Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző két hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Vámszabályok
A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényt a közelmúltban átfogóan módosították. A módosítások 2000. július 1-jén léptek hatályba. A törvény módosítása után megváltoztak a törvény végrehajtására kiadott rendeletek is.
Hatályon kívül helyezték például azt a rendelkezést, ami alapján azoknak a vámraktár-engedélyeseknek, akik számítógéppel vezetik a vámáru-nyilvántartást, az aznap felvett adatokat ki kellett nyomtatniuk, és az így készült okmányt legkésőbb a tárgyhét utolsó napján hitelesíttetniük kellett a vámhivatallal.
Ezentúl a kiléptetés során a kiviteli okmányokat (árunyilatkozat, fuvarlevél, a devizahatóság által jóváhagyott apportlista) a kiléptetés tényének megállapítását tartalmazó záradékkal kell ellátni. A vámhivatalnak ellenőriznie kell, hogy az áru, vámáru a vámterületet elhagyta-e. Ha ez nem történik meg, vagy a szomszédos állam vámszerve az árut, vámárut nem léptette be és azt a vámterületre visszahozzák, a kiléptetési záradékot a vámhivatalnak törölnie kell. Vámáru esetén ilyenkor gondoskodni kell a vámfelügyelet fenntartásáról. A Magyar Köztársaság által elfogadott nemzetközi egyezmény alapján szállított áru, vámáru kiléptetését – amennyiben törvény másként nem rendelkezik – a vonatkozó egyezményben meghatározottak szerint kell elvégezni.
Amennyiben az áru, vámáru a vámterületet ténylegesen elhagyta és a határvámhivatalnál a kivitelben elszámolt vámokmányról az igazolás hiányzik, úgy a kiléptetés igazolása a kiléptetést végző határvámhivatalnál utólag elvégezhető.
Kiléptetés utólagos igazolására szolgál:
- külső árutovábbítási eljárás egyidejű alkalmazása esetén az árutovábbítás rendeltetési vámhivatalnál történt bemutatást igazoló nemzetközi egyezményben meghatározott okmány vagy igazolás, illetve
- az olyan rendeltetési ország vámhatóságának igazolásával ellátott vámokmány vagy nemzetközi fuvarlevél, amellyel a Magyar Köztársaság vám-együttműködési megállapodást kötött.
- Az árubejelentési kötelezettséget
- a Magyar Közlönyben kihirdetett vagy közzétett nemzetközi szerződésben előírt vám- és egyéb okmányok benyújtásával, vagy
- vasúti forgalomban "vonatjegyzékkel",
- hajózási forgalomban – a magánhasználatra szolgáló vízi jármű kivételével – "érkezési-indulási jelentéssel",
- légi forgalomban "áru és postajegyzékkel" (Manifest),
- közúti forgalomban "rakományjegyzékkel",
- postaforgalomban "zárlatjegyzékkel", "rovatlap vámküldemények rovatolásához" nyomtatvánnyal, vagy "rovatlappal",
- csővezetéken, elektromos vezetéken beérkező, illetve külföldre kiszállított vámáruról/áruról "jegyzék" benyújtásával kell teljesíteni.
Változtak – többek között – a vám elé állításnak a szabályai, az árubejelentésre szolgáló okmányok kiállítására, tartalmára vonatkozó szabályok.
[89/2000. (VI. 20.) Korm. rendelet, 27/2000. (VI. 23.) PM rendelet]
VIBER-rendszer
A Magyar Nemzeti Bank elnöke módosította a pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezést. A rendelkezés kiegészült azzal a szabállyal, hogy ha a fizetési megbízás továbbítása a valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER) igénybevételével történik, és a rendszerben történő teljesítésére 12.00 óráig kerül sor, akkor a fizetési megbízás összegét a hitelintézet oly módon köteles a jogosult bankszámláján jóváírni, hogy a jóváírt összeg az ugyanazon a napon a rendelkezés 6. §-ának (2) bekezdésében említett hitelintézeti elszámolóházhoz továbbítandó fizetési megbízásoknak is fedezetéül szolgáljon. A rendelkezés tartalmazza továbbá a levelező banki szolgáltatás szabályait is. A rendelkezés 2000. július 1-jén lépett hatályba.
