A szerzői jogról szóló sorozatunk mostani része a közös jogkezelésről, a jogkezelő szervezetekről, a jogdíjakról, illetve a szerzői jog megsértésének következményeiről szól. Közös jogkezelés alá esnek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezéseiben meghatározott olyan jogosultságok, amelyek a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolhatók.
Jogkezelő szervezetek
A közös jogkezelő szervezetek a szerzői művekhez, az előadó-művészi teljesítményekhez, a hangfelvételekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a film-előállítói teljesítményekhez kapcsolódó, egyedileg nem gyakorolható jogokat érvényesítik. Létrehozásukat az indokolja, hogy ha egy adott művet, előadást, filmet közel azonos időben, számos felhasználó kíván használni, akkor a szerzők, alkotók engedélyezési jogainak vagy díjigényének érvényesítését a gyakorlatban lehetetlen megoldani. A szerző, filmalkotó vagy előadóművész nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze, ki, mikor és hol használta fel művét vagy teljesítményét. A felhasználó is nehéz helyzetbe kerülne, ha magának kellene felkutatnia, hogy az általa felhasználni kívánt műhöz kinek, milyen jogosultsága fűződik.
A jogosultak által létrehozott közös jogkezelői szervezetekről a nemzeti kulturális örökség minisztere nyilvántartást vezet. A Magyar Közlöny 2000/10. számában kihirdetett NKÖM közlemény tartalmazza az 5 nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesület megnevezését, adatait, tevékenységi körét, képviselőinek a nevét, jogosulti körének a meghatározását. Ezek a következők:
- irodalmi és zenei művek jogai: ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Artisjus),
- egyéb alkotóművészeti alkotások jogai: HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület (Hungart),
- filmalkotások: Filmalkotók és Gyártók Szerzői Jogvédő Egyesülete (Filmjus),
- előadó-művészi teljesítmények: Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda (MSZSZ-EJI),
- hangfelvételek jogai: Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ).
Csatlakozás az egyesülethez
A közös jogkezelést végző egyesülethez valamennyi érintett jogosult csatlakozhat, amennyiben az alapszabályban meghatározott feltételeket teljesíti, s megbízást adhat az egyesület részére a közös jogkezelésre. Az egyesület jogkezelési tevékenységében érdekelt belföldi jogosultak jelentős része tagja az egyesületnek, vagy ahhoz csatlakozni kíván. A nyilvántartásba való felvétel követelménye az is, hogy az egyesület munkavállalói révén rendelkezzék a közös jogkezeléshez és a nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges megfelelő szakismerettel és gyakorlattal.
Díjszabás
A szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesület rendszeres időközönként megállapítja a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit. A jogdíjak és felhasználási feltételek megállapításakor a közös jogkezelő szervezet nem tehet indokolatlan megkülönböztetést a felhasználók között. A jogdíjak és egyéb feltétek megállapításához a miniszter jóváhagyása is szükséges. Ennek megadása előtt a miniszter kikéri a jelentős felhasználók és a felhasználók érdek-képviseleti szerveinek a véleményét is. (Jelentős felhasználóknak minősülnek különösen a reprográfiai díj fizetésére kötelezett, reprográfiára alkalmas eszközöket gyártók és forgalmazók, valamint ezek érdek-képviseleti szervezetei.)
A közös jogkezelő egyesület a miniszteri jóváhagyást követően az általa megállapított jogdíjakat és egyéb felhasználási feltételeket a Magyar Közlönyben, saját nevében nyilvánosságra hozza. A közzétett díjszabást a felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.
Felhasználás
Amennyiben a közös jogkezelést végző szervezet valamely felhasználó részére felhasználási engedélyt ad, illetve vele szemben díjigényt érvényesít, akkor a felhasználó jogosult az egyesület jogkezelése alá tartozó valamennyi jogosult azonos műfajú műveinek, vagy szomszédos jogi teljesítményeinek felhasználására is, amelyekre vonatkozó jogdíjakat azonos feltételek mellett meg kell fizetnie.
Amennyiben a közös jogkezelést törvény írja elő, ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédjogi teljesítmények védelemben részesülnek. Kivételt képez ez alól a hangfelvétel előállítója, valamint a multimédia mű létrehozója és az elektronikus adattár összeállítója, aki követelheti, hogy a már nyilvánosságra hozott, nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek mechanikai többszörözését és példányonkénti terjesztését megfelelő díjazás ellenében engedélyezzék számára.
A felhasználó írásbeli kérelmére a közös jogkezelő szervezet, költségtérítés ellenében írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a jogkezelések körébe tartozó, a felhasználó által egyedileg megjelölt mű, vagy szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül-e. A közös jogkezelő egyesület a felhasználási engedély feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó a felhasznált művekről vagy szomszédos jogi teljesítményekről adatot szolgáltasson. Nyilvános előadás esetén a közös jogkezelő szervezet csak az élő adások tekintetében szabhat ilyen feltételt.
Tiltakozó nyilatkozat
A felhasználó azonban felhasználási engedély, illetve díjigény-érvényesítés esetén sem jogosult olyan azonos műfajú mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználására, amelynek jogosultja a közös jogkezelő egyesülethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozott művei, vagy szomszédos jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A közös jogkezelő egyesület köteles a tiltakozó nyilatkozat szerint eljárni, ha a nyilatkozatot a jogosult több mint három hónappal a naptári év vége előtt tette, és annak tiltó hatálya a következő év első napjánál nem korábbi. Amennyiben azonban a közös jogkezelést jogszabály írja elő, a jogosult nem tiltakozhat a felhasználás közös kezelés körében történő engedélyezése ellen.
