Nemcsak vállalkozási, hanem munkavállalási céllal is érkeznek hazánkba külföldiek. Az őket foglalkoztatni kívánó munkáltatóknak tudniuk kell, melyek a legális alkalmazás feltételei, milyen jogi helyzete van a Magyarországon munkaviszonyban álló külföldi állampolgárnak.
Alapvető szabály, hogy a külföldiek által Magyarországon végzett munkavállaláshoz a munkavégzés helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ engedélye szükséges. Nem kell engedély az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekült, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező menedékes és bevándorolt részére. Külön szabály vonatkozik azonban a befogadott státust elnyert külföldire. A befogadott jogállást elnyert személy a befogadóállomáson belül engedély nélkül végezhet munkát, azonban a befogadóállomáson kívül vállalt munkákra az általános szabályok az irányadók, vagyis csak a munkavégzés helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ engedélyével köthet munkaszerződést vagy létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt.
Az államigazgatási eljárás alatt a jogerős határozat meghozataláig sem a menekült, sem a menedékes nem végezhet munkát a befogadóállomáson kívül. Erre tehát kérelmet sem jogosult benyújtani a munkaügyi központhoz. A befogadóállomáson belül azonban szintén engedély nélkül végezhetnek munkát.
Szabad munkavállalás
Nem kell munkavállalási engedély:
- a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság fiók-, illetve képviselet-vezetőjének a munkavégzéséhez,
- a külföldi vezető tisztségviselő és felügyelőbizottsági tag magyarországi munkavégzéséhez (ha külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságról van szó),
- a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés keretében történő alkalmazáshoz, ha a munkavégzés egybefüggően nem haladja meg a 15 munkanapot, és ha magyarországi beruházáson végzett üzembe helyezési, szavatossági, jótállási és szervizelési tevékenységről van szó,
- ha nemzetközi szerződés ezt kifejezetten tartalmazza,
- a külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek, ha nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlaton vesz részt,
- a felsőoktatási intézmények tudományos kutatóintézete, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldiek foglalkoztatásához abban az esetben, ha naptári évenként öt munkanapot nem halad meg ez a tudományos, oktatási vagy művészeti tevékenység,
- a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján történő munkavégzéshez,
- a Magyarországon működő szak- vagy középiskolai, valamint alapfokú művészetoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez.
Munkavállalási engedélyek
A munkavállalási engedélyek két csoportra oszthatók, az egyéni és a csoportos keretengedélyekre.
Egyéni munkavállalási engedély
Az egyéni munkavállalási engedély benyújtását legalább 30 nappal, de maximum 60 nappal megelőzően a munkáltatónak be kell nyújtania a munkaerőigény-bejelentést a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi kirendeltséghez. Ez azért szükséges, mert a magyar munkaerőpiac védelme érdekében a munkaügyi központ megvizsgálja, hogy van-e olyan kiközvetíthető magyar állampolgárságú munkavállaló, aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a munkáltató által, a munkaerőigényben meghatározott feltételekkel. A 60 napnál régebben benyújtott munkaerő is elfogadható, de azt 60 naponként meg kell újítani.
Csoportos keretengedély
A csoportos keretengedély iránti kérelem akkor nyújtható be, ha a foglalkoztató által a külföldi vállalkozással megkötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében több külföldi személy foglalkoztatása szükséges. A keretengedély azonban nem helyettesíti az egyéni munkavállalási engedélyt, tehát emellett a foglalkoztatott külföldiek vonatkozásában az egyéni munkavállalási engedélyt is be kell szerezni. A keretengedély az abban meghatározott szerződés teljesítésének időtartamára adható, és ehhez igazodóan kell az egyéni engedélyt is kiadni az érintett külföldiek részére.
Elbírálási szempontok
A munkavállalási engedély csak akkor adható ki a külföldi számára, ha a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek megfelelő magyar állampolgárságú munkaerőt. Nem adható ki az engedély, ha kiközvetítettek ugyan megfelelő képzettségű munkaerőt, azonban a foglalkoztatás a munkáltató érdekkörében felmerült okból hiúsult meg.
A munkaügyi központ a foglalkoztató érdekkörében keletkezett okok valódiságát szabadon mérlegelheti, illetve vizsgálhatja, azonban a jogszabály is megjelöl több ilyen – a gyakorlatban rendszeresen előforduló – konkrét esetet. Az engedély kiadásának megtagadásához vezethet, ha azért hiúsul meg a foglalkoztatás, mert nem a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket állapítja meg a munkáltató a munkaerőigény-bejelentésében. (Például román- és egyéb idegennyelv-ismeretet ír elő olyan munkakör ellátásához, melyhez egyébként az nincs előírva – mondjuk élelmiszer-eladói munkakör betöltéséhez –, de ilyen eset az is, ha valamilyen felsőfokú végzettséget határoz meg az egyébként középfokú végzettséget igénylő munkakör ellátásához.)
