Több kísérlet után 2000 júliusára készült el a köztisztviselők jogállásáról szóló új törvény tervezete. A tervezet szerint megszűnik a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) közti kapcsolat. Ez azonban csak párhuzamos szabályozással valósulhat meg, hiszen a tervezet – szinte változtatás nélkül – megismétli az Mt. számos rendelkezését, így – többek között – az alapelvekre, a jognyilatkozatokra, az érvénytelenségre, a határidőkre, a tanulmányi szerződésre, a helyettesítésre, a munkaidőre, a pihenőidőre, a szabadságra vonatkozó szabályokat. Ha praktikusabb is, hogy így minden köztisztviselőkre vonatkozó szabály egy helyen lesz megtalálható, aggályos, hogy a két törvény ilyen mértékű átfedést tartalmaz. A tervezet szerint az új törvény "általános" részre és "különös" részre tagolódna. A közös szabályok egységesen vonatkoznak az állami és az önkormányzati köztisztviselőkre. A tervezet "különös" részének releváns rendelkezései külön-külön tartalmazzák az állami, illetve az önkormányzati alkalmazásban álló köztisztviselőkre vonatkozó eltérő rendelkezéseket.
Ügykezelők és fizikai alkalmazottak
Az egyik jelentősebb változás, hogy a törvény hatálybalépésének időpontjában a közszolgálati szerveknél foglalkoztatott ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonya munkaviszonnyá alakul át, tehát ők az Mt. hatálya alá kerülnek. A törvénytervezet ugyanakkor garantálja, hogy az átminősítés után a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt az illetményét, a juttatásait és az egyéb jogosultságait illetően nem kerülhet a korábbinál hátrányosabb helyzetbe. Nem érheti hátrány a jogviszonyának megszüntetésekor sem, és a végkielégítés is a jelenleg hatályos köztisztviselői törvény szabályai szerint jár majd. A köztisztviselői jogviszonnyal járó előnyöktől tehát csak azok fognak elesni, akik a törvény hatálybalépése után létesítenek munkaviszonyt. Ez hosszú távon – akár – a köztisztviselői munka nagyobb megbecsülését is jelentheti, azonban ellentmondásos, ha ezt a lépést kizárólag a köztisztviselők esetében teszik meg, s kimaradnak a közalkalmazottak, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó dolgozók.
Az Mt. változásai
A tervezet szerint a Munka Törvénykönyve kiegészül egy fejezettel, amely a közszolgálati szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezéseket tartalmazza majd. Ilyen például, hogy a munkáltató meghatározott képesítési követelményekhez, illetve biztonsági feltételekhez kötheti az ügykezelők és fizikai alkalmazottak alkalmazását. A munkavállalónak minden esetben titoktartási nyilatkozatot kell tennie.
Összeférhetetlenségi szabályt is tartalmaz a tervezet: a munkavállaló nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely őt alkalmazza. A tervezet szerint a közszolgálati szerveknél foglalkoztatott munkavállalók fizetésének megállapítására vonatkozó egységes szabályokat az Mt. melléklete tartalmazza. E szerint a munkaviszony időtartamához igazodó fizetési fokozatok és szorzószámok azonosak az ügykezelők és fizikai alkalmazottak esetében, és inkább a jelenleg hatályos köztisztviselői törvénynek az ügykezelőkre vonatkozó besorolási osztályához igazodnak. E sajátos helyzetben lévő munkavállalókra is a köztisztviselői illetményalap vonatkozik, és megilleti őket minden naptári évben legalább egyhavi személyi alapbérnek megfelelő díjazás is.| Jegyzők |
|---|
|
A tervezet szerint jelentős változtatások várhatók a jegyzők jogállásának a szabályozásában is. A tervezet bevezeti a címzetes főjegyzői címet, amely azt jelenti, hogy a miniszterelnök – a belügyminiszter javaslatára – határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat a tartósan kiemelkedő munkát végző jegyzőnek, ha a megelőző tíz évben folyamatosan töltötte be e tisztséget, illetve a körzetközponti jegyzőnek, ha 5 éve betölti ezt a tisztséget. Ezeknek feltétele, hogy a jegyző kiválóan alkalmas minősítést kapjon, és rendelkezzen a fővárosi, illetve a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének támogató véleményével. A címmel évente a köztisztviselői illetményalap huszonnégyszeresének megfelelő összegű címadományozási juttatás is jár. A főjegyzőnek azonos feltételek mellett megállapítható ez a juttatás, de a cím viselésére azonban a tervezet szerint nem jogosult.
