezt tenni.
Foglalkoztatási tilalom
Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, avagy munkanélküli, aki nem vett részt az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai vizsgálaton, illetve az a munkát végző személy, aki nem vett részt az előzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton, avagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben, munkaterületen nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető.
| Nők, fiatalkorúak, idősödő munkavállalók |
|---|
|
A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre – ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre –, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra), illetve az idősödő munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a Rendelet 8. számú mellékletében felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. A Rendelet 9. számú melléklete szerinti, a munkakörnyezetben jelen lévő kóroki tényezők esetében a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel a nők egészségét és biztonságát garantálni kell. Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell arra, hogy a munka igazodjék a munkavállaló munkaképességéhez.
A fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját ugyancsak a Rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. A 9/A. számú mellékletben találhatjuk azoknak a munkakörülményeknek a felsorolását, amelyek fennállása esetén a fiatalkorú foglalkoztatásához az alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett kockázatbecslés szükséges. A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges – egészségkárosodás kockázatával járó munkakörülmények közötti – foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely a szakma elsajátításához szükséges. A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők, illetve az idősödő munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. |