El kell utasítani a kérelmet akkor is, ha a munkáltató 120 napon belül nem kívánja megkezdeni a foglalkoztatást. Ehhez a munkáltatónak a kérelem kitöltésekor nyilatkoznia kell a foglalkoztatás várható kezdő és befejező időpontjáról.
El kell továbbá utasítani a kérelmet, ha a külföldi foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó munkáltatónál kerül sor, ennek azonban további feltétele, hogy a külföldi tartós átengedése a szolgáltatás kizárólagos tárgya legyen a munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben. Itt tehát arról van szó, ha egy magyar munkáltató benyújtja a kérelmet, azonban valójában a külföldi nem nála végzi a tényleges munkát, hanem például valamelyik alvállalkozójánál.
Akkor is el kell utasítani a kérelmet, ha az az ország, amelyből a külföldi érkezett, a munkavállalás engedélyezésének feltételeit indokolatlanul nehezebb feltételekhez köti, mint Magyarország. Itt tehát a viszonosság elvét kell vizsgálat tárgyává tenni.
Az említett szabályokat a jogalkotó 2000. január 1-jétől az eddig kialakult joggyakorlat alapján építette be a jogszabályba, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy a munkaügyi hatóság az elutasító határozatát a módosítást megelőzően is ezekre az indokokra alapította.
Egyéb foglalkoztatási szempontok
A munkaügyi központ a jogszabályban felsoroltakon kívüli indokok alapján is elutasíthatja a munkavállalási engedély iránti kérelmet.
Ilyen egyéb foglalkoztatási szempont lehet, amikor:
- az országos átlagos személyi alapbérnél az adott munkakörben lényegesen alacsonyabb személyi alapbért jelölt meg a munkáltató a munkaerőigény-bejelentésben, illetve a kérelemben (Az országos átlagos személyi alapbér mértékét az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ állapítja meg.),
- a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőzően egy éven belül munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki, továbbá ha külföldi személy engedély nélküli foglalkoztatása miatt a kérelem benyújtását megelőző három éven belül a törvényben meghatározott összeg befizetésére kötelezték a foglalkoztatót,
- olyan képzés van folyamatban a munkaügyi központ támogatásában, amely a külföldi foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik,
- a munkáltatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak (ekkor elsődlegesen a munkavédelmi, munkabiztonsági és egyéb munkajogi feltételeket kell vizsgálni),
- a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban a munkáltatónál, valamint amikor a kérelem benyújtását megelőző évben a munkáltatónál csoportos létszámcsökkentést hajtottak végre,
- az érintett szakmai érdek-képviseleti szerv (gazdasági kamara) állásfoglalása szerint az adott szakma foglalkoztatási viszonyainak és munkaerőigényének figyelembevételével a külföldi foglalkoztatása nem indokolt.
Ezek a szempontok a kérelem elbírálásakor mérlegelés tárgyát képezik, tehát nem kötelező az elutasító döntés meghozatala. A szabályozás szerint a mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak – tehát nem lehet fellebbezni –, kivéve ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, például ha nem, vagy nem megfelelően nyújtotta be a munkáltató a szükséges mellékleteket a kérelemhez (foglalkoztatás-egészségügyi igazolás hiányzott stb.). Ezenkívül akkor lehet a mérlegelési jogkörben hozott határozatot megfellebbezni, ha az I. fokú munkaügyi hatóság a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó, jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette (például olyan szempontokat vett figyelembe a mérlegelési jog gyakorlása során, amelyek alapján az engedélyt ki kellett volna adnia).
Könnyített eljárás
Bizonyos esetben csak azt kell vizsgálnia a munkaügyi központnak, hogy
- 120 napon belül megkezdődik-e a foglalkoztatás, valamint
- a kérelmet benyújtó munkáltatónál történik-e a munkavállalás, és nem munkaerő-átengedésről van-e szó, illetve
- a viszonosság elve alapján milyen munkavállalási feltételeket állapít meg a külföldi állampolgársága szerinti ország.
Nem kell vizsgálni például a legfontosabb engedélyezési feltételt, vagyis hogy van-e kiközvetíthető megfelelő képzettségű magyar állampolgár.
