Cikkünk átfogó képet nyújt a külföldiek gazdasági célú letelepedésének szabályairól, s választ ad arra a kérdésre is, hogyan szerezhet a külföldi vállalkozás hazánkban ingatlantulajdont, valamint hogy mi a különbség a munkavállalás szempontjából a menekült, a menedékes, illetve a befogadott között.
Egyre több külföldi dolgozik hazánkban. Kevesen tudják azonban, hogy ki, milyen feltételekkel létesíthet munkaviszonyt, mikor adható ki a munkavállalási engedély, hogyan létesíthet a külföldi magyarországi fióktelepet, milyen munkajogi szabályok vonatkoznak a külföldi munkavállalókra.
A Magyar Köztársaság 1994-ben hirdette ki az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást. Magyarország az Európai Megállapodás szerint legkésőbb az első ciklus végéig olyan elbírálást biztosít a közösségi államok vállalatai és állampolgárai letelepedéséhez, amely nem kedvezőtlenebb a saját vállalataira és állampolgáraira vonatkozó feltételeknél. Az Európai Megállapodás alapján a Közösség vállalatai fióktelepet, képviseletet létesíthetnek és irányíthatnak, valamint úgynevezett kulcsszemélyzetet foglalkoztathatnak más államokban, így természetesen Magyarországon is.
Fióktelep
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és kereskedelmi képviseleteire vonatkozó szabályokat a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény tartalmazza.
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét nyilvántartásba kell venni, mégpedig a hazai cégbírósági bejegyzési szabályok szerint. A cégbejegyzésnek akkor van helye, ha ezt nemzetközi szerződés is lehetővé teszi. A vonatkozó nemzetközi szerződést a külügyminiszter, valamint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, továbbá a pénzügyminiszter teszi közzé a megfelelő tájékoztatókban.
A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe az országban több telephellyel is rendelkezhet, de a hatóságokkal (bírósággal) kapcsolatos ügyekben a fióktelep jár el. A fióktelep tevékenységét a törvény csak úgy korlátozza, hogy nem folytathat a külföldi vállalkozás, illetve más devizakülföldi nevében képviseleti és ügynöki tevékenységet, ezen túlmenően minden olyan tevékenységre jogosult, amit a magyar jogszabályok is lehetővé tesznek. A fióktelep vállalkozói tevékenységére a belföldi székhelyű vállalkozásokra vonatkozó szabályok az irányadók.
Ingatlanszerzés
Természetesen ahhoz, hogy a fióktelep és annak telephelyei működni tudjanak, megfelelő ingatlan szükséges. A külföldi jogi személy és magánszemély termőföld és védett természeti terület kivételével bármilyen ingatlant megszerezhet, azonban a szerzéshez szükséges az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjének az engedélye. A hivatalvezető akkor adja meg az engedélyt, ha az ingatlan megszerzése önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. A külföldi székhelyű vállalkozás akár tanyaingatlant is szerezhet a hozzá csatlakozó, legfeljebb 6000 m2 területtel. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez abban az esetben nem kell engedély, ha nemzetközi szerződés ilyen szabályt tartalmaz, valamint ha a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam és a magyar állam között erre vonatkozóan viszonosság áll fenn, vagyis kölcsönösen elismeri a két állam, hogy vállalkozásai a másik állam területén minden különösebb engedély nélkül alapíthatnak fióktelepet. Mindkét esetben a külügyminiszter és az igazságügy-miniszter teszi közzé a tájékoztatót a nemzetközi szerződéssel, illetve viszonossággal érintett más államok jegyzékéről.
A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjének az ingatlanszerzésre az engedélyt ki kell adnia, ha önkormányzati vagy egyéb közérdeket a vétel nem sért, és a külföldi személy munkavégzés céljából igazoltan legalább 5 éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik, vagy ha a külföldi közeli hozzátartozója részére ajándékozza a belföldi ingatlant. A közeli hozzátartozók körét a Polgári Törvénykönyv tartalmazza, eszerint közeli hozzátartozó a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, vagy testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, és ideértendő az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek. Nem kell továbbá engedély, ha a külföldi a már korábban megszerzett belföldi ingatlanát egy másik belföldi ingatlanra cseréli el, vagy a tulajdonszerzés egy közös tulajdon megszüntetése révén keletkezik.
Amennyiben a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe megszünteti a tevékenységét, a tulajdonában lévő ingatlant egy éven belül el kell idegenítenie, ez alól azonban a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője felmentést adhat.