Jegyzők alapilletménye A tervezet alapján a 3000-nél kisebb lakosságszámú települések esetében a jegyzők alapilletményének szabályai némileg differenciáltabbak, továbbá a megyei főjegyző átkerült a 4,5-ös szorzójú kategóriából a legmagasabb, 5,25-ös sávba. Körzetközponti jegyző Körzetközponti jegyzőnek minősül a jövőben az a jegyző, akinek törvény vagy kormányrendelet más településekre is kiterjedő illetékességgel állapít meg államigazgatási hatáskört. A körzetközponti jegyző illetménypótlékra lesz jogosult. (Azonban a tervezet szerint abban az esetben is csak egyszer, ha több körzetközponti hatáskört is lát el.) A pótlék mértéke a jegyzőhöz tartozó települések lakosságszámához igazodik: 10 000 fő alatt a pótlék mértéke a jegyző alapilletményének 10 százaléka, 10-20 000 lakos esetén az alapilletmény 20 százaléka, 20 000 fő felett pedig az alapilletmény 30 százaléka. Körjegyzőség Körjegyzőség megszűnése esetén, illetve ha a körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok megváltoznak, és emiatt a körjegyzői tisztségre új pályázatot kell kiírni, vagy egy polgármesteri hivatal szűnik meg, és az érintett önkormányzatok körjegyzőséget alakítanak, a jegyző, illetve a körjegyző jogviszonya felmentéssel, átszervezés miatt szüntethető meg. Erre az esetre a jelenleg hatályos törvény nem tartalmaz rendelkezést, és ebből a gyakorlatban számos probléma adódott. |
Köztisztviselők
A társadalom részéről jogos elvárás, hogy a hivatalnoki kar korrupciómentes legyen, és a versenykövetelményeknek megfelelő munkát végezzen.
Feddhetetlen előélet
A közszolgálati jogviszony létesítésének a büntetlen előélet mellett a feddhetetlenség is a feltétele lesz. Ez azt jelenti, hogy nem lehet köztisztviselő, akit gyanúsítottként vagy vádlottként büntetőeljárás alá vontak, illetve akit főbüntetésre vagy önállóan alkalmazott mellékbüntetésre ítéltek (az ezek alóli mentesítéstől, illetve kiállásuk vagy végrehajthatóságuk megszűnésétől számított további két évig). A munkáltató mérlegelheti, hogy feddhetetlen-e az a köztisztviselő, akivel szemben a hatóság megrovást, főbüntetés helyett alkalmazott járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést vagy elkobzást alkalmazott, és a végrehajtás befejeződött. Ezeket a szabályokat csak a törvény hatálybalépése utáni kinevezésekre kell majd alkalmazni.Etikai szabályok megsértése
Méltatlanná válik hivatalára az a köztisztviselő, aki a munkaköri kötelezettségeit a köztisztviselői etikai szabályok megsértésével nem pártatlanul, befolyástól mentesen látja el, vagy az általa betöltött beosztás tekintélyét, a társadalom általános értékítélete szerint, súlyosan rombolja. Az etikai szabályokat vétkesen megszegő, illetve méltatlanná vált köztisztviselővel szemben az etikai eljárás szabályai szerint kell eljárni.Az etikai vétség szankciói:- szóbeli figyelmeztetés,
- írásos figyelmeztetés,
- javaslat vezetői megbízás visszavonására (ilyen esetben a döntést a munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg),
- az elmarasztalás kihirdetése a közszolgálati szerv szervezeti egységének köztisztviselői előtt.
Etikai kódex
A köztisztviselők által betartandó normákat a tervezet szerint az úgynevezett etikai kódex tartalmazza. A kódexet a belügyminiszter – az országos érdekegyeztető fórumok véleményének kikérése után – teszi ajánlás formájában közzé.
