×

A rokkantsági nyugdíj

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 35. számában (2000. december 15.)

 

Sok dolgozó kénytelen a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulni valamilyen betegség, baleset miatt. Írásunk átfogó ismertetését adja a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseknek.

 

A rokkantsági nyugdíj megrokkanás miatt, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó ellátás.

A nyugdíj megállapításának feltételei

A rokkantsági nyugdíj megállapításának három együttes feltétele van. Ennek megfelelően rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

  • egészségromlás, illetve testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét legalább 67 százalékban elveszítette, és ebben az állapotában javulás legalább egy évig nem várható,
  • a szükséges szolgálati időt megszerezte, és
  • rendszeresen nem dolgozik, vagy dolgozik ugyan, de keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

A nyugdíjra jogosultság megállapításához értelemszerűen szükséges a fenti feltételrendszer fogalmi elemeinek ismerete is.

A rendszeres munkavégzés hiánya

Az ellátást igénylő akkor nem dolgozik rendszeresen, ha

  • a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munkaidőben foglalkoztatják, amennyiben pedig a megrokkanása előtt már rövidebb munkaidőben dolgozott, úgy a munkaideje a megrokkanást követően tovább csökken, vagy
  • az igénybejelentését megelőző 180 nap alatt keresőképtelensége miatt megszakításokkal legalább 72 napon át nem dolgozott.

Lényegesen kevesebb kereset

Lényegesen kevesebb keresetről akkor beszélhetünk, ha a keresetnek a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett és valorizált összege legalább 20 százalékkal alacsonyabb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnél.

Lényeges, hogy a rendszeres külföldi munkavégzés és az abból származó jövedelem nem befolyásolja a rokkantsági nyugdíjra jogosultságot.

Szolgálati idő

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság másik feltétele a szükséges szolgálati idő megléte. A hatályos jogszabály alapján a fiatalabb életkorban megrokkantak számára rövidebb, míg az idősebb életkorban megrokkantak számára hosszabb szolgálati idő megszerzése esetén lehet rokkantsági nyugdíjat megállapítani. Ennek alapulvételével a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

22 éves életkor betöltése előtt 2 év

22-24 éves életkorban – 4 év, k.j.m. 3 év

25-29 éves életkorban – 6 év, k.j.m. 4 év

30-34 éves életkorban – 8 év, k.j.m. 6 év

35-44 éves életkorban – 10 év, k.j.m. 8 év

45-54 éves életkorban – 15 év, k.j.m.12 év

55 éves életkor betöltésétől – 20 év, k.j.m.16 év

(k.j.m. – korkedvezményre jogosító munkakörben)

Szolgálati időre tekintet nélküli jogosultság

Szolgálati időre tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett, és a 22. életéve betöltése előtt megrokkant.

Rokkantsági résznyugdíj

Rokkantsági résznyugdíjat kell megállapítani annak a személynek,

  • aki a 45. életévét, illetőleg 1993. július 1-je előtt az 55. életévét már betöltötte, és legalább 10 évi, valamint
  • aki 1993. június 30-át követően és 2009. január 1-je előtt az 55. életévét betölti, és legalább 15 évi szolgálati idővel rendelkezik. (A szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.)

Korcsoportkedvezmény

Elismerhető a jogosultság az alacsonyabb korcsoportban előírt szolgálati idő megléte esetén is, ha a megrokkanás időpontjáig a szolgálati időben 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Ebbe a harminc napba a keresőképtelenség idejét nem lehet beszámítani. Ez az úgynevezett korcsoportkedvezmény.

Korkedvezményes és egyéb szolgálati idő

Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyed évként kell számításba venni. A korkedvezményként figyelembe vett szolgálati idő azonban a nyugdíj mértékét nem növeli.

Az életkor szerinti szolgálati idő hiánya

Ha az ellátást igénylő szolgálati idejének a kezdetét megelőzően már rokkant, de az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerinti szolgálati idővel még nem rendelkezik, csak abban az esetben jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha az életkorához előírt szolgálati időt megszerezte.