Kulcsszemélyzet
Nem kell magyar munkavállalót keresni, ha a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség keretében a külföldi mint kulcsszemélyzet tagja érkezik Magyarországra munkavégzés céljából. Kulcsszemélyzetről akkor van szó, ha a Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozásban a külföldi ugyan nem minősül vezető tisztségviselőnek, de irányítja vagy felügyeli a vállalkozást vagy annak meghatározott szervezeti egységét.
Kulcsszemélyzet továbbá az a munkavállaló is, aki olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, illetve egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltatótevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges, feltéve hogy a munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább egy éve a külföldi munkáltató alapítójával munkaviszonyban vagy egyéb olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az adott ország jogviszonyai szerint alkalmazásban állónak minősül.
Maximált létszám
A fentiek vonatkoznak arra az esetre is, amikor a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám 2 százalékát meg nem haladó létszámú külföldi munkavégzése a kérelem tárgya.
Sport, tudomány
Ebbe a csoportba tartozik továbbá a sporttevékenységet végző sportolók munkavégzése, továbbá az alap- és középfokú oktatási intézményben az idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenység, amelyre az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretében kerül sor, valamint ha az olyan felsőfokú oktatási intézmény vagy tudományos kutatóintézet által meghívott nemzetközileg elismert kiküldött tagjáról van szó, aki oktatói, tudományos vagy művészeti tevékenységet folytat, és magyarországi tevékenységének az időtartama évente meghaladja az öt napot.
Családegyesítés
A családegyesítési szempontokat is szem előtt tartja a szabályozási rendszer, amikor olyan hozzátartozó munkavállalásához ad engedélyt, aki legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel legalább 5 éve Magyarországon együtt él. Ha a magyar állampolgárral legalább egy éve együtt él a házastársa, a házastárs munkavégzéséhez is szükséges az engedélyezési eljárás. Ha pedig a szervizelési, üzembe helyezési, szavatossági, illetve jótállási tevékenység a 15 munkanapot meghaladja, ugyancsak engedélyezési eljárás szerint történik a kérelem elbírálása.
A kérelem
A munkavállalási engedély iránti kérelmet minden esetben a foglalkoztatónak kell benyújtania az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány felhasználásával a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz. Amennyiben a foglalkoztatás, illetve a munkavégzés több megyére is kiterjed vagy több munkaügyi kirendeltség területét is érinti, a kérelmet a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központhoz kell benyújtani.
Mellékletek
A munkavállalási engedélyezés iránti kérelemhez mellékelni kell az adott munkakör, illetve tevékenység ellátásához szükséges alkalmazási feltételek meglétét igazoló okiratot. A gyakorlatban számtalan esetben fordul elő, hogy némely ország szabályai lehetővé teszik a munkakör betöltését akár tanfolyami végzettséggel is, azonban a magyar jogszabályok szerint ugyanehhez már szakmunkásképző iskolai végzettség szükséges. Ilyen esetben emiatt megtagadható a munkavállalási engedély kiadása.
Mellékelni kell továbbá a kérelemhez a munkaköri egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi igazolást, valamint idegen nyelvű igazolás esetén annak hitelesített magyar nyelvű változatát. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy több esetben a munkáltató a beutazás és a tartózkodás engedélyezésének közegészségügyi szabályai között előírt különböző betegségek hiányát igazoló orvosi igazolást nyújt be, ami a munkavállalás engedélyezési eljárásában érvénytelen, mert az nem a foglalkozás-egészségügyi orvos által kiállított szakvélemény. Abban az esetben, ha az előzőekben már felsorolt enyhébb elbírálás alá eső kérelem elbírálásáról van szó, csatolnia kell a munkáltatónak azt az okiratot is, amelyre az eljárást alapítja. Például ha sporttevékenységet végző sportoló munkavégzéséhez kell az engedély, a sporttevékenységet kell megfelelően bizonyítani, vagy ha legalább 8 éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó (házastárs, gyermek) munkavégzéséhez szükséges az engedély, ezen tényeket kell megfelelő okiratokkal bizonyítani stb.
Az engedély érvényességének az ideje
Az engedély legfeljebb egy évre adható, amely azonban meghosszabbítható, és a meghosszabbítás esetén is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy az engedély lejártát megelőzően legalább 30 nappal korábban, de 60 napnál nem régebben kell benyújtani a meghosszabbítás iránti kérelmet. Az eredeti kérelemhez csatolni kell mindazon okiratokat, amelyek bizonyítják a foglalkoztatás engedélyezésének a feltételeit. Előírja ezért a jogszabály, hogy a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget igazoló okirat hiteles másolatát, valamint idegen nyelvű okirat esetén annak hiteles magyar nyelvű fordítását is mellékelni kell a kérelemhez. Gyakran előfordul, hogy a munkáltató csatolja ugyan az iskolai végzettséget igazoló okiratot, azonban azt csak a külföldi személy állampolgársága szerinti országban ismerhetik el az adott munkakör ellátásához érvényes okiratként. Az is gyakori eset, hogy a munkáltató középfokú iskolai végzettséget igazoló okiratot mellékel, ugyanakkor a magyar jogszabályok szerint felsőfokú iskolai végzettség szükséges az általa megjelölt munkakör ellátásához.
