Nyugat-Európához képest hazánkban még mindig nagyon alacsony az üzleti bankkártyák száma. A jelenleginél szélesebb körű használatnak gátat vet az elfogadóhelyek még mindig tapasztalható kis száma és a visszaélésektől való félelem. Körkérdésünkből kiderül: az üzleti kártyák elterjedésének egyéb tényezők is határt szabnak.
A cégek nem szívesen hozzák a külvilág tudomására, milyen körben és milyen feltételekkel adnak üzleti kártyákat munkatársaik kezébe. Az ÁB-Aegon Biztosító kommunikációs igazgatójától, Heith Gábortól megtudtuk, hogy náluk csak a legfelsőbb menedzsment néhány tagja rendelkezik efféle plasztiklappal. Ezek devizaalapú kártyák, és a cég vezetői kizárólag külföldi útjaik során használják őket a szállodai és éttermi számlák kiegyenlítésére, a külföldi közlekedés és az ott-tartózkodás egyéb költségeinek fedezésére. Mindez természetesen csak a hivatalos utakra érvényes. Szabadság vagy egyéb magánút esetén még akkor is tilos a kártya használata, ha az így kifizetett összeget utólag befizetnék a cég számlájára.
Az egyik legnagyobb távközlési társaságnál szintén arról számoltak be, hogy csak a legfelsőbb vezetők használnak cégkártyát. A korábban említett példával ellentétben azonban nem külföldön, hanem itthon. Ezek természetesen forintalapú kártyák, és döntően reprezentációs költségek kiegyenlítésére szolgálnak. A cégnél egyébként most éppen az üzleti kártyák számának jelentős csökkentését tervezik.
Ahol korlátlan a limit
A bankoknál – bár erről szintén nem akarnak nyilatkozni – a legmagasabb szintű vezetők szinte kivétel nélkül majdnem korlátlan költési lehetőséget biztosító cégkártyát használhatnak, itthon és külföldön is. Ezt azonban nem reklámozzák" az alacsonyabb beosztású dolgozók előtt.
A nagyobb cégeknél alig akad példa arra, hogy kártyát adjanak az apróbb beszerzéseket intéző munkatársaknak. A megrendeléseik ellenértékét ezek a társaságok átutalással rendezik, kisebb kiadásoknál pedig a fizetés pénztári készpénzfelvétel útján történik. Állítólag viszonylag ritka még az is, hogy a vállalati autókhoz üzemanyagkártyát adjanak. Kérdezősködéseink során kiderült, hogy a társaságok elsősorban a visszaélésektől rettegve korlátozzák szinte minimálisra a plasztiklapok használatát.
Néhány helyen a kártyahasználatot azért mellőzik, mert azt tapasztalták, hogy a túlköltéseket, visszaéléseket a munkatársakra csak nagyon nehezen, hosszú viták árán lehet rábizonyítani. Az ellenérték befizetése pedig még ennél is nehezebben érhető el.
Kevés az elfogadóhely
Az üzleti kártyák egyre elterjedtebbek viszont a kisebb cégeknél. Különösen azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél a tulajdonosok és az ügyvezetők azonosak. Korlát persze itt is akad: a plasztikok használata esetén a cég pénzforgalma nyomon követhető, ami a szürkegazdaság által érintett vállalkozásoknak természetesen elveszi a kedvét a kártyáktól. Ez a szempont leginkább a kiskereskedelemben (vagyis az üzletág másik, talán az igénylőknél is fontosabb lábánál", az elfogadóhelyeknél) érvényesülhet.
A plasztiklapok terjedését a szakértők szerint ma jórészt az elfogadóhelyek gyér száma akadályozza. Magyarországon csak minden tizedik üzletben lehet bankkártyával fizetni, és a kiskereskedelmi forgalomnak mindössze három százalékát teszik ki e kártyás vásárlások – hívta fel a figyelmet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a szervezet kártyahasználatról tartott szakmai rendezvényén. A kereskedők általában arra hivatkozva nem kötnek szerződést a bankokkal, hogy nincs elég kártyás ügyfél, a fogyasztók viszont azért nem akarnak bankkártyát, mert azt kevés helyen fogadják el. Ördögi kör.
A kereskedők viszont nemcsak azért nem kötnek szívesen befogadói szerződést a bankokkal, mert attól félnek, hogy forgalmuk a kártyabizonylatok révén ellenőrizhetővé válik. A viszolygás oka az is, hogy általában 2,5-4 százalék közti jutalékot kell fizetniük a kártyás tranzakciók után, amit magasnak tartanak. A bankok azonban – állítják a pénzintézeteknél – nem csökkenthetik jelentősen ezt a mértéket, hiszen ebből a bevételből kell fedezniük az elfogadással járó költségeket.