[2/2000. (MK 64.) MNB rendelkezés]
Üzemanyagárak
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette a 2000. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek
| ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin | 243 Ft/l |
| ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin | 252 Ft/l |
| Keverék | 243 Ft/l |
MSZ 127 gázolajok
| Gázolaj 0,2 normál gázolaj | 213 Ft/l |
(Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye a 2000. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról)
Közüzemi díjak
2000. július 1-jétől a gazdasági miniszter rendeletben módosította a földgáz, a közcélú villamosművek villamos energia vásárlási és a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (fűtőműve) által értékesített gőz és melegített víz árát.
| A földgáz legmagasabb díjai áfa nélkül | |||
|---|---|---|---|
| A) Viszonteladói árszabás | |||
| Éves viszonteladói teljesítménydíj (Ft/MJ/nap) | Viszonteladói gázdíj (Ft/MJ) | Viszonteladói díjkedvezmény (Ft/MJ) | |
| 9,01 | 0,571 | 0,055 | |
| B) Szállítóvezetéki árszabás | |||
| Éves szállítóvezetéki teljesítménydíj (Ft/MJ/h) | Szállítóvezetéki gázdíj (Ft/MJ) | ||
| 432 | 0,585 | ||
| C) Lakossági fogyasztás árszabása | |||
| Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye (m3/h) | Éves lakossági alapdíj (Ft) | Éves lakossági alapdíj* [Ft/(m3/h)] | Gázdíj (Ft/MJ) |
| 20-nál kisebb | 2016 | – | 0,917 |
| 20 és 20-nál nagyobb | – | 3776 | 0,834 |
| * m3/h a gázmérő(k) névleges (össz)teljesítményére vonatkoztatva | |||
| D) Mérővel nem rendelkező lakások árszabása | |||
| Fogyasztás egységára (Ft/MJ) | 0,952 | ||
| E) Nem lakossági árszabás | |||
| Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye (m3/h) | Éves alapdíj (Ft) | Éves alapdíj* [Ft/(m3/h)] | Gázdíj (Ft/MJ) |
| 20-nál kisebb | 2016 | – | 0,917 |
| 20-100 | – | 3776 | 0,834 |
| Gázmérő(k) névleges (össz-)teljesítménye nagyobb 100 m3/h-nál | Éves teljesítménydíj (Ft/MJ/h) | Gázdíj (Ft/MJ) | |
| Teljesítménylekötés | |||
| 101-500 | 432 | 0,680 | |
| 500-nál nagyobb | 432 | 0,587 | |
| * m3/h a gázmérő(k) névleges (össz)teljesítményére vonatkoztatva | |||
| F) Üzemanyag-árszabás | |||
| Üzemanyagdíj (Ft/nm3) | 77,7 | ||
| G) Felemelt díj | |||
| Felemelt gázdíj (Ft/MJ) | 2,2 | ||
| [20/2000. (VI. 21.) GM rendelet, 21/2000. (VI. 21.) GM rendelet, 22/2000. (VI. 21.) GM rendelet] | |||
Kamat
Az Országgyűlés módosította a Polgári Törvénykönyvnek a kamatra vonatkozó rendelkezéseit. 2000. szeptember 1-jétől a kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz vagy a felek másként nem állapodnak meg – az évi költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték. Az idén ez tizenkét százalék.
Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmet kimenti.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett – ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a késedelembe esésétől ennek az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamattal növelt összegét, legalább azonban a költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamattal köteles megfizetni. Jelenleg ez évi négy százalék.
