A vállalatok helyzetmegítélése

A magyar vállalatok összességében arra számítanak, hogy jövőre kissé romlik a nemzetgazdaság helyzete, ugyanakkor saját kilátásaikat illetően javulást prognosztizálnak. A GKI Gazdaságkutató Rt. és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége a vállalatok várakozásairól, helyzetük megítéléséről közösen készített legutóbbi felmérésüket 769 vállalat válaszaiból állították össze.

A vállalati vezetők szerint jövőre a gazdasági növekedés üteme lassul és szerény mértékű gazdasági fejlődés várható. A cégek várakozásai szerint hasonló tendencia érvényesül majd az export területén is. Vértes András, a GKI Rt. elnöke szerint ezt támasztja alá a kutatóintézetük által mért bizalmi index is. E szerint 1998 tavaszától 1999 tavaszáig a magyar gazdaságot is – az európai tendenciához hasonlóan – dekonjunkturális szakasz jellemezte. Ezt követően, 1999 tavaszától eléggé egyértelmű konjunkturális időszak kezdődött, jelenleg pedig úgy tűnik, hogy az európai tendenciákkal összhangban a gazdaság konjunktúrája Magyarországon is elérte, illetve túljutott a csúcson.

A cégvezetők a nemzetgazdaság enyhén romló megítéléséhez képest kedvezőbbnek tartják jövőbeni saját helyzetüket, jövedelmezőségüket, illetve likviditásukat. A vállalatok azt mondják, hogy az agrárvállalkozások kivételével az idén javult a gazdasági helyzetük.

A felmérésből kiderült, hogy az eddigi évekhez hasonlóan továbbra is a 300-nál több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok bizonyultak a legderűlátóbbnak mind a saját helyzetüket, mind a nemzetgazdaság megítélését illetően. Az az ipari, az építőipari és a kereskedelmi cégek a legbizakodóbbak, a legkevésbé optimisták pedig a mezőgazdasági termelők.

A felmérésben részt vevők jövőre átlagosan 2,5 százalékos volumenbővülésre számítanak, ami az ideihez képest egyértelmű lassulás. Az ipari és a kereskedelmi vállalatok számolnak a nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékű értékesítésnövekedéssel. Ezzel szemben a mezőgazdasági termelők stagnálásra számítanak a forgalmukat illetően.

Magas kapacitáskihasználtság

A derűlátásra az is okot adhat, hogy a meghatározó kapacitások kihasználtsága átlagosan 78 százalékos. Az átlagnál magasabb – 90, illetve 87 százalékos – a termelői kapacitás kihasználtsága a szolgáltató és az építőipari vállalatoknál. Felesleges kapacitás a válaszadók 35-35 százalékánál van. A mezőgazdaságban a kapacitások kihasználtsága rendkívül alacsony, alig éri el az 50 százalékot.

A jövőre vonatkozóan visszafogott beruházási tervvel számolnak a vállalatok. Ennek az is oka lehet, hogy a felmérés időpontjában még nem ismerték a jövő évre vonatkozó konkrét költségvetési számokat, így csak becsülni tudtak az érintettek.

A beruházási tervek többnyire az elhasználódott gépek, berendezések cseréjére vonatkoznak. A válaszadók 27 százaléka tervez gépcserét, termelésbővítő beruházásra 17 százalékuk gondol. A beruházási tervek megvalósítását a válaszadók 52 százaléka szerint a saját tőke hiánya akadályozza, 38 százaléka az eladósodás veszélyét, 35 százaléka a gyenge profitkilátást, 29 százaléka pedig a magas beruházási hitelkamatot említette.

A vállalatok fele úgy ítéli meg, hogy termékeik és szolgáltatásaik színvonala, illetve árai versenyképesek az Európai Unió piacán. Ezzel szemben az értékesítési csatorna, a hálózat, a marketing- és a PR-tevékenység versenyképessége jóval gyengébb az uniós átlagnál.

A válaszadók a termelés és a szolgáltatás bővítése előtt álló akadályok között említik a kereslet hiányát a hazai piacon. Az iparvállalatok negyede a külpiacon is korlátozott keresletről számolt be.

A tőkehiány továbbra is a fejlődés gátjai között szerepel, ez a probléma többnyire a mezőgazdasági cégeket érinti. Az agrárvállalkozások kétharmada vélekedett úgy, hogy a jövőben is tőkehiánnyal kell szembesülnie.

A válaszok szerint a versenyre a leginkább érzékeny a kereskedelem, az építőipar, valamint a szolgáltatási szféra, míg a kereskedelem és az építőipar területén dominánsak a tisztességtelen piaci magatartás negatív hatásai.

Munkaerő-problémák

A felmérés rámutat arra is, hogy egyre erősödnek a munkaerővel kapcsolatos problémák. Az ország egyes területein részleges munkaerőhiány alakult ki, a humán tőke mobilitási hajlama meglehetősen alacsony.

A vállalatok foglalkoztatottakra vonatkozó prognózisából arra lehet következtetni, hogy a nemzetgazdaságban a létszámfelvételt meghaladó arányú leépítés várható. Az agrárvállalkozások 57 százaléka számol létszámcsökkenéssel, és mindössze 7 százaléka tervez munkaerő-felvételt. Létszámbővülés az iparban, az építőiparban és a szolgáltatások szférájában várható jövőre.

A vállalatok 8,5 százalékos bruttó átlagkereset-növelést terveznek és az átlagos fogyasztói árszínvonal 8,2 százalékos növekedésével számolnak jövőre. A vállalatok 45 százaléka bízik jövedelmezőségi pozíciójának javulásában és 11 százaléka romlást prognosztizál.

A megkérdezettek szerint a vállalatok modernizációját a kormány leginkább a tb-járulék és az adók mérséklésével tudná elősegíteni. A felmérésből kitűnik az is, hogy a gazdasági bűnözés elleni állami fellépés legeltökéltebb hívei az építőipari és kereskedelmi vállalkozások.