Jogszabályfigyelő

 

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

 

Vámmentes útiholmi, termék

2000. szeptember 30-ától vámmentes az az útiholmi, amelyet a külföldön állandó lakhellyel rendelkező utas az utazás időtartamára személyes használatra, vagy hivatásának gyakorlására magával hoz, esetleg ilyen célból előreküld, vagy maga után küldet. Vámmentes útiholminak minősülnek a belföldön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek által a külföldi utazások időtartamára személyes használatra, vagy a hivatásuk gyakorlására magukkal vitt és visszahozott, avagy a 24 órát meghaladó külföldi tartózkodásuk során – a tartós fogyasztási cikk kivételével – ilyen célra vásárolt használati tárgyak. Az útiholmira biztosított vámmentesség csak napi egy alkalommal vehető igénybe. A 16. életévüket be nem töltött utasok esetében nem minősíthető vámmentes útiholminak a dohánygyártmány, a szeszes ital és a kávé.

A külföldön, illetve belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személy (utas) saját használatára vámmentesen behozhat:

• 200 db szivarkát vagy 50 db szivart, illetve 250 gramm dohányt, avagy e termékeknek 250 grammig terjedő összeállítását,
• két liter bort és egy liter égetett szeszes italt,
• 1/4 liter kölnivizet és kis mennyiségű (100 ml) parfümöt,
• külföldön lakóhellyel rendelkező vadász, illetve sportrendezvényen részt vevő személy esetében a külön jogszabály szerint behozható mennyiségű, vadászat és sportlövészet célját szolgáló fegyvert és lőszert.

A belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személy a magyar adójeggyel el nem látott dohánytermékekből 20 db szivarkát (cigarettát) hozhat be vámmentesen. A kivitt, magyar adójeggyel ellátott szivarka mennyiségi korlátozás nélkül hozható vissza.

[2000. évi CIII. törvény a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról, 170/2000. (IX. 30.) Korm. rendelet a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet módosításáról]

Munkahelyi biztonság

Két új egészségügyi, szociális és családügyi miniszteri rendelet is született a munkavállalók védelme érdekében, az egészségesebb munkahelyek kialakításáért. Az egyik a munkahelyek kémiai biztonságáról szól, a másik a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az egészségkárosodások megelőzéséről rendelkezik. Mindkét rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.

Kémiai biztonság

A kémiai biztonságról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet hatálya kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során a munkavédelmi törvény szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes készítmény hatása érheti.

A rendelet meghatározza – többek között – a veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció- és csúcskoncentráció-határértékeit, illetve a maximális koncentrációk értékeit is. A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a kötelező biológiai monitorozás alá eső veszélyes anyagokat és készítményeket, ezek biológiai expozíciós mutatóit és a biológiai expozíciós mutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket.

A munkáltató köteles felkutatni, megbecsülni és értékelni a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat. A kockázatbecslést

• a veszély azonosítása,
• az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,
• az expozíció becslése,
• a kockázat értékelése (minőségi, illetve mennyiségi jellemzése)

figyelembevételével kell elvégezni.

A munkáltató köteles megtenni a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében szükséges megelőző intézkedéseket.

A munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat meg kell szüntetni. Amennyiben ez nem lehetséges,

• a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,
• a vegyi anyagok expozíciója elleni megfelelő védőeszközök biztosításával,
• műszaki intézkedésekkel,
• a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,
• a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével,
• az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre csökkentésével,
• megfelelő higiénés feltételek biztosításával (beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe),
• a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra csökkentésével,
• megfelelő munkafolyamatok meghatározásával (beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását)

az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre kell csökkenteni a kockázatokat.

A rendelet meghatározza a különleges megelőző és védő intézkedéseket, a baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdésére, illetve a munkavállaló tájékoztatására és oktatására vonatkozó szabályokat is.

A korábbiaknál szigorúbb előírások vonatkoznak az egészségügyi ellenőrzésre és az orvosi alkalmassági vizsgálatokra.

Rákkeltő anyagok a munkahelyen

A 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet meghatározza a rákkeltő anyagokat, az egyéni kockázati szintet, határértékeket, az eltűrhető szennyezettséget, illetve a dekontaminálás fogalmát. Ez utóbbi a rákkeltő szennyeződés hatástalanítását vagy eltávolítását jelenti.

A munkáltató a kockázatbecslés eredményétől függő kockázatkezelést (intézkedést) köteles előírni. A kockázatkezelés eredményességét a soron következő kockázatbecslés alkalmával vizsgálni kell. A munkahelyeken nagyobb tömegben és/vagy nagyobb gyakorisággal használt rákkeltő anyagok esetében kötelezően betartandó határértéket főszabályként az expozíciós koncentráció nem haladhatja meg. Azokon a munkahelyeken, ahol az expozíciós koncentráció meghaladja a határértékeket, kizárólag egyéni védőeszköz viselésével lehet munkát végezni.