Vagyonnyilatkozat
A tervezet szerint a köztisztviselőknek 5 évenként vagyonnyilatkozatot kell tenniük, amelybe csak a közszolgálati szerv vezetője és a munkáltatói jogkör gyakorlója tekinthet be a köztisztviselő jelenlétében, és kizárólag akkor, ha a köztisztviselővel szemben összeférhetetlenség gyanúja merül fel (esetleg olyan tevékenységet folytat, illetve magatartást tanúsít, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné). A tervezet melléklete sorolja fel azokat a vagyontárgyakat, melyeket a nyilatkozatban fel kell tüntetni, így számot kell adni a lakás- és telektulajdonról, az üdülőről, az egyéb, nem lakás céljára szolgáló épületről, a termőföldről, a gépjárművekről, a védett műalkotásokról, az illetményalap harmincszorosát meghaladó értékű ingóságról, az ugyanekkora értékű készpénzről, az értékpapírról, a takarékbetétről, a pénzintézeti számlakövetelésről, hogy csak a fontosabb típusokat említsük. Nyilatkozni kell továbbá a köztisztviselőnek gazdasági társaságokban fennálló érdekeltségeiről is. A közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőknek a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kell az első vagyonnyilatkozatot megtenni. Ha e kötelezettségének a köztisztviselő nem tesz eleget, a köztisztviselői jogviszonya megszűnhet. (A tervezet hibája, hogy egyelőre nem tisztázott, hogy a vagyonnyilatkozatnak csak a köztisztviselő saját tulajdonában álló vagyontárgyait kell-e tartalmaznia, vagy ki kell-e terjednie a hozzátartozók vagyonára is.)
Ezek az elvárások bizonyára azért kerültek bele a tervezetbe, mert a köztisztviselők erkölcsi megítélése nem feltétlenül pozitív, azonban a kiemelt pozícióban lévő hivatalnokok visszaéléseiből nem szabadna általános következtetést levonni a közszféra egészére.Pályázat
A hatályos köztisztviselői törvény alapján, amennyiben a köztisztviselői állásra pályázatot írnak ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának a határidejét kell tartalmaznia. A pályázó szempontjából garanciális jelentősége van annak, hogy a tervezet szerint a jövőben a pályázati kiírás kötelező tartalmi eleme többek között:
- az ellátandó feladatok ismertetése,
- a munkakör, beosztás betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyébként szükséges valamennyi feltétel,
- az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatás,
- a pályázat benyújtásának, valamint elbírálásának határideje,
- a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatás,
- az állás betöltésének időpontja.
Képességvizsgálat
A jövőben a pályázati eljárásban akkor kerülhet sor képességvizsgálatra, ha a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás elnyerése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat, és ha ezt a pályázati felhívás is tartalmazta. A tervezet hiányossága azonban, hogy ez alapján bárki meg tudja indokolni a képességvizsgálat elrendelését.
Köztisztviselői jogviszony megszűnése
70. életév betöltése
A tervezet szerint a köztisztviselői jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik a 70. életév betöltésével. A köztisztviselői állomány átlagéletkora meglehetősen magas – aminek egyrészt az az oka, hogy a nyugdíjkorhatárt elért köztisztviselők jelentős számban élnek a lehetőséggel, hogy tovább dolgozhassanak –, 70 év fölött azonban ez már amúgy sem jellemző. Ezért (és egy jelentősebb fiatalítás érdekében) fiatalabb életkorban lenne célszerű ezt a mértéket meghatározni, elismerve természetesen a hosszú munkában töltött idő alatt megszerzett tapasztalatok jelentőségét. A törvény hatálybalépését követően saját jogú nyugellátásban részesülő köztisztviselővel egyébként közszolgálati jogviszonyt csak határozott időre, legfeljebb egy évre lehet létesíteni, de ezt ismételten meg lehet hosszabbítani.
Bűncselekmény elkövetése
Megszűnik annak a köztisztviselőnek is a jogviszonya, akit bűncselekmény elkövetése miatt felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek. Abban az esetben, ha a köztisztviselővel szemben bűncselekmény miatt egyéb jogkövetkezményt alkalmaznak, a munkáltató mérlegelési jogkörében dönthet e súlyos jogkövetkezmény alkalmazásáról.