A jogosultság kezdete

A nyugdíj igénybevételére való jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott az orvosi bizottság. Ilyenkor amennyiben a dolgozó az igénybejelentésben megjelölt napig nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, csak a szolgálati idő megszerzését követő nappal válik jogosulttá a nyugdíjra. Az orvosi bizottság nyilatkozatának hiányában a jogosultság attól a naptól áll fenn, amelytől a dolgozó

  • már nem áll munkaviszonyban;
  • táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy
  • nem rendszeresen végez munkát, illetve
  • lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik.

A rokkantság

A rokkantsági nyugdíj mértéke függ:

  • a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól,
  • a rokkantság fokától,
  • a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától.

A rokkantság foka

Az egészségromlás, illetve a munkaképesség csökkenésének megállapítása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi Bizottságának (Orvosi Bizottság) a feladata.

Csoportok

Az Orvosi Bizottság az igénylőt – a vizsgálatot követően – állapotától (a munkaképesség-csökkenés mértékétől) függően három csoportba sorolhatja.

A besorolás alapján

  • a III. rokkantsági csoportba tartozik az a személy, aki munkaképességét 67 százalékban elveszítette;
  • a II. rokkantsági csoportba tartozik, aki munkaképességét teljesen, azaz 100 százalékos mértékben elveszítette, de mások gondozására nem szorul,
  • az I. rokkantsági csoportba tartozik, aki teljesen munkaképtelen, azaz munkaképességét 100 százalékos mértékben elvesztette, és emellett mások gondozására szorul.

A rokkantsági nyugdíj mértéke és összege

A rokkantsági nyugdíj mértéke a II. rokkantsági csoportban 5 százalékkal, az I. rokkantsági csoportban 10 százalékkal több, mint a III. csoportban. A III. rokkantsági csoport mértéke 25 évet meghaladó szolgálati idő után azonos az öregségi nyugdíj mértékével.

A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb kategóriánként – az előzőek szerinti sorrendben – a havi átlagkereset 37,5, 42,5, illetve 47,5 százalékánál.

A rokkantsági nyugdíj minimuma

2000. január 1-jétől a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege:

  • a III. csoportban 16 600 forint,
  • a II. csoportban 17 420 forint, végül
  • az I. csoportban 18 040 forint.

Amennyiben a nyugdíj alapját képező átlagkereset nem éri el a rokkantsági nyugdíj megállapításakor érvényes minimumösszeget, a nyugdíj azonos a havi átlagkeresettel. A rokkantsági résznyugdíj összege kevesebb is lehet a minimumnyugdíj összegénél.

A nyugdíj összege magán-nyugdíjpénztári tagnál

Abban az esetben, ha a rokkant személy magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat, és saját döntése alapján az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a szolgálati időtől, az átlagkereset összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeg 75 százalékát kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani.

A jogosultság megszűnése

Megszűnik a rokkantsági nyugdíjra jogosultság:

  • ha a nyugdíjas az Országos Orvosszakértői Intézet Orvosi Bizottságának szakvéleménye szerint már nem rokkant,
  • ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik, és keresete 4 hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanása előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

Feléledő jogosultság

Feléled a rokkantsági nyugdíjra jogosultság (mégpedig a szolgálati idő tartamától függetlenül), ha a jogosultság szolgálati időn kívüli, egyéb feltételei az ellátás megszűnése után 5 éven belül ismét bekövetkeznek. Ilyen esetben a rokkantnyugdíjas személyt megilletik a nyugdíj megszüntetése utáni emelések, kiegészítések is.

Elbírálás új igényként

Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve a korkedvezményre jogosultat – még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként való elbírálását.

A nyugdíj összegének módosítása

Módosítani kell a rokkantsági nyugdíj összegét, ha a nyugdíjas állapotváltozás miatt a jogosultság megállapítását követően más rokkantsági csoportba tartozik. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékének állapotváltozás miatti módosítására már nincs lehetőség.

Kizárt a nyugdíj-megállapítás

Nincs lehetőség a rokkantsági nyugdíj megállapítására

  • az öregségi – ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is – és a baleseti rokkantsági nyugdíjas részére;
  • annak javára, aki a rokkantságát szándékosan okozta,
  • annak részére, aki elérte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, kivéve ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, avagy a rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címen igényli.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

9668 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 9668 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5741 olvasói kérdésre 5741 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

9668 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 9668 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5741 olvasói kérdéssel.