(A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 2000. évi LXXXVIII. törvény)
Munkaügyi Tanács
A munkavállalói, a munkaadói és a kormányzati oldal az Országos Munkaügyi Tanács 2000. július 6-ai ülésén tárgyalt a munkavédelem országos programjáról. Az erről szóló országgyűlési határozattervezet előterjesztése során a kormányzat képviselője rámutatott arra, hogy az előterjesztést – amely megalapozza a munkavédelem, munkaegészségügy hosszú távú fejlesztését – évekig tartó és konfliktusoktól sem mentes előkészítés előzte meg, amely végül is kompromisszumos eredménnyel zárult. Nagyra értékelte azt a tényt, hogy a dokumentumot az OMT Munkavédelmi Bizottsága konszenzussal fogadta el. Mind a munkaadói, mint a munkavállalói oldal támogatta az előterjesztésben foglaltakat, mert megítélésük szerint annak végrehajtása hozzájárulhat a ma még sok szempontból kifogásolható munkavédelmi helyzet javításához. Szükségesnek tartják, hogy lehetőleg a parlament őszi ülésszaka elé kerüljön az előterjesztés, annak érdekében, hogy a végrehajtással összefüggő költségvetési források már a 2001-es állami költségvetésben rendelkezésre álljanak. E tény mellett fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a program végrehajtása jelentősen hozzájárulhat az európai uniós tagság e területen szükséges követelményeinek teljesítéséhez.
A kollektív szerződések nyilvántartási rendszerének tapasztalatairól, valamint az 1998-ban bejelentett és nyilvántartásba vett kollektív szerződések adatlapjainak értékeléséről szóló előterjesztés kapcsán a tárgyaló felek egyetértettek az előterjesztés megállapításaival, mely szerint a feldolgozás pontosabb képet ad a kollektív szerződések helyéről, szerepéről a munkaügyi kapcsolatokban.
A vita során a munkaadói oldal az előterjesztésben foglalt javaslatokat nem támogatta, mert álláspontja szerint minden olyan javaslat, amely egyrészt további adminisztratív kötelezettségeket ró a gazdálkodó szervezetekre, valamint szankciókat helyez kilátásba, gyengíti a szerződéskötési hajlandóságot.
A munkavállalói oldal támogatta a kollektív szerződések általános letétbe helyezési kötelezettségének előírását, valamint azt, hogy ennek teljesítését a munkaügyi ellenőrzés tárgyává kellene tenni. Emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos szintű érdekegyeztetésben tapasztalható nehézségek, a megegyezések hiánya negatívan befolyásolja az alsóbb szintű megállapodásokat. Ezen összefüggés keretében a kormányzat mértékadó és – tulajdonosi minőségében – példaadó magatartását szorgalmazta.
A kormányzati oldal megítélése szerint országos szintű megállapodások létrejöttéhez elsősorban a munkaadói és a munkavállalói oldalak közötti tárgyalásokra és megállapodásokra van szükség. Ezek hiányában konszenzus nem jöhet létre, sőt, a kormány "döntőbírói" szerepbe kényszerül, ami konfliktusokat generál. A kormányzati oldal konszenzus hiányában az előterjesztésben tett javaslatokat visszavonta, és kezdeményezte egy tripartit bizottság létrehozását, melynek feladata:
- tekintse át az eddigi adatgyűjtés tapasztalatait, és tegyen javaslatot a 2001. évi felmérés adatlapjának korrekciójára,
- tekintse át azokat a lehetőségeket, amelyekkel ösztönözhető a kollektív szerződések számának, rendszerének kiterjesztése, megerősítése.
A javaslatot a szociális partnerek elfogadták.
(Az Országos Munkaügyi Tanács 2000. július 6-ai üléséről szóló OMT tájékoztató)
Építkezések
2000. augusztus 17-étől kötelező az építési napló vezetése minden építési engedélyhez kötött, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb kivitelezési munkáknál. Az erről szóló rendelet meghatározza – többek között – az építési munkahely, az építési napló, az építési szakmunka, az építési-szerelési munka fogalmát, tartalmazza a kiviteli tervet, a kivitelezésre, a kivitelezőre és a felelős műszaki vezetőre vonatkozó szabályokat.
Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezéséig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.
Építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munka csak a külön jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű műszaki megvalósítási tervdokumentáció (kiviteli terv) alapján végezhető. A kiviteli terv tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott tervekben foglaltaktól. Ennek betartásáért a kiviteli tervek készítője felel. Fontos szabály, hogy felelős műszaki vezető csak az lehet, akit a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvettek.
Az építési naplót az építőipari munkaterület kivitelezési tevékenységre történő átadásának napján kell megnyitni. A nyilvántartási részt ekkor kell kitölteni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell pótolni. A napló vezetéséért a felelős műszaki vezető felel.
A naplórész "napi jelentés" rovatának adatait akkor is mindennap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni.
[51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet]