Szakképesítések elismerése
A szakképzésről szóló törvény előírja, hogy az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. Ezt a jegyzéket külön jogszabály tette közzé, amely tételesen felsorolja a munkaköröket és az azok ellátásához előírt szakképesítéseket. Természetesen az is előfordulhat, hogy a szakképzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel. Ilyen esetekben a diploma vagy bizonyítvány honosítására hatáskörrel rendelkező szervet kell megkeresni, amely igazolja, hogy a diploma vagy bizonyítvány megfelel-e a szükséges feltételeknek.
Tájékoztatás, helyszíni szemle
A munkaügyi központ jogosult arra is, hogy a foglalkoztatótól tájékoztatást kérjen a tevékenységére, illetve a működésére vonatkozóan, például alapító okiratot, társasági szerződést, cégbírósági bejegyzést igazoló okiratot kérjen be stb. Ez azért válhat szükségessé, mert több esetben előfordult, hogy a kérelemben megnevezett munkáltatói cím nem volt azonos a társasági szerződésben, illetve a cégbírósági bejegyzést igazoló okiratban foglalt székhely, illetve telephely adataival. A megfelelő adatok tisztázása érdekében a munkaügyi központ a törvényben előírt felhatalmazás alapján, hatósági ellenőrzés keretében tartott helyszíni szemlén győződik meg a helyes adatról.
Az engedély tartalma
Az adatok pontosítása azért fontos, mert a munkavállalási engedélyt tartalmazó államigazgatási határozat megjelöli a külföldi személy foglalkoztatójának adatait, továbbá a tevékenységet, illetve a munkakört és a foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját. A foglalkoztatónak az engedélyezett munkavállalás időtartama alatt figyelembe kell vennie az engedélyezett munkakört, mert ha nem az engedélyben megjelölt munkakörben foglalkoztatja a külföldit, az is engedély nélküli foglalkoztatásnak minősül. Ugyancsak az engedélyben megjelölt munkahelyen kell a foglalkoztatást végrehajtani, mert ettől eltérő helyen való foglalkoztatás is engedély nélküli munkavégzésnek, illetve foglalkoztatásnak számít.
A munkaügyi központ az engedélyt a foglalkoztatónak küldi meg, aki a foglalkoztatás megszűnését követő három évig köteles azt megőrizni.
Mareczky Ferenc
Befogadott külföldiek
Külön szabályok vonatkoznak azokra a befogadott külföldiekre, akik önhibájukon kívül huzamos ideig azért nem küldhetők vissza, mert hazájukban például embertelen vagy megalázó bánásmódban volna részük. Számukra elsősorban a már itt tartózkodó hozzátartozót kell kijelölni eltartóként, illetve kijelölhető az is, akinél a befogadott külföldi tartózkodni tud, és aki megfelelően képes gondoskodni szállásról és egyéb megélhetési feltételekről.
Ennek hiányában az idegenrendészeti hatóság kötelező tartózkodási helyet jelöl ki, amely általában a közösségi szállás. A közösségi szálláson való tartózkodás leghosszabb ideje 18 hónap. Ha ez lejárt és továbbra sem állnak fenn a visszaküldés feltételei, egy másik közösségi szállást kell kijelölni. A kijelölő államigazgatási határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, azonban a bíróság a döntést felülvizsgálhatja.
A 18 hónapi tartózkodási idő eltelte után legfeljebb további hat hónapig érvényes okmánnyal kell ellátni a külföldit, amely időtartam meghosszabbítható. Az új tartózkodási hely kijelölését tartalmazó határozat birtokában a külföldi – a kijelölő szerv hozzájárulásával – jogosult magyarországi munkavállalásra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem kell az általános szabályok szerint munkavállalási engedélyt kérnie az illetékes munkaügyi központnál. A befogadott részére kiadott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás tartalmazza azt a bejegyzést, hogy Érvényes munkavállalási engedély birtokában jogosult munkavállalásra". A kérelmet záradékoltatni kell a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalával. A munkáltató a hivatal által jóváhagyólag záradékolt, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelme alapján lehet kezdeményezni a munkavállalási engedély kiadását a befogadott részére.