Teljesítményértékelés
A tervezet szerint a köztisztviselők minősítési rendszere 2002. január 1-jétől kibővülne – az eddigi soros előrelépéshez kapcsolódó minősítésen túl – egy új teljesítményértékeléssel: a köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közszolgálati szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmény alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente – mérlegelési jogkörében eljárva – írásban értékeli, az évente általa előre meghatározott teljesítményrendszer figyelembevételével. Ez az értékelés az alapja a köztisztviselő alapilletménye 20 százalékkal való megemelésének, illetve csökkentésének is, amelyre azonban a hatályos szabályok szerint is van lehetőség. Ha a vezető a kötelességét elmulasztja, a vezetői pótlékát 50 százalékkal csökkenthetik.
A juttatások rendszere
A tervezet szerint az illetményrendszerben lényeges változások nem várhatók, vagyis sem a besorolási fokozatokat megelőző várakozási idő nem rövidül, sem az egyes fokozatokhoz tartozó szorzószámok nem változnak. Az illetményrendszer egyik legnagyobb hibája, hogy továbbra sem tesz különbséget a besorolásnál a szerint, hogy valakinek egyetemi vagy főiskolai végzettsége van, annak ellenére, hogy a közalkalmazotti törvény ismeri ezt a megkülönböztetést.
Illetményalap
Ha tekintetbe vesszük, hogy a köztisztviselői illetményalap jelenlegi mértéke a törvény szerint 28 150 forint, melyet – előzetes hírek szerint – jövőre 30 600 forintra kívánnak emelni, ehhez társítva a változatlan illetménytáblázatot, a közszolgálati szférában a fizetések megint alig fognak emelkedni. (Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő köztisztviselő alapilletménye jelenleg 35 187 forint – jövőre ez várhatóan 38 250 forint lesz. Egy középfokú végzettségű fiatal kezdő fizetése pedig számolást sem igényel, hiszen az illetményalappal egyezik meg.)
Változás lesz, hogy az ügykezelőket és a fizikai állományt magukban foglaló III. és IV. besorolási osztályok megszűnnek.Az illetményalap megállapítása
A tervezet az illetményalap megállapításánál szűkítené az önkormányzatok mozgásterét azzal, hogy a költségvetési törvényben meghatározottól csak kis százalékkal lehessen felfelé eltérni. Ez mindenképpen az önkormányzatok önállóságának megnyirbálását jelenti, hiszen nagyon sok önkormányzat igyekezett e lehetőség révén hivatalnokainak versenyképesebb fizetést biztosítani. Ennek az a következménye, hogy így nem lesz olyan kirívó a különbség az állami és az önkormányzati alkalmazottak illetményalapja között.
Minimálbér
A minimálbér mértéke várhatóan jelentősen meghaladja az illetményalap tervezett mértékét, amit a tervezet kompenzációval akar kiegészíteni. Erre még nem volt példa, és sok konfliktus forrásául szolgálhat, hogy lesznek köztisztviselők, akiknek a fizetése nem éri el a minimálbért, viszont lesznek olyanok, akik azért nem kapnak kompenzációt, mert a fizetésük kismértékben meghaladja a minimálbért. A köztisztviselői pálya életpálya jellege mindaddig erőtlen lesz, amíg a mindennapi megélhetést biztosító illetményt nem rendezik.
Egyéb juttatások
Az egyéb juttatások rendszere (például a köztisztviselőket alanyi jogon megillető étkezési hozzájárulás) lényegét tekintve ugyanaz marad. A ruhapénz, ami korábban csak adható juttatás volt, most alanyi jogon jár majd. A mértéke az illetményalap eddigi 100-150 százaléka helyett annak 150 százaléka lenne. Ezek a juttatások évek óta változatlanok, és az infláció miatt gyakorlatilag elértéktelenedtek.
Támogatások
A köztisztviselő részére biztosítható – visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő – támogatások köre az állam készfizetőkezesség-vállalásával bővülne: arra az esetre, ha a köztisztviselő – a méltányolható igényét kielégítő – lakásépítéséhez, -vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összege meghaladja a lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, erre a különbözetre az állam kezességet vállalna.
Szociális támogatás
Bekerült a tervezetbe a szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeli támogatások köre: e szerint a köztisztviselőnek eseti segély, jövedelemkiegészítés, temetési segély, kedvezményes étkeztetés, kedvezményes üdültetés nyújtható, továbbá egyes szolgáltatásokat kedvezményesen vehet igénybe.
