Az idén ünnepelték fennállásuk tízedik évfordulóját az önkormányzatok. Az önkormányzatiság megteremtésének politikai jelentőségén túl nem elhanyagolható a helyhatóságok gazdaságban betöltött szerepe sem.
Az állam az önkormányzatok gazdasági alapját vagyonjuttatással teremtette meg, amelynek induláskori értéke meghaladta a százmilliárd forintot. A politikai csatározásoktól sem mentes folyamat tette lehetővé az önkormányzatok anyagi függetlenségét. Az indulóalapot az egyes testületek eltérő módon használták fel, volt, amelyik készpénzzé tette, míg más gyarapította azt. Az állami vagyonjuttatási folyamat nem ért véget, hiszen a gázközművek vagyona utáni járandóság kifizetése még mindig várat magára.
Elemi érdek
Az állami vagyonjuttatáson kívül az önkormányzatok saját maguk is igyekeznek megteremteni anyagi bázisukat, többek között azzal, hogy részt vesznek területük gazdasági életének szervezésében. A helyhatóságok az elmúlt tíz év alatt lehetőségeikhez képest igyekeztek hozzájárulni a munkahelyteremtéshez, a vállalkozások működési körülményeinek javításához. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy fogalmazott nemrégiben, hogy a településeknek elemi érdekük aktívan részt vállalni a munkahelyteremtésben, mert ezzel szociális feszültséget oldanak, s jövedelemhez juttatják a környék lakóit.
A vállalatok megtelepedése nemcsak az állampolgárokat, hanem az önkormányzatokat is gazdagítja az iparűzési adón keresztül, illetve a cégbetelepedés az adott térség presztízsét növeli.
Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint az önkormányzatok az elmúlt tíz év során igyekeztek minél többet tenni azért, hogy vonzóvá tegyék a településüket a befektetők számára. A módszerek tárháza viszonylag bő, elterjedésükben az önkormányzatok egymással fenntartott kapcsolata is szerepet játszott.
Egymástól tanulva
Polgármesterek elismerik: az egymástól való tanulás, a jó példa átvétele is hozzájárult ahhoz, hogy egyre felkészültebben tudják fogadni a befektetőket. Ahhoz, hogy a különböző cégek az adott településen megtelepedjenek, az elöljáróságok mára többnyire azonos megoldásokat alkalmaznak.
Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a megfelelő közműveket, ami vagy adott, vagy utólag kellett kiépíteni. Ezen túlmenően a helyi adószerkezetet kell vonzóvá tenni a befektetőknek. Az önkormányzatok szerepvállalása, de az adózási szabályok is komoly motiválótényezők a befektetésekről döntők számára.
Egy-egy település vezetőinek együttműködési, fogadási készsége akár el is döntheti a beruházás telepítésének helyszínét. A polgármesteri hivatalok befektetőket ösztönző politikájukban megfogalmazták, hogy a vállalatok betelepedését az engedélyek kiadásának rugalmas, gyors kezelésével is segítik.
Pontos nyilvántartás, mérőszám ugyan nincs arról, mekkora összegű tőkebevonás révén, hány embernek teremtettek munkát önkormányzati közreműködéssel, az azonban egyértelmű, hogy jelentősen hozzájárultak a foglalkoztatáshoz.
Céltámogatások
A települési önkormányzatok a közművek kiépítésén túl kedvezmények adásával, ipari parkok létesítésével is igyekeztek és igyekeznek most is területükre vonzani a befektetőket.
A TÖOSZ elnökének az a tapasztalata, hogy a befektetők mérlegelésében fontos szerepet játszik, milyen feltételekkel várja az adott önkormányzat a vállalatok betelepülését, illetve hogyan viszonyul a vállalkozásokhoz.
Kétségtelen, hogy az önkormányzatok egyik legfontosabb dolga a külföldi tőke csábításakor a megfelelő közmű kiépítése.
Az elmúlt tíz év alatt – többnyire állami segítséggel – felgyorsult a közművek kiépítése. A központi költségvetés tavaly címzett és céltámogatásokra 48 milliárd forintot különített el az önkormányzatoknak. Ezt az összeget növelte az 1998 végéig fel nem használt 27,3 milliárd forintos maradvány.
A gazdaság szervezésében való részvételre jó alapot ad a területfejlesztési intézményekben, a különböző szintű tanácsokban való települési önkormányzati tagság. A területfejlesztési tanácsok tagjaiként az önkormányzatok maguk dönthetnek a területfejlesztés decentralizált forrásaira beadott pályázatokról.
