A Vállalkozók Országos Szövetsége 1998 novembere óta Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége néven képviseli a vállalkozókat. A működés tizedik évében végrehajtott névváltoztatás azonban nem jelentette a hagyományok feladását. Megváltozott viszont a VOSZ felépítése, a korábbinál nagyobb szerepet kaptak a helyi szervezetek, a szövetséget ma már nem egy elnök, hanem 12 társelnök irányítja rotációs rendszerben.
A VOSZ alakulásakor nemcsak a gazdaság, de a társadalom is teljesen más képet mutatott, mint napjainkban. A szervezet és vezetője – Palotás János – első harcai még arról szóltak, hogy kerüljön ki az alkotmányból a társadalmi tulajdon felsőbbrendűségének elve, később pedig azt kívánták elérni, hogy a vállalkozót ne az ügyeskedővel azonosítsák.
A társadalmi-gazdasági rendszer megváltozása nyomán ma már kevesen emlékeznek arra, milyen viharokat váltott ki, amikor a Budapesti Nemzetközi Vásáron először szerveztek Privát Expo pavilont ...
A piacgazdaság térhódítása, a demokratikus intézményrendszer kialakulása új kihívásokat jelentett nemcsak az egyéneknek és a társaságoknak, de a gazdálkodó szervezetek érdekképviseleteinek is. A VOSZ lényegében sikerrel vette az akadályt, hiszen részt vett – és részt vesz – a társadalmi érdekegyeztetés különböző fórumainak munkájában.
A megújulás
A VOSZ megújulásának kezdete az 1998. november 17-ei közgyűléshez kötődik. Ekkor döntöttek a szervezet névváltoztatásáról, elfogadták Palotás János elnök lemondását, s helyette – az ugyancsak akkor elfogadott új alapszabály értelmében – 12 társelnököt választottak.
Az új alapszabály új módon határozta meg mindazok körét, akiknek, illetve amely szervezeteknek érdekképviseletét és -védelmét a VOSZ ellátja.
E szerint a szövetség felvállalja "a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában működő egyéni és társas vállalkozók, illetve vállalkozások mint tulajdonosok, gazdálkodók és munkaadók, valamint ezen szervezetek jogi személyiséggel vagy anélkül működő területi, szakmai, tulajdonosi összetételű, munkaadói jellegű stb. szerinti szövetségeinek, egyesületeinek általános gazdasági és munkaadói érdekeinek képviseletét".
A megújulást jelzi nemcsak a képviselendők korábbinál szélesebben értelmezett köre, de az is, hogy a "történelmi" közgyűlést követően a korábban döntően közvetlen tagviszonyra épülő szervezetet a következő hónapokban alulról "újraépítették", a VOSZ szekciókon és regionális csoportokon keresztül gyakorlatilag újraszerveződött.
Az átalakulás lényegét a soros elnöki posztot elsőként betöltő Demján Sándor úgy fogalmazta meg: "forradalmi, revolúciós korszak zárult le, és a mostani evolúciós fejlődési szakasz új feladatokat jelent".
A tagság
Az újjáalakulásban a statisztikák tanúsága szerint a VOSZ tagsága partner volt. Ezt mutatja, hogy egy éven belül, a megyei szövetségek megalakulását követően létrejöttek a helyi csoportok, s az alakuláskori taglétszám egyes megyékben megkétszereződött.
Ma a VOSZ-nak 5433 tagvállalata van, ezek közül mintegy 50 nagyvállalat, a többi kis- és középvállalkozás. Az egyéni vállalkozók a gazdasági átlaghoz képest alulreprezentáltak, létszámuk 100 alatt van.
Szolgáltatások
Ahogyan minden gazdasági érdekképviselet, úgy természetesen a VOSZ is különböző szolgáltatásokat nyújt tagjainak, amelyek egy része ingyenes, más része térítés ellenében vehető igénybe. A tagok ingyen kapják egyebek mellett a "VOSZ hírek" című belső lapot, amely nemcsak a szervezet életéről nyújt naprakész információkat, de tájékoztat az elérhető támogatási forrásokról, pályázati lehetőségekről, jogszabály-értelmezéshez nyújt segítséget, és üzleti ajánlatokat is kínál a szövetség adatbankjából. Felsorolja ugyanakkor a VOSZ-tagok által VOSZ-tagoknak kínált kedvezményes szolgáltatásokat is. Ez utóbbi a szervezet egyik sajátossága. Mint Károlyi Miklós főtitkár elmondta: a szervezet alapfilozófiájához tartozik, hogy a tagok egymásnak kedvezményeket nyújtanak, az engedmény rendszerint 5-15 százalék körüli. Noha árengedményt adni más tagoknak nem belépési feltétel, a főtitkár tájékoztatása szerint a kezdeményezés "működik".