A nyugállományba helyezett köztisztviselőkről való gondoskodás új formái találhatók a tervezetben: a közigazgatási szervek kötelesek lennének kapcsolatot tartani volt alkalmazottaikkal, figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselők szociális helyzetét, egészségi állapotát, és kötelesek lesznek a rászorulókat szociális és kegyeleti támogatásban részesíteni. Erre a célra a közigazgatási szerven belül nyugdíjasbizottság is létrehozható.Végkielégítés
A törvény szerint – az eddigi 3 havi helyett – további 4 havi végkielégítés jár annak a köztisztviselőnek, akinek a jogviszonyát öt évvel a nyugdíjjogosultság megszerzése előtt felmentéssel szünteti meg a munkáltatója.
Jutalom
A tervezet szerint a köztisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért pénz- vagy tárgyjutalomban részesíthető, így jutalmazható hazai vagy külföldi jutalomüdüléssel, miniszter által adományozott névre szóló emléktárggyal, vagy a miniszter által alapított kitüntető címmel, kitüntetéssel is. A jubileumi jutalom – egyébként változatlan – szabályai átkerültek a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendeletből a törvénytervezetbe.
14. havi illetmény
Szó van arról is, hogy a köztisztviselőket az eddigi "13. havi" illetmény mellett még 1 havi illetményüknek megfelelő többletjuttatás illesse meg. Ennek a 2001-es bevezetése azonban a 2001-es költségvetéstől függ.
Illetménypótlékok
Szinte változatlan marad a tervezet szerint az illetménypótlékok rendszere, illetve mértéke. A képzettségi pótléknak egy további formáját tervezik bevezetni: a PhD-fokozat megszerzése esetén az illetményalap 75 százaléka képzettségi pótlékként jár. A nyelvvizsgapótlékok köre kibővül annyiban, hogy angol, francia és német nyelvek – állami nyelvvizsgával igazolt – ismerete esetén a pótlék nem mérlegelés alapján adható, hanem jár, és mértéke is magasabb az egyéb nyelvekénél (középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50 százaléka, felsőfokú C típusú nyelvvizsgánál pedig az illetményalap 100 százaléka). Erre a pótlékra jelenleg sajnos nagyon kevesen jogosultak, és még nem megoldott a szervezett nyelvtanulás lehetősége sem, azt meg kevesen engedhetik meg, hogy a nyelvtanulást saját forrásból finanszírozzák. A tervezet abból indul ki, hogy a munkáltató tanulmányi szerződés alapján támogassa a nyelvvizsga megszerzését, ebben az esetben viszont mindaddig nem jogosult a köztisztviselő az idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
Fiatalítás
A tervezetben megjelenik a fiatalításra való törekvés is. Ezt a következő rendelkezések segítenék elő:
- A tervezet 47. §-ának (3) bekezdése szerint azt a köztisztviselőt, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazda képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett, a fogalmazó II. besorolási fokozat 3-as fizetési fokozatába kell sorolni akkor is, ha közszolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el. Ez annyit jelent, hogy az említett végzettségekkel három évet lehet nyerni, azaz egy pályakezdő az 1,25-ös szorzó helyett 1,65-ös szorzóval, azaz 2000-ben bruttó 46 447, 2001-ben bruttó 50 490, kerekítve 50 500 forinttal számolhat.
- A tervezet 47. §-ának (4) bekezdése a jó tanulmányi eredményt is honorálja: e szerint azt a pályakezdő köztisztviselőt, aki a képesítését, oklevelét kiváló minősítéssel szerezte meg, a reá irányadó besorolási fokozathoz képest eggyel magasabb besorolási fokozat legfelső fizetési fokozatába kell sorolni. Ha képzeletbeli pályakezdőnk kiváló tanuló, máris a fogalmazó I. kategóriába kerül, ami 2,1-es szorzót, és bruttó 59 115 forintot, illetve 2001-ben várhatóan – kerekítve – bruttó 64 300 forintot jelent számára. De hideg zuhanyként fogja érni a pályakezdő köztisztviselőt, hogy mindaddig nem léphet magasabb besorolási fokozatba, amíg a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje, vagy munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez [azaz a tervezet 47. §-ának (3) bekezdése esetén 5, a 47. §-ának (4) bekezdése esetén pedig 9 évig]. Ez alatt az idő alatt a pályakezdő köztisztviselő mindössze az illetményalap kismértékű emelkedésére, illetve a munkáltatója jóindulatára számíthat.