Igényérvényesítés
A közös jogkezelő egyesület saját nevében, saját igényeként érvényesíti a bíróság előtt a közös jogkezelés körébe tartozó igényeket. A közös jogkezelő egyesület rendelkezik a közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a megfizetett vagy beszedett díjakkal, s felosztja azokat a jogosultak között.
A közös jogkezelő egyesületek felügyelete
A közös jogkezelő egyesületek tevékenysége felett a kijelölt miniszter felügyeleti jogkörében eljárva ellenőrzést gyakorol. Az ellenőrzés kiterjed a nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos megvalósulására és az egyesület alapszabálya, felosztási szabályzata, belső rendelkezéseinek törvényességi vizsgálatára, vagyis arra, hogy ezek a szabályzatok nem ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.
Amennyiben a miniszter felügyeleti jogkörében eljárva, a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát, vagy a szerzői jogi jogszabályok megsértését észleli, ezek megszüntetése érdekében intézkedéseket köteles tenni.
A miniszter írásban figyelmezteti a közös jogkezelő egyesület ügyintéző és képviseleti szervét, hogy állítsa helyre a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő módon való működését. A helyreállításra megfelelő határidő kitűzésével hívja fel az egyesületet. A súlyosabb jogsértések esetében megkeresheti az ügyészséget, hogy az egyesület törvényességi felügyelete körében hozza meg a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a jogsértés helyreállítására kitűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve az ügyészség törvényességi felügyeleti intézkedése nem jár eredménnyel, vagy nem várható tőle eredmény, a miniszter a közös jogkezelést végző egyesületet törli a nyilvántartásból, s ezt közzéteszi a Magyar Közlönyben.
Öröklés
Amennyiben az elhunyt szerző hagyatékához szerzői jogi jogosultság tartozik, akkor a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek az eljárás megindításáról értesítenie kell az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet. Amennyiben nem állapítható meg, hogy a közös jogkezelő szervezetek közül melyikhez tartozik a hagyatékban szereplő szerzői jog kezelése, vagy a művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, a közjegyző az értesítést az irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek küldi meg.
A hagyatéki eljárás jogerős befejezését követően a közjegyző kivonatos hagyatékátadó végzés megküldésével értesíti a közös jogkezelő szervezetet arról, hogy a hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösének a hagyatékot átadta. Ha a hagyaték átadásáról a bíróság rendelkezett, akkor a bíróságnak kell megküldenie a kivonatos jogerős ítélet egy példányát az érintett jogkezelő szervezet részére.
A megküldött kivonatos hagyatékátadó végzés, illetőleg a kivonatos jogerős ítélet csak a hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadására vonatkozó adatokat tartalmazhatja. A kivonatos hagyatékátadó végzés és a kivonatos ítélet a fentieken túlmenően tartalmazza a kivonatminőség megjelölését, valamint azt, hogy milyen célra használható fel. Az érintett közös jogkezelő szervezet a részére megküldött kivonatos jogerős hagyatékátadó végzések és ítéletek alapján a szerzői jogok örököseiről köteles nyilvántartást vezetni, és abból a felhasználók számára, a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között adatokat szolgáltatni. Ezek a rendelkezések vonatkoznak az előadóművészekre és az előadó-művészi jogokra is.
A jogkezelési adatok védelme
A szerzői jog megsértésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni, ha a közös jogkezelő egyesületek által nyilvántartott adatokat jogosulatlanul eltávolítják vagy megváltoztatják. Az, aki jogosulatlanul terjeszt, terjesztés céljából behoz, sugároz, vagy a nyilvánosság részére másként közvetít olyan műveket, amelyekről eltávolították vagy megváltoztatták a jogkezelési adatot, a szerzői jog szabályai szerint felel. A felelősség fennállásának feltétele azonban az, hogy a cselekményeket elkövető személy tudomással bírt, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudomással kellett bírnia arról, hogy cselekményével lehetővé teszi vagy megkönnyíti a szerzői jog megsértését, illetve hogy ezzel másnak a jogsértésre indítékot ad.
Jogkezelési adat
Jogkezelési adatnak minősül a szerzői jog jogosultjaitól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt, vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről tájékoztatja, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat, vagy jelzéseket is. A jogkezelésből eredő védelem alá azonban csak azok az adatok tartoznak, amelyeket a mű példányához kapcsoltak, illetve amely a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével összefüggésben jelenik meg.
Járulékfizetés a védelmi idő letelte után
Amennyiben az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotások védelmi ideje eltelik, és azok tulajdonjogát kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közreműködésével ruházzák át, akkor az átruházás alkalmával járulékot kell fizetni. A járulék mértéke – a szerzői jogdíjjal azonosan – az általános forgalmi adóval csökkentett vételár 5 százaléka. A járulék megfizetése itt is a vevőt terheli, beszedéséért és átutalásáért a közreműködő gazdálkodó szervezet felel. A közös jogkezelő szervezet azonban a hozzá átutalt járulékot nem oszthatja fel, hanem azt az alkotói tevékenység és az alkotóművészek szociális célú támogatására fordíthatja. A járulék címen befolyt összeget a közös kezelő szervezet köteles elkülönítetten kezelni és nyilvántartani. A befolyt járulék összegéről és annak felhasználásáról a közös jogkezelő szervezet a nyilvánosságot a felügyeletére kijelölt miniszter irányítása alatt működő minisztérium hivatalos lapjában, évente tájékoztatja.