Ha valamely rákkeltő anyagra nincs érvényes határérték, a munkáltató köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a munkatérben az anyag koncentrációja a tudományos technikai színvonal mellett lehetséges legalacsonyabb szintű legyen. Határértékkel nem rendelkező anyagok okozta munkahelyi expozíció esetén a kockázatbecslés során a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára citogenetikai vizsgálatot kell végezni. Ha bármely expozíciós úton (belégzés, bőrön át) egyidejűleg több rákkeltő anyag jut a szervezetbe, évente mérni kell az expozíciót, és becsülni kell a terhelést. A terhelés becslésére biológiai monitorozást, illetőleg citogenetikai vizsgálatot kell végezni. A belégzés okozta expozíciós koncentráció mérését, valamint a bőrön át a szervezetbe jutó rákkeltő becsült dózisát írásban dokumentálni kell.

Munkajogi szabályok

A rákkeltő okozta expozíciót a napi munkaidőre vonatkoztatva nyílt téren történő munkavégzés esetén is kétévente meg kell határozni, vagy meg kell becsülni. A tartósan ilyen helyen dolgozónál el kell végezni a rákkeltő anyag okozta terhelés biológiai vizsgálatokon alapuló becslését is.

Rákkeltő anyaggal szennyezett munkatérben a munkaidő legfeljebb

• 8 óra/nap,
• 5 nap/hét,
• 240 műszak/év.

A rákkeltő expozícióban dolgozó nem végezhet túlmunkát. Rákkeltő anyag alkalmazásakor a munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló egészségére és biztonságára a legkevésbé veszélyes feltételeket, és azt írásban dokumentálni. A munkavállalót írásban tájékoztatnia kell arról, ha rákkeltő anyaggal fog dolgozni. Az ilyen foglalkoztatásra vonatkozó valamennyi információt meg kell adni a dolgozó részére. Terhes nőt tilos, fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazásával és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet rákkeltő anyaggal dolgoztatni.

A rendelet külön kitér a megelőzésre és expozíciócsökkentésre, illetve részletesen szabályozza a személyi higiénés, az egyéni védelemre vonatkozó szabályokat is. A rendeletben foglaltak betartását az ÁNTSZ, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek ellenőrzik.

[25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról, 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről]

Alkalmassági vizsgálat

Az egészségügyi miniszter szigorította az alkalmassági orvosi vizsgálatról szóló rendeletet. Különösen a sérülékeny csoportokra – vagyis a nőkre, a fiatalkorúakra és az idősödő munkavállalókra – vonatkozó szabályok módosultak jelentősen.

E szerint a munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre – ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre –, a nemrégen szült, a szoptató anyákra és az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a rendelet 8. számú mellékletében felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. A fiatalkorú dolgozó munkaviszonyban foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját is a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

Azoknak a munkakörülményeknek a felsorolását, amelyek fennállása esetén a fiatalkorú foglalkoztatásához az alkalmassági vizsgálat keretében elvégzett kockázatbecslés szükséges, a rendelet 9/A számú melléklete tartalmazza.

Az idősödő munkavállaló munkaköri alkalmasságának vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy az ilyen dolgozók alkalmatlanok, vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak az egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál lehetőség szerint a munkavállaló munkaképességéhez kell igazítani a munkát.

[27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról]

Nemzeti szabványok

Azokat a nemzeti szabványokat, amelyeket a 33/2000. (X. 6.) GM rendelet melléklete felsorol, csak 2001. december 31-éig kell alkalmazni. Ezeknek a nemzeti szabványoknak a felsorolását a 2000/100. számú Magyar Közlöny tartalmazza.

[33/2000. (X. 6.) GM rendelete az egyes nemzeti szabványok kötelező alkalmazásáról szóló 30/1994. (XI. 8.) IKM rendelet módosításáról]

Zárjegy

Szigorodtak a zárjegyre vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet előírásai. Az alkoholtermék és a boradóraktár (ideértve az egyszerűsített adóraktárt is) engedélyese (adóraktári zárjegyfelhasználó), illetve az alkoholtermék és a bor (jövedéki termék) importálója igényei szerinti zárjegymennyiség és -választék előállíttatását, rendelkezésre bocsátását, a zárjegyek előállítási költségének a zárjegyfelhasználókkal való megfizettetését – az 1997. évi CIII. törvényben (jövedéki törvényben) és a rendeletben foglaltak szerint – a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága végzi. A zárjegy előállítója a gyártott, a tárolt és az országos parancsnokságnak átadott zárjegyekről tételesen, naptári félévenként köteles elszámolni.