Érdekegyeztetés
A törvény új szerkezete miatt az érdekegyeztetést két fejezetben szabályoznák, és ezzel megbontanák a köztisztviselők eddigi egységes érdekegyeztetési rendszerét. E szerint létrejön külön az állami szféra köztisztviselői számára a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács, az önkormányzati szférában pedig az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács az eddigi egységes Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum helyett. Ez gyengíteni fogja az amúgy sem erős érdekképviseleteket. A két terület köztisztviselői között nincsenek olyan érdekkülönbségek, melyek megosztásukat indokolnák.
Mikortól várhatók a változások?
A törvény hatálybalépésének tervezett időpontja 2001. július 1. Ha azonban 2000-ben nem sikerül a parlamentnek a tervezetet elfogadnia, a hatálybalépés időpontjának kitolódásához vezethet, hiszen a törvény végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetet ebben az esetben nem biztos, hogy sikerül beépíteni a 2001-es költségvetésbe. A törvény hatálybalépését követő 60 napon belül valamennyi már jogviszonyban álló köztisztviselőnek le kell tennie az új törvény szerinti esküt, ellenkező esetben a köztisztviselő jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
Életpálya?
A tervezetet áttekintve meg kell állapítani, hogy nem képes beváltani a hozzá fűzött reményeket. A köztisztviselői pálya életpálya jellege csak nagyon halványan kezd körvonalazódni, és gyakorlatilag a pályakezdők, a jegyzők és a nyugdíjasok irányában tett gesztusban merül ki. Elmondható, hogy egy nagyon szűk kör kiemelten kezelése mellett nem javul érdemben a köztisztviselők helyzete. Rövid távon pedig annyira nem hoz változást, hogy a köztisztviselők nagy többsége meg sem fogja érezni, ha 2001-ben mégsem marad hatályban a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény.
| Főtisztviselői kar |
|---|
|
A köztisztviselői "elit" kiépítését szolgálja a kiemelt főtisztviselői kar létrehozása, amely évente meghatározott, de legfeljebb 300 fős csoport, és amelynek tagjai a többi köztisztviselőtől eltérő, évente a költségvetési törvényben meghatározott főtisztviselői alapilletményre (ennek mértéke egyelőre nem általánosan ismert) és – a főosztályvezetők, helyettes államtitkárok, valamint a közigazgatási államtitkárok – főtisztviselői illetménypótlékra jogosultak. A külön elbánás fejében a kormányzati munka önkormányzati szemléletének erősítését, az államháztartás működtetésének hatékonyságát, az európai integrációval összefüggő eredményes tevékenységet, a vezetés, az irányítás hatékonyságának emelését, valamint a közigazgatási döntések előkészítését várják tőlük.
Pályázat Csak olyan személy pályázhat főtisztviselői kinevezésre, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, vagy a kormány irányítása alá tartozó központi közigazgatási szervnél teljesít szolgálatot, illetve kinevezése esetén ilyen szervvel létesít köztisztviselői jogviszonyt. Kérdéses, hogy a rendvédelmi szervek, határőrség, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kötelékében állókra hogyan terjednek ki a főtisztviselőkre vonatkozó szabályok, ha ők nem tartoznak a köztisztviselői törvény hatálya alá. A főtisztviselői kinevezésre pályázni kell. A pályázati feltételeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter állapítja meg. Így most még nem lehet tudni, milyen különleges szakértelmet fognak megkívánni a leendő főtisztviselőktől. A főtisztviselői kinevezés nem érinti a köztisztviselő kinevezését, besorolását, vezetői megbízását, munkakörét, beosztását, munkavégzésének helyét (bár lehetőség lenne a főtisztviselőt kormányzati érdekből más kormányzati szervhez is áthelyezni). Ilyen körülmények között kérdéses, hogy a kiemelt illetményért a főtisztviselő milyen többletmunkára lesz fogható. Továbbképzés A főtisztviselőkkel szembeni elvárás, a folyamatos magas színvonalú munka megköveteli a rendszeres továbbképzést. Ez olyan szigorú követelmény, hogy ha a főtisztviselő az előírt képzésen egy éven belül két alkalommal neki felróható okból nem vesz részt, a kinevezése megszűnik. |