A pénzintézetek emellett azzal is érvelnek, hogy ma már a Magyarországon kibocsátott bankkártyák száma meghaladja a 3,5 milliót, ami azt jelenti, hogy ezerből 315 ember rendelkezik plasztiklappal. Lévai Tamás, a Kereskedelmi és Hitelbank osztályvezetője az előbb említett rendezvényen összehasonlításképp elmondta: Hollandiában 1500, Belgiumban 1116, Portugáliában pedig 800 kártya jut ezer lakosra. Hozzátette: ekkora potenciális vásárlói kör esetében már érdemes meggondolniuk a kereskedőknek, hogy elfogadják-e a bankkártyát fizetéskor.
Félelem a visszaélésektől
Jelenleg nagyon sok cég kínálatában szerepel ugyanaz a termék, illetve ugyanaz a szolgáltatás, így nagy jelentősége lehet a vásárlók döntésében annak, hol lehet kártyával fizetni. Az elfogadóhálózat nagyrészt Budapestre és egy-két vidéki nagyvárosra koncentrálódik, ott is elsősorban a bevásárlóközpontokra. A gyorsabb terjedést komolyan gátolja a visszaélésektől való félelem.
A rendelkezésre álló összesített adatok szerint tavaly a káresemények száma 22 ezer, értéke valamivel több mint egymilliárd forint volt. A ténylegesen elszámolt kár 939 millió forintot tett ki. Ennek mindössze 15 százalékát viselték a kártyakibocsátó bankok, a többit továbbhárították – elsősorban a kártyabirtokos ügyfeleikre.
Tavaly december elseje óta viszont a bejelentés után azonnal a pénzintézetek viselik az elvesztett bankkártyákkal kapcsolatos visszaélésekből eredő károkat. Az új szabály csak apróbb módosulást hozott a hárommilliós piacon: a csalások elkerülése érdekében a kibocsátók igyekeznek a korábbinál hatékonyabb intézkedéseket tenni. A panaszosok számára a jogszabály előírásának megfelelően minden kártyakibocsátó 24 órás telefonos ügyfélszolgálatot működtet.
Az eltelt idő rövidsége miatt még nincsenek megbízható adatok arról, hogy az új rendelkezés miként befolyásolta a kártyaigénylők szokásait. Banki tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy kevéssé. Az új jogszabály inkább a kibocsátók körében növelte a felelősségérzetet. A bankok jobban megnézik, kinek adnak kártyát, és azt is, hogy mely elfogadóhelyekkel szerződnek. Az egységes fellépés jegyében kidolgoztak egy rendszert: bizonyos számú visszaélés esetén meghatározott időre együttesen feketelistára helyezik az elfogadóhelyet. A csalások visszaszorítását célzó tervezetre azonban a Versenyhivatalnak még áldását kell adnia. Az ilyen intézkedésnél pedig az érintettek szerint hazánkban különösen szigorú adatvédelmi előírásokra is figyelemmel kell lenni.
Hiányzó nyilvántartás
A bankkártyahasználattal kapcsolatos kormányrendelettel szemben egyébként a kereskedelmi bankok kezdetben nem véletlenül tanúsítottak erős ellenállást. A pénzintézetek többek között arra hivatkoztak, hogy amíg nem hozható létre olyan nyilvántartás, amely a kártyával kapcsolatos visszaélések teljes körére vonatkozik (tartalmazza például a lopott plasztiklapot elfogadó kereskedők, alkalmazottak nevét), addig túlságosan nagy kockázatot kell vállalniuk. Az ebből eredő költségnövekedés pedig megdrágíthatja ezt a szolgáltatást.
Az ügyfeleknek kedvező változtatásokat azonban – mint azt végül a hitelintézetek is belátták – a piaci viszonyok és az Európai Unió előírásai miatt mindenképpen végre kellett hajtani. Az EU egyik direktívája ugyanis a tagországok pénzintézeteitől elvárja a kockázatviselést. A károkból emiatt esetleg eredő pluszköltségeket pedig a hitelintézetek minden fenyegetőzés ellenére sem háríthatják az ügyfelekre. Ennek ugyanis egyértelműen határt szab a bankok között ezen a területen (is) mind élesebbé váló verseny. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a kártyaszámlák egyenlege után a bankok igen csekély kamatot fizetnek. Az üzletág így (olcsó forrást teremtve) jelentős, a károkkal ellentétben persze nem számszerűsített hasznot is hajt számukra.
Természetesen ezzel a cégek is tisztában vannak. Különösen a nagyvállalatok érzékelik, hogy nem érdemes sok pénzt tartani a kártyaszámlán. Márpedig ha a plasztiklapokat valóban funkciójuknak megfelelően akarnák használni, akkor célszerű lenne minél több pénzt tartani ezeken a számlákon. Emiatt a folyószámla állandó menedzselést igényel.