Zárjegy-megrendelőlap

A zárjegyeket az erre a célra rendszeresített – a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott tartalmú – kétpéldányos zárjegy-megrendelőlap egy példányának megküldésével kell megrendelni az országos parancsnokságnál úgy, hogy az legkésőbb a megrendelésben kért átvételi időpontot megelőző 10. munkanapon beérkezzen. Az országos parancsnokság a zárjegyfelhasználó igényjogosultságának vizsgálatát követően azzal a feltétellel engedélyezi a zárjegyek kiadását, hogy a zárjegyfelhasználó a zárjegyek előállítási költségének megfizetését legkésőbb a zárjegyek átvételének időpontjáig teljesíti. A megrendelés visszaigazolásának a kiadható mennyiséget, az átvétel pontos helyét, időpontját, a fizetendő zárjegy előállítási költségét kell tartalmaznia. Ha a zárjegyfelhasználó a megrendelt zárjegyet – a megrendelés visszaigazolásában – az átadásra-átvételre megjelölt napot követő 10. munkanapig nem veszi át, az országos parancsnokság a zárjegyfelhasználóra terheli a zárjegyek előállítási költségét.

Raktárban tárolható jövedéki termékek

A kiskereskedelmi boltok üzlethelyiségében és tárolóhelyén (raktárában), a vendéglátó-ipari üzletek és a kereskedelmi szálláshelyek, továbbá a nagykereskedések tárolóhelyén (raktárában) csak bontatlan fogyasztói csomagolású, zárjeggyel ellátott jövedéki termék tartható. A forgalmazás során tilos a zárjegyet eltakarni, felülragasztani, a zárjegyen feliratot feltüntetni. A gyűjtőcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli vagy a hamis zárjegyű jövedéki terméket ki kell vonni a forgalomból, és ezzel egyidejűleg értesíteni kell a jövedéki ügyben első fokon eljáró szervet.

[34/2000. (X. 6.) PM rendelet a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendelet módosításáról]

Helyi adók

Az Országgyűlés módosította a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt. E szerint a fővárosban az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját, valamint a vállalkozók kommunális adóját és az idegenforgalmi adót főszabályként a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni. A kerületi önkormányzat által bevezethető helyi adót a kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult bevezetni, ha az erről szóló fővárosi rendelettel a kerületi képviselő-testületek többsége egyetért.

A módosítás 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2000. évi CV. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról)

Gépjármű-felelősségbiztosítás

2001. január 1-jétől szigorodnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló szerződésekre vonatkozó szabályok. Jövő évtől minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója – a jogszabályban meghatározott összeghatárig – köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.

A biztosító – ideértve a kártalanítási számla kezelőjét is – egy biztosítási esemény miatt káreseményenként 500 millió forintig köteles a szerződés alapján helytállni a dologi károkért a károsultakkal szemben. A személyi sérülés miatti károkért károsultanként 300 millió forintig terjed a biztosító helytállási kötelezettsége.

Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe, a törzskönyvbe az üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű rendszámtábláját cserélni, a gépjármű időszakos műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha igazolták a kötelező felelősségbiztosítás fennállását. A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés folyamatos fennálltát a díj befizetését igazoló csekk, illetve a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A biztosító köteles haladéktalanul értesíteni a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatalát a biztosítási szerződés megkötéséről, továbbá az előzetes fedezetigazolás kiadásáról, illetve arról, hogy az előzetes fedezetigazolás vagy a korábban kötött biztosítási szerződés megszűnt.

Ha megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés, a hivatal értesítése alapján az üzemben tartó lakhelye (székhelye) szerint illetékes – okmányirodát működtető – körzetközponti jegyző haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzemben tartó a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem igazolja a biztosítási szerződés fennállását, a jegyző kivonja a forgalomból a járművet. Az erről rendelkező határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

A rendelet 1. számú melléklete a gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételeit, a 2. számú melléklet a gépjármű-kategóriákat, a 3. számú melléklet pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus rendszerét tartalmazza.

2001. évi díjemelés

A biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományának 2001-re vonatkozó, átlagos díjemelési mértéke nem haladhatja meg a 6 százalékot.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjemelésének mértékéről szóló 35/2000. (X. 13.) PM rendelet 2000. október 15-én lépett hatályba.