Munkaviszony-megszűnéshez kapcsolódó igazolások kiadásának elmaradása

A munkavállaló munkaviszonyát felmondással megszüntették. A felmondás közlése óta eltelt 30 nap, a felmondást a munkavállaló keresettel nem támadta meg, nem is szándékozott, azonban...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjassá váló köztisztviselő – menni vagy maradni

Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője szeptemberben tölti be a nyugdíjkorhatárt. Ezt követően nem szeretné fenntartani a jogviszonyát. Milyen formában és meddig szükséges...

Tovább a teljes cikkhez

Keresőképtelenség igazolása

A Munkaügyi Levelek 190. számában, a 3773. sorszámú kérdésre adott válaszukban megjegyzik, hogy a 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben – amikor a...

Tovább a teljes cikkhez

Felelősség – a tüdőszűrő vizsgálatra menet bekövetkezett baleset

A foglalkozás-egészségügyi orvos tüdőszűrő vizsgálatra kötelezte a munkavállalót. A munkavállaló a tüdőszűrő vizsgálat helyére való utazás során – mely nem munkaidőben...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadságkiadás kérelmezésének határideje

Megteheti-e a munkáltató, hogy a szabadságkérelem munkavállaló általi benyújtásához a törvényben foglaltaktól eltérő határidőt tűz? A konkrét esetben a szabadság hosszával...

Tovább a teljes cikkhez

Jogosultság gyermek után járó pótszabadságra (I.)

Álláspontunk szerint az Mt. alapján a hivatásos nevelőszülőnek (akinek ez a foglalkozása) és az örökbe fogadó szülőnek jár a gyermek után a pótszabadság, a vér szerinti szülőn...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjassá váló köztisztviselő – menni vagy maradni

Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője szeptemberben tölti be a nyugdíjkorhatárt. Ezt követően nem szeretné fenntartani a jogviszonyát. Milyen formában és meddig szükséges...

Tovább a teljes cikkhez

Keresőképtelenség igazolása

A Munkaügyi Levelek 190. számában, a 3773. sorszámú kérdésre adott válaszukban megjegyzik, hogy a 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben – amikor a...

Tovább a teljes cikkhez

Felelősség – a tüdőszűrő vizsgálatra menet bekövetkezett baleset

A foglalkozás-egészségügyi orvos tüdőszűrő vizsgálatra kötelezte a munkavállalót. A munkavállaló a tüdőszűrő vizsgálat helyére való utazás során – mely nem munkaidőben...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadságkiadás kérelmezésének határideje

Megteheti-e a munkáltató, hogy a szabadságkérelem munkavállaló általi benyújtásához a törvényben foglaltaktól eltérő határidőt tűz? A konkrét esetben a szabadság hosszával...

Tovább a teljes cikkhez

Jogosultság gyermek után járó pótszabadságra (I.)

Álláspontunk szerint az Mt. alapján a hivatásos nevelőszülőnek (akinek ez a foglalkozása) és az örökbe fogadó szülőnek jár a gyermek után a pótszabadság, a vér szerinti szülőn...

Tovább a teljes cikkhez

Jogosultság gyermek után járó pótszabadságra (II.)

Kollégám közös háztartásban él feleségével és három gyermekkel, melyből az egyik nem vér szerinti gyermeke (a feleség előző házasságából hozott gyermek). Ebben az esetben mennyi...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidőkeret – állandó 40 óra heti munkaidő mellett

Ha a munkaszerződés azt mondja ki, hogy az érintett munkavállaló általános, teljes napi munkaidőben van foglalkoztatva, a napi munkaidő 8 óra, a heti munkaidő 40 óra, akkor van-e...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5741 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 290-ik lapszám, amely az 5741-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Számvitel 2026 Megnézem

A költségvetési intézmények gazdálkodásának aktuális problémái, szabályai Megnézem

Számviteli problémák az intézményi gyakorlatban Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem