Január: pályázatdömping

A Gazdasági Minisztérium (GM) vállalkozáserősítő programja – amely a Széchenyi terv részét alkotja – három nagyobb csoportot foglal magában: a kis- és középvállalkozás-fejlesztési, a hídképző, valamint a befektetésösztönzési alprogramokat. A GM jövőre csaknem 31 milliárd forintot kíván e célokra fordítani, miáltal a korábbinál több pályázatot hirdethet meg. A tárca a rá „jutó" 70-80 pályázatkiírás zömét január közepéig megjelenteti.

Matolcsy György, a gazdasági tárca vezetője a miniszterelnök Önkormányzati Tanácsadó Testületével (ÖTT) folytatott novemberi tanácskozása során vállalta, hogy a tárca a 2001. évi gazdaságfejlesztési pályázatok derékhadát a jogszabályban rögzített február 28-a helyett már január közepéig meghirdeti. A miniszter elismerte, hogy ennek teljesítése óriási feladat elé állítja a GM-et, de a vállalást mindenképp teljesíteni kívánja. Jövőre – a Széchenyi terv keretében – száznál több pályázat kiírását tervezi a kormány, és ebből 70-80 a gazdasági tárca illetékességi körébe tartozik. Természetesen az időközben felmerülő igények alapján a januári határidő után is jelentet meg pályázatokat a GM.

A vállalkozáserősítő program 2001. január 1-jén indul, így – az előre hozott határidőt figyelembe véve – a vállalkozóknak már januárban célszerű lesz figyelniük a GM pályázati kiírásait, amikor is valóságos tenderdömping várható – hívta fel a figyelmet egy gazdasági konferencián Cséfalvay Zoltán, a tárca helyettes államtitkára. A vállalkozáserősítő programra a GM, illetve a kormányzat javaslata szerint közel 31 milliárd forint fordítható. (Lapzártánk idején még folyt a központi költségvetésről szóló parlamenti vita.) Azt még nehéz lenne megmondani, hogy e pénzek milyen arányban oszlanak majd meg az egyes alprogramok között, sőt azok – az igények tükrében – még később is változhatnak. Az említett 31 milliárd forint, a koncentráció elvének megfelelően, a Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Célelőirányzat (KKC) és a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) alfejezeteiben jelenik majd meg.

Új pályázatok

Jövőre új pályázatok jelennek meg, a meglévők némelyikénél pedig változnak a támogatás súlypontjai. Az egyik új kiírás például a kisvállalkozókból álló kereskedelmi hálózatot létrehozó, illetve az e hálózatokat továbbfejlesztő középvállalkozásokat támogatja majd. Szintén újdonság lesz az a pályázat is, amely kis- és középvállalkozások internetes alapon működő beszállítói hálózatra való rákapcsolódásában, illetve a virtuális mintapiacok létrejöttében kíván segítséget nyújtani.

A vállalkozáserősítő program, a költségvetési források koncentrálása mellett, másik célként az üzleti szférából, nemzetközi segélyekből és egyéb forrásokból származó kiegészítő források nagyobb arányú bevonását jelöli meg. A vissza nem térítendő támogatások aránya, az alprogramoktól függően, 25-33 százalék között mozoghat. Olyan differenciált pénzügyi eszközrendszer kialakítását célozza meg a GM, amely a vállalkozások életpályájához igazodik, és egyaránt képes kiszolgálni a kezdő vállalkozókat – például mikrohitellel és indulótőkével –, a fejlődési szakaszban lévő kis- és középvállalkozásokat – kedvezményes fejlesztési hitellel, hitelgaranciával, tőkebefektetéssel, lízinggel, faktoringgal, eszközbérlettel és egyéb eszközökkel –, továbbá az átmeneti működési és üzleti zavarokkal küszködő, de piacképes vállalkozásokat.

Budapesti hitel

Budapest Kisvállalkozói Hitel Program néven új konstrukciót jelentetett meg a források piacán a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVA). Mint emlékezetes, a mikrohitel felső összeghatárát a BVA emelte fel elsőként az országban 3 millió forintra, még 1997-ben (Mikrohitel II Budapest), majd 1999 decemberében útjára indította a Budapest Vállalkozói Hitel Programot, melynek keretében az 1,3 millió forintos mikrohitelt – mivel ekkor a fővárosi 3 millió forintos mikrohitel folyósítása szünetelt – a Polgár és Vidéke Takarékszövetkezet által nyújtott banki hitelrészt maximálisan 7 millió 500 ezer forintra egészítette ki.

A BVA úttörő szerepe kissé háttérbe szorult az idén nyáron, amikor országosan megindult a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 3 millió forint összeghatárú új Mikrohitel-programja, ősszel pedig a GM meghirdette a Kisvállalati Kölcsönt, amelynek révén 10 millió forintra egészíthető ki a mikrohitel összege – ami túlszárnyalja a BVK által kínált konstrukció plafonösszegét. A kiegészítő hitel folyósítására kiírt pályázatot a Postabank nyerte. (Az MVA adatai szerint július 1-jétől novemberig 15-ig 853 vállalkozó vett fel mikrohitelt, összesen 1 milliárd 388 millió forint értékben, melyből közel egymilliárd forint a 3 millió forintos plafonú mikrohitelből tevődik össze. Átlagosan 1,6 millió forintra tartottak igényt a vállalkozások, 40 százalékuk pedig a maximális 3 millió forintot igényelte. A mikrohitelt 10 millió forintra kiegészítő Kisvállalati Kölcsön folyósítása októberben kezdődött – arról még nincsenek kielégítő adatok.)

Eltérő kamatláb

A BVK Budapest Kisvállalkozói Hitel Programja – az MVA előbbi konstrukciójához hasonlóan – maximálisan 10 millió forint hitelt kínál, melyből 3 millió forint a BVK forrásaiból nyújtott hitelrész (mikrohitel), 7 millió forint pedig a Polgár és Vidéke Takarékszövetkezet nyújtotta hitelrész. Legfeljebb 700 millió forint nettó árbevételű vagy 500 millió forint mérlegfőösszegű, s 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek igényelhetik, legalább 25 százalékos saját forrás biztosítása mellett. A pénz odaítéléséről a BVA dönt, a takarékszövetkezet vétójoga mellett. A konstrukció mögött a Hitelgarancia Rt. kezességvállalása áll, melyhez a GM 50 százalékos díjtámogatást nyújt. A Budapest Kisvállalkozói Hitel egyik relatíve gyenge pontja, hogy a 3 millió forintos részt ugyan jegybanki alapkamattal folyósítja (ami lapzártánkkor 11 százalék), ám a takarékszövetkezeti hitel kamata 18 százalék – míg az MVA konstrukciója a mikrohitelt is és a kisvállalati kölcsönt is jegybanki alapkamattal kínálja.