A gazdaságban betöltött szerepet nagymértékben meghatározza az önkormányzatok anyagi lehetősége. Az idő előrehaladtával egyre inkább elkülönülnek a gazdagabb és a kevésbé gazdag önkormányzatok.
Lassú bevételnövekedés
A GKI Gazdaságkutató Rt. a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével való szakmai együttműködés keretében nemrégiben felmérést végzett a magyarországi önkormányzatok körében helyzetük megítéléséről.
A mintegy ezer testület válaszából készült összesítés szerint az idei évre vonatkozó gazdasági kilátásaikat igen kedvezőtlennek ítélték meg a településeken. Ennél csak egy árnyalattal jobb az a kép, amelyet saját közvetlen környezetük, megyéjük várható gazdasági helyzetéről festettek, de ez is meglehetősen pesszimista. Ugyanakkor az önkormányzatok hazánk gazdasági kilátásait igen jónak értékelik. A saját jövőjükről alkotott borús elképzeléseiket egyrészt jelenlegi pénzügyi helyzetük, másrészt beszűkült fejlesztési kilátásaik okozzák.
A községi önkormányzatok összes bevételei várhatóan 4 százalékkal bővülnek 2000-ben, a városok bevételei 6,9 százalékos növekedést mutatnak, míg a budapesti önkormányzatok bevételeiknek csak 2,7 százalékos emelkedését várják. Ezek az értékek lényegesen elmaradnak az infláció várható növekedési ütemétől.
Minden, településtípus szerinti csoportban a kiadások növekedési üteme meghaladja a bevételek növekedési rátáját, az összes kiadásra vonatkozóan ezek a változások várhatóan a községi önkormányzatoknál 6,5 százalékosak, a városi önkormányzatoknál 8,1 százalékosak lesznek, míg a budapesti önkormányzatok 4,9 százalékos bővüléssel számolnak. Így a kiadások reálértékét átlagban kizárólag a városi önkormányzatok tudják hozzávetőlegesen fenntartani, a másik két önkormányzati körben csökkenés mutatkozik.
A helyhatóságok pénzügyi helyzetét tekintve a felmérés alapján településtípusonként más-más jellemző kép rajzolódik ki.
Támogatás és vagyonfelélés
A községek elsősorban az állam által juttatott pénzekből gazdálkodnak, kevés befektetett pénzük van, ingatlanjaik forgalomképes részét már eladták, kevés földterület és kevés jó állapotú ingatlan maradt csak vagyonportfóliójukban. Emiatt ezek értékesítéséből már nem számíthatnak komolyabb bevételekre. Vállalkozási tevékenységük eleve kismértékű, de a meglévő gazdálkodóegységeiket is leépítik. Soraikban nagy számban találhatók hátrányos adottságú önkormányzatok. Kényszerhelyzetükben mindinkább a likviditási hitelek felé próbálnak fordulni, azonban alacsony hitelképességi szintjük miatt ezekből a forrásokból sem juthatnak majd elegendő pénzhez. Az országos területfejlesztést célzó beruházási programok nélkül az önkormányzatok saját erejükből nem lesznek képesek megteremteni európai szintű infrastruktúrájukat. A községi önkormányzatok likviditási problémái gyakran elvonják a figyelmet a hosszú távú ügyektől.
A városi elöljáróságok sincsenek könnyű helyzetben. Náluk is jelentkeznek likviditási problémák, ezek azonban már a községi társaiknál könnyebben jutnak hitelekhez és pályázati pénzekhez is. Ennek ellenére ezen önkormányzatok is egyre inkább befektetéseik feladására kényszerülnek. Ugyanakkor lehetőségük van a helyiadó-bevételek növelésére is. Az előremenekülés egyik útjaként fokozott ütemben próbálják kihasználni a tulajdonukban levő ingatlanokat. Folyó kiadásaik növekedése mellett várhatóan a felhalmozási kiadásaik is megugranak 2000-ben.
A fővárosi önkormányzatok számolnak bevételeik legnagyobb mértékű beszűkülésével. A központi támogatások keretében a budapesti kerületek rovására történnek átcsoportosítások, a felmérés alapján pedig a legtöbb esetben a befektetett pénzét és ingatlanjait mobilizálni kénytelen budapesti önkormányzat képe bontakozik ki. Ezek a lépések azonban nemcsak a likviditás fenntartását szolgálják, hiszen a beruházási tevékenység továbbra is magas volumenű a fővárosban. Ezeket a beruházásokat elsősorban hitelekkel finanszírozzák, és relatíve fejlett vagyonkezelésüknek köszönhetően képesek pótlólagos bevételekhez is jutni.
