Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben évente több mint 100 ezren vesznek részt. Ez nemcsak azt mutatja, hogy az utóbbi időszakban többen akarnak tanulni, hanem egyre több cég bővíti szolgáltatásait, s próbál élni a kínálkozó lehetőséggel.
Tavalyelőtt 5360 szakképzési kurzust jelentettek be a munkaügyi központokhoz, összesen 37 400 személy kapott tanulmányaihoz támogatást. A bejelentett tanfolyamok 75 százalékán az állam által elismert, azaz az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) alapján szervezett szakképesítést szerezhettek a hallgatók. További 9 százalékot tett ki a szakképesítést megalapozó képzés, 7 százalékot pedig az állam által el nem ismert szakképzés. Ötszázaléknyi volt a szakmai továbbképzés, valamint 7 százalék az elhelyezkedést, vállalkozást segítő oktatás.
Számítástechnikusok kerestetnek
A leglátogatottabbak a gazdasági és igazgatási területen szervezett tanfolyamok voltak, ide járt az érintettek 23 százaléka. Magas volt a részvétel a vendéglátói, kereskedelmi, idegenforgalmi területen is, az összes résztvevő 20 százalékát ez a terület érdekelte. Kiemelkedő még a számítástechnika, amelyet a résztvevők 19 százaléka sajátított el az iskolarendszeren kívüli oktatásban. A kis- és nagyüzemi ipari képzésben 16 százaléknyi, az egészségügyi képzésben 5 százaléknyi volt a résztvevők aránya. Természetesen sok olyan képzés is folyt, amely nem sorolható ezekbe a kategóriákba, ezek tették ki az összes volumen 17 százalékát.
A legtöbben számítógép-kezelőnek iratkoztak be, ami jól jelzi, hogy az emberek megpróbálnak igazodni a munkaerőpiac igényeihez. Személy- és vagyonőri képesítést a beiratkozók 6 százaléka akart szerezni, 5-5 százalék pedig kereskedői-boltvezetői, mérlegképes könyvelői és számítástechnikai szoftverüzemeltetői képzettséget.
Az iskolarendszeren kívüli oktatást folytató intézmények nagyobbik része, 45 százaléka jogi személyiségű vállalkozás, 33 százaléka költségvetési szervezet vagy annak valamely intézménye. További 8 százalék nonprofit szervezet. A hatósági nyilvántartásban tavaly év elején mintegy 1500 szakképzést folytató intézmény szerepelt, több mint 9000 szakképzés indításával. Az intézmények negyedének székhelye Budapest volt.
A költségvetéshez tartozó intézetek közül a legtöbb, az összesnek a fele központi költségvetési szervezet intézménye, s jelentős, 26 százaléknyi a helyi önkormányzati költségvetési szervezet intézményéé. A nonprofit szervezetek közül a legtöbb alapítványi formában működik, de 23 százaléknyi az egyesület által létrehozott intézmény is.
Az iskolarendszeren kívüli oktatási forma fennmaradásához szükséges források változatosan alakulnak. Két évvel ezelőtti adatok szerint a szakképzésben részt vevők 22 százaléka kapott támogatást a munkaügyi szervezetektől, ami a szakképzési költségeken belül 28 százalékot tett ki. Összesen 51 százalék jutott támogatáshoz alapítványoktól, egyesületektől, közhasznú társaságoktól, egyházaktól, köztestületektől. Biztosítottak támogatást a munkaadók is.
A statisztika szerint az érintett intézmények mintegy 60 százaléka a felnőttképzésre szakosodott, 16 százaléka szakmai középiskolai oktatásra, de vannak olyanok is, amelyek szakmunkásképzést, alapfokú általános és középfokú oktatást végeznek.
A nyilvántartásba vett oktatási intézmények több mint 9000 szakképesítés kibocsátását regisztráltatták. Ennek nagy része kis- és nagyüzemi ipari képesítés, ez teszi ki az összes 31 százalékát. A piacon működő, oktatással foglalkozó cégek elsősorban a nagyvállalkozások igényeire jelentenek megoldást. Ezeket azonban a kisvállalkozói szektor nem tudja megfizetni. A kisvállalkozók, kézműipari tevékenységet folytatók szakképzését ezért elsősorban munkaadói szervezeteik próbálják megszervezni, illetve színvonalát, elfogadottságát kiharcolni.
Javaslatok az IPOSZ-tól
Az Ipartestületek Országos Szövetsége például már évek óta szorgalmazza olyan vállalkozói központok, inkubátorházak létesítését, amelyekben a kisvállalkozók magas szintű képzése, a Nyugat-Európából érkező technológia megismerése biztosított.
A központok kialakítása érdekében a munkaadói szervezet már kezdeményezte egy felmérés készítését, és javaslatot tett a finanszírozás megoldására is. Álláspontjuk szerint a képzés egy részénél a finanszírozást pályázhatóvá kell tenni. A modern technikára való kiképzés költségei ugyanis igen magasak, kicsi az esélye, hogy a kisvállalkozók ezt képesek önmagukban vállalni. Például egy akkreditált középszintű ruhaipari képzés 120 órája 120-150 ezer forintba kerül mai árakon.
Az IPOSZ javaslatot tett az Oktatási Minisztériumnak a nemzeti szakképzés kialakításához. Ebben javasolják egyebek között a szakképzési törvény módosítását olyan értelemben, hogy a munkaadói szervezetek jussanak a jelenleginél több joghoz a szakképzés területén. Kerüljön vissza például a kamarák hatásköréből a mestervizsgáztatásra való felkészítés, a vizsgabizottságba való jelölés. Javasolják azt is, hogy a normatív támogatási rendszer legyen érvényes a duális képzésre is. A nemzeti szakképzés kialakításának műhelymunkája várhatóan a következő fél évben lezajlik.