Charge kártyák
Erre a problémára hozhat megoldást a mindinkább terjedőben levő charge kártyák használata. A charge kártya speciális hitelkártya, melynek lényege az, hogy a kártyatulajdonosok adott időszakban végzett tranzakcióit a bank nem azonnal, hanem az időszak végén, egy összegben terheli a megadott folyószámlára. A konstrukció előnye, hogy az átlagos havi hitelkeretet az átlagos kártyahasználathoz igazodóan az ügyfél szabhatja meg, így a cég pénzeszközei is hatékonyabban kezelhetőek, nincs számlamenedzselési gond. Nincs szükség a kártyaszámla előzetes feltöltésére, a kártyahitelt egy összegben, a tárgyhónapot követően kell visszafizetni.
A charge és hitelkártyák – nyilvánvalóan az előbbiektől sem függetlenül – jelentős változást hoznak az ügyfelek plasztiklaphasználatára vonatkozó szokásaiban. 1992-ben ugyanis a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kártyabirtokosok 100-ból mindössze 17 alkalommal vásároltak plasztiklapjukkal.
A kártyákkal lebonyolított forgalom (1835 milliárd forint, összesen 92 millió tranzakció) majd' 90 százaléka – gyakorlatilag az előző évivel megegyezően – készpénzfelvétel volt. Nem ez a helyzet viszont a hitel- és a charge kártyák esetében. Ezekkel a plasztiklapokkal ugyanis sokkal szívesebben vásárolnak birtokosaik. A készpénzfelvétel aránya ennek megfelelően jóval alacsonyabb, a creditkártyáknál 44, a charge kártyáknál pedig mindössze 14 százalékos volt.
Felelősségi kérdések
A Citibank által kibocsátott Diners Club volt az első forintalapú charge kártya Magyarországon. Ezt a plasztiklapot világszerte több mint ötmillió helyen elfogadják, és 170 ezer automatánál lehet vele pénzt felvenni. Magyarországon viszont alig több, mint ötezer az elfogadóhelyek száma, készpénzfelvétel pedig körülbelül 400 helyen lehetséges. Akadnak persze, akiknek erre vigaszt nyújthat, hogy a Diners ingyenes belépésre jogosít a világ 64 jelentősebb repülőterének exkluzív várótermébe, és díjmentesen kapcsolódik hozzá utazási baleset- és poggyászbiztosítás, asszisztenciaszolgáltatás is.
A Diners Club kártya számlázási periódusa egy hónap. Az ez idő alatt elköltött összeg kiegyenlítése a számlázási dátumtól számított tíznapos türelmi idő végén esedékes, így lényegében 40 napos kamatmentes hitelt nyújt anélkül, hogy a kártyabirtokosnak számlát kellene nyitnia.
A vállalati felelősségű Diners kártyán (Diners CC) az alkalmazott és a vállalat neve egyaránt megtalálható. Tulajdonosa nem lehet fiatalabb 25 évesnél, minimális jövedelmet a bank nem szab meg, és a munkaviszony minimális időtartama sincs korlátozva. (A Diners CC kártyához nem igényelhető társkártya.) A felelősséget a vállalat viseli, és ő fizeti az éves díjat és az összesített számla egyenlegét. Ha a kártyával magánjellegű költéseket is engedélyez, azt a kártyabirtokossal a bank közreműködése nélkül, közvetlenül kell rendeznie. A cég meghatározhatja az egyes kártyabirtokosok számára az általuk elkölthető keretet. A vállalati felelősségű Diners Club kártya az egyetlen, amely olyan külföldi munkavállalóknak is adható, akik a magyar devizatörvény szerint devizakülföldinek minősülnek.
Az egyéni felelősségű vállalati Diners kártyánál minden költésért az alkalmazott viseli a felelősséget. Az éves díjat is ő fizeti, ezt azonban a vállalat átvállalhatja. A számlakivonatok címzettje az alkalmazott, az igénylési feltételeket is az ő jövedelmi viszonyai szabják meg, így ez a plasztik tulajdonképpen magánkártyának tekinthető.
A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. egy éve piacon lévő American Express (Amex) kártyája igen népszerű a vállalati ügyfelek körében – állítják a pénzintézetnél. Pontos adatokat azonban nem hajlandók ezzel kapcsolatban mondani. (Az üzleti kártyák számáról – nyilvánvalóan a ma még csekély elterjedtség miatt – más bankok sem szívesen nyilatkoznak.)
Az Amex vállalkozói kártya igénylésének alapfeltétele a betöltött 18. év, valamint az, hogy az igénylő a vállalkozás cégjegyzésre jogosult képviselője legyen. Az American Express kártyához kilenc társkártya igényelhető. A vállalkozói kártya esetében társkártyát a már 18. évét betöltött, devizabelföldi személy, valamint egyéni vállalkozás esetén a főkártyabirtokos házastársa is igényelhet.