[171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról, 35/2000. (X. 13.) PM rendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjemelésének mértékéről]

Statisztikai adatgyűjtés

A Magyar Közlöny 2000/103. számában megjelent a 2001-re vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló kormányrendelet, amelynek hatálya kiterjed a jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyekre. Az adatszolgáltatási kötelezettségeket a rendelet 2. számú melléklete egységes szerkezetben tartalmazza. A melléklet a Statisztikai Közlönyben jelenik meg.

[173/2000. (X. 18.) Korm. rendelet a 2001. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról]

Igazgatási díjak

A 36/2000. (X. 20.) GM rendelet határozza meg a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díját. A GM EKH számla javára kell befizetni a díjat a következő eljárásokban:

• az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt termékekkel (kivéve a nemesfém-, ékszer- és díszműáru-kereskedelmi, ügynöki és bizományosi tevékenység), továbbá bármely áruval csomagküldő tevékenységet folytató kereskedőnek és üzletének, raktárának, tárolójának nyilvántartásba vétele, adatváltozás bejegyzése, nyilvántartásból kérelemre való törlése,
• az utazásszervezői és -közvetítői tevékenység nyilvántartásba vétele, törlése, az adatváltozás bejegyzése,
• az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 17. §-a szerinti nyilvántartásba való bejegyzés, törlés, a nyilvántartás adataiban történt változások bejegyzése, valamint az ingatlanra vonatkozó használati jog értékesítésének engedélyezése,
• a csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítése, biztonsági előírást érintő leszerelése, vagy a gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére jogosult gázszerelő nyilvántartása, a nyilvántartásból való törlése, a nyilvántartás adataiban történő változások bejegyzése.

A díj mértéke főszabályként 1000 forint, az idegenvezetői névjegyzékbe való felvétel, valamint az idegenvezetői igazolvány és azonosító kártya kiadásának díja 4000 forint, a másolat kiállításának díja 3000 forint. A jogorvoslati eljárás díja egységesen 5000 forint.

A rendelet 2000. november 1-jén lépett hatályba.

[36/2000. (X. 20.) GM rendelet a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról]

Új bankjegyek

A Magyar Nemzeti Bank 2000. november 1-jétől új biztonsági elemmel ellátott 1000 forintos címletű bankjegyeket bocsát ki. Az újdonság többek között abban áll, hogy a bankjegyen a képnyomat része a vízjelmező fölött lévő, optikailag változó tulajdonságú festékkel (OVI) nyomtatott tagolt formájú rozetta, amelyben az "MNB" felirat látható. A rozetta és a felirat a rátekintés szögétől függően vagy vöröseslila, vagy sárgászöld színű. A 2000-es évszámmal ellátott bankjegyek esetében a bankjegy piros színű sorszáma a jobb oldalon az arckép mellett függőlegesen elhelyezve található. A sorszám két betűből és hét számjegyből áll. A bankjegy bal oldalán a vízjelmező alatt vízszintesen a "MILLENNIUM" felirat látható.

A korábban kibocsátott 1000 forintos bankjegyek továbbra is törvényes fizetőeszköznek minősülnek.

2001. február 1-jétől megjelenik a 20 000 forintos bankjegy is. A fehér színű bankjegypapírra nyomtatott bankjegy hossza 154 mm, szélessége 70 mm. A papír anyagában a bankjegy rövidebb szélével párhuzamosan futó biztonsági szál található, amelyen a "MAGYAR NEMZETI BANK" felirat olvasható. A bankjegyen található vízjelmezőben Deák Ferencet ábrázoló árnyalatos vízjelkép látható. A bankjegy előoldala többszínű, széléig kifutó alapnyomattal és háromszínű képnyomattal készült, amelynek összhatása narancssárga és lila. Az írisszerűen nyomtatott alapnyomatok a bal oldalon található vízjelmező alatt és fölött narancssárga, középen szürke, a szövegtükör körül és a bankjegy jobb oldalán lila és narancssárga színhatásúak. A bankjegy alsó és felső szélén, illetve a jobb oldalán található szegélyek mintáiban mikroírással "HÚSZEZER FORINT" ismétlődő felirat látható. Az alapnyomat jobb felső részén az átnézőjel előoldali eleme található. A képnyomat része a vízjelmező fölött lévő, tagolt formájú szürkéslila színű rozetta, amelynek ellipszis rajzolatú részében található a rejtett kép, amelyen megfelelő helyzetben az "MNB" felirat látható.

Az új bankjegyek színes képe a Magyar Közlöny 2000/104. számában található.

[7/2000. (MK 104.) MNB hirdetmény az 1000 forintos címletű bankjegyek új biztonsági elemmel történő kibocsátásáról, 8/2000. (MK 104.) MNB hirdetmény a 20 000 forintos címletű bankjegyek kibocsátásáról]