A VOSZ emellett díjmentesen nyújt általános jogi tanácsokat, adott esetben piackutatással segíti a kezdő vállalkozásokat, s szervez üzletember-találkozókat, szakmai ankétokat is. Ez utóbbiak témái között az adózási és a társadalombiztosítási aktualitások mellett egyre gyakrabban jelennek meg az európai uniós csatlakozás kérdései, hiszen a VOSZ – hasonlóan más munkaadói szervezetekhez – arra törekszik, hogy az általa képviselteket ne érje készületlenül az integráció. Annak előnyeire és lehetséges hátrányaira egyaránt fel kívánják hívni a figyelmet.
A tagság képviselete
Az érdek-képviseleti munka a szervezet alulról való építkezésének megfelelően kétszintű: a helyi szervezetek a helyi – települési, megyei, regionális – fórumokon járnak el a tagság érdekében, míg a "központ" az országos egyeztetés minden lehetséges színterén hallatja a hangját.
Az átalakulás óta eltelt több mint egy év munkája nyomán a helyi szervezeteknek ma már képviselőik vannak az önkormányzatokban, a munkaügyi hivatalokban, a területfejlesztési tanácsokban, eljárnak a helyi adószerveknél, saját lapokat adnak ki, vállalkozói üzleti összejöveteleket, kiállításokat, vásárokat szerveznek, nemzetközi kapcsolatokat építenek. A VOSZ a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyi szervezeteiben is képviselteti magát.
A szervezet emellett él az országos egyeztetésnek mind formális, mind informális lehetőségeivel is. A vezetők rendszeresen egyeztetnek a kormánytagokkal, országgyűlési képviselőkkel, a parlamenti pártok vezetőivel. A társadalmi párbeszéd új intézményeinek munkájában ugyancsak részt vesznek a VOSZ képviselői.
Az egyeztetési technikák legobjektívebb mérője az, hogy egy-egy szervezet milyen hatásfokkal tudja keresztülvinni a tagság érdekeit szolgáló javaslatait. Nos, a VOSZ – különösen ha figyelembe vesszük a mindenkori magyar kormányok "kompromisszumkészségét" – lényegében elégedett lehet: a törvényhozáshoz eljuttatott javaslatainak 10-15 százaléka részben vagy egészben befogadásra talált.
Bár a legfontosabb szabályozók – adó- és költségvetési törvények – elfogadása előtt a törvényhozás tavaly nem tette lehetővé az időben való véleményezést, a kisvállalkozói törvény esetében a VOSZ valamennyi fontos javaslata beépült a normaszövegbe.
Együttműködés más szereplőkkel
A VOSZ az érdek-képviseleti lehetőségek erősítése, a tagsági szolgáltatások bővítése érdekében számos szervezettel és céggel kötött együttműködési megállapodást 1998 novembere óta így többek között az Autonóm Szakszervezeti Szövetséggel, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével, a Nyugdíjasok Országos Képviseletével, a Magyar Kézműves Kamarával, valamint a Hungexpo Rt.-vel. Ez utóbbi értelmében a VOSZ-tagok kedvezményesen vehetnek igénybe bizonyos vásári szolgáltatásokat.
A nemzetközi munkát könnyítendő a VOSZ egyik alapítója volt a Magyar Munkaadói Konföderációnak, amelyen keresztül tagja az Európai Munkaadói Szervezetnek (UNICE). Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének európai szövetségében (IOE) a VOSZ a legutóbbi időkig önálló képviselettel rendelkezett, ám az idén januárban az ügyvezető elnökség úgy határozott, hogy a jövőben a konföderáció vállalja át az IOE-tagságot.