Az elszámolási ciklus az Amexnél is (mint az ilyen típusú plasztiklapoknál általában) egy hónap. Ezenfelül a kártya birtokosai részére 12 napos türelmi idő áll rendelkezésre a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. Ezután az összeget havi 5 százalékos késedelmi díj terheli. Így a bank akár 42 napos ingyenes hitelt is nyújt az Amex kártya birtokosainak.
Az Amex kártya vásárlásra és készpénzfelvételre egyaránt alkalmas. A bank azonban (más kártyatermékeinél sokkal szigorúbban) meghatározza a kártyával felvehető készpénz mennyiségét mind az összegre, mind a tranzakciók számára vonatkozóan.
Pluszköltségek
Az összes olyan szolgáltatás (kártyapótlás, -letiltás, sürgősségi kártyacsere külföldön, át nem vett kártya őrzési díja stb.), amely más kártyáknál pénzbe kerül, az Amex esetében ingyenes.
A közelmúltban bocsátotta ki üzleti Eurocard/MasterCard charge kártyáját a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA). A kártyának létezik arany és ezüst változata, az előbbit a vezetőknek, az utóbbit pedig az alkalmazottaknak ajánlja a BA-CA. Mindkét típushoz bel- és külföldön egyaránt érvényes teljes körű betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás tartozik. A napi költéslimit 300 ezer forint. A kártyával a vásárlás egyelőre bel- és külföldön is jutalékmentes, ám a készpénzfelvétel díja a felvett összeg 3 százaléka, de minimum 3 ezer forint. A számlanyitási díj 7200 forint. A kártya letiltási díja pedig 40 dollár.
Szakértők szerint rövidesen jelentős bővülés következhet be a vállalati kártyák használatában. Ezt támasztja alá, hogy mind több pénzintézet jelenik meg a piacon speciális, ennek a körnek az igényei kielégítésére szolgáló plasztikkal. A Raiffeisen Bank a VISA kártyák után a Europay első termékét jelentette meg a vállalati kártyái között, ezen belül is elsőként az elektronikus fizetőkártyáját, a Cirrus/Maestrót. A konstrukció elsőként tartalmaz (nem akciójelleggel) ösztönzést valamennyi elfogadóhelyen történő kártyás vásárláskor.
A termék nem menedzserkártya, hanem kifejezetten anyagbeszerzéshez, tankoláshoz és egyéb vállalati vásárlásokhoz ajánlja a bank. Ha az ügyfelek bankkártyával fizetnek, a számla összegének 0,5, benzintársaságnál pedig 0,15 százalékát a pénzintézet jóváírja nekik.
A bank nem ír elő minimális számlaforgalmat, így kisebb vállalkozások is igényelhetik a kártyát, amelynek éves díja 2500 forint. A készpénzfelvét díja belföldön ATM-ből 250 forint, külföldön egy százalék plusz négy dollár. Naponta legfeljebb 100 ezer forintig lehet azonban készpénzt felvenni, vásárlásnál pedig egyedileg állapítják meg a limitet.
Szerződéses viszonyban
Jelenleg két pénzintézet ajánl hasonló vállalati kártyát. A Budapest Bank Budapest Bonitas kártyájának éves díja 3 ezer forint. A készpénzfelvét ATM-ből 50 forint plusz egy százalékba kerül belföldön, külföldön pedig öt dollár. A vásárlás 50 forint.
Az OTP Bank BankPont üzleti kártyájával OTP-s ATM-ből 50 forint plusz 0,5 százalékért lehet pénzhez jutni, a vásárlás pedig ingyenes.
A CIB a Magyar Orvosi Kamarával szerződött. E szerint több tízmilliós fejlesztés nyomán nemzetközi bankkártyaként is használható működési, kamarai tagnyilvántartási igazolványt adnak az orvosoknak. A plasztiklapot (itthon elsőként) fizetési funkcióra is alkalmas csipkártyával látták el.
Ez a pénzintézet emellett újabb hitelkonstrukciót dolgozott ki a VOSZ- és a magyar kézműveskamarai tagsággal rendelkező egyéni és társas vállalkozások számára, amely a hitelfelvevők és a fedezetet biztosító magánszemély számára egyaránt kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe a tagi kölcsönnél. A hitelkonstrukció lényege az, hogy a vállalkozás magánbetét fedezete mellett juthat hitelhez, a tagi kölcsön kamatának adóvonzatánál alacsonyabb költséggel.
Az igénybe vehető hitel összegét a fedezetként szolgáló betét alapján állapítják meg, minimális összege 1 millió forint, futamideje 1 és 12 hónap között bármely egész hónap lehet. A fedezet a CIB-nél elhelyezett lekötött forintbetét. A számlákhoz – itt az árukapcsolás – igényelhető EC/MC vagy Visa Business bankkártya.