Munkavállalók alkalmazása
A külföldi vállalkozás fióktelepénél foglalkoztatott külföldi munkavállalókat csak engedéllyel lehet alkalmazni. Mind a magyar, mind pedig a külföldi állampolgárok a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, és munkaviszonyukra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadóak. Ez alól csak a nemzetközi magánjognak az a szabálya jelent kivételt, amikor a jogviszony kinevezéssel vagy választással keletkezik, mert ebben a két esetben a választó, illetve a kinevező hatóság, testület személyes jogát, tehát a saját államának munkajogi szabályait kell alkalmazni, és ez esetben nem szükséges munkavállalási engedély a belföldön folytatott tevékenységhez, például a képviselet vezetőjének a munkavégzéséhez.
Kereskedelmi képviselet
A külföldi vállalkozás állandó jellegű kereskedelmi képviseletet is alapíthat Magyarországon, amely cégbírósági bejegyzéssel jön létre, és csak ezután kezdheti meg működését. A kereskedelmi képviselet külkereskedelmi szerződéseket közvetíthet, részt vehet azok előkészítésében, valamint reklám- és propagandatevékenységet folytathat. Nem végezhet azonban vállalkozói tevékenységet, valamint ügyvédi és külföldi jogi tanácsadói tevékenységet.
Külföldiek befektetései
Külön törvény, az 1988. évi XXIV. törvény szabályozza hazánkban a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló szabályokat. A törvény a gazdasági célú letelepedésre helyezi a hangsúlyt, ami tartós, hosszú távú itt-tartózkodást feltételez. A törvény tehát biztonságot garantál a külföldiek magyarországi befektetéseire. Ez azt jelenti, hogy ha esetlegesen kisajátítási vagy államosítási intézkedésekre kerülne sor, haladéktalanul a tényleges értéket kell megtéríteni a külföldi befektető részére, és erről az állam maga gondoskodik annak az államigazgatási szervnek a közbeiktatásával, amelyik a kisajátítási eljárást lefolytatta.
Letelepedés nélkül végezhető tevékenységek
Gazdasági célú letelepedés nélkül is végezhet Magyarországon tevékenységet a külföldi vállalkozás, ha olyan építési, szerelési, ügyvezetési vállalkozásról van szó, amely külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében történik. Amennyiben a külföldi építőipari kapacitást magyar vállalkozás veszi igénybe, akkor ehhez ágazati engedélyt kell kérnie a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalától. Ennek az engedélynek a birtokában a belföldi építőipari vállalkozásnak egy éven belül szerződést kell kötnie a külföldi építőipari kapacitás igénybevételére a külkereskedelmi vállalattal.
Ezt az engedélyt csak akkor nem kell beszerezni, ha a külföldi építőipari kapacitás igénybevétele kormányközi megállapodásban tételesen szerepel. A kérelemhez a megrendelő szervnek mellékelnie kell az érdekelt országos gazdasági kamarák és érdek-képviseleti szervek véleményét is. Természetesen az ilyen engedéllyel megkötött építési-kivitelezési szerződés, illetve külkereskedelmi szerződés alapján Magyarországra beérkező külföldi munkavállalók foglalkoztatásához is szükséges az egyéni, illetve csoportos munkavállalási keretengedély. Az építőiparra vonatkozóan egyébként az erre vonatkozó törvényben külön előírás, hogy építési szakmunkát csak az végezhet, aki a tevékenységre az Országos Képzési Jegyzéket tartalmazó jogszabályban előírt szakmai feltételekkel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az építőiparban külföldi betanított vagy egyéb munkaerő nem foglalkoztatható.
Gazdasági célú letelepedés nélkül lehet továbbá folytatni:
- felsőfokú oktatási intézménynél oktatói tevékenységet,
- előadó-művészi, hivatásos sportolói, valamint könyvelői-számviteli, szakértői és könyvvizsgálói tevékenységet (az előadóművészekre és a szakértőkre csak az a megszorító rendelkezés vonatkozik, hogy tevékenységüket gazdasági célú letelepedés nélkül évente legfeljebb 30 napig folytathatják),
- nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet (ezt azonban a külföldi vállalkozás magyarországi befektetése a belföldi gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok szerint folytathat), valamint
- külkereskedelmi tevékenységet.
A foglalkoztatott személyek után a magyar jogszabályok szerint kell adózni és társadalombiztosítási, valamint egyéb járulékot fizetni.
Vámszabad területi társaság
A külföldi vagy a külföldi részvétellel létrejött társaság ipari vámszabad területen is alapítható. A vámszabad területi társaság csak engedéllyel működhet, további szabály, hogy fióktelepet csak a vámszabad területen működtethet. Az engedélyt a vámszervezet központi szerve adja ki, melyet a társaság a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül köteles nyilvántartásba vétel céljából a devizahatóságnak bejelenteni. A vámszabad területen működő külföldi társaságra nem vonatkoznak a belföldi jogszabályok, így az árszabályozásra, valamint az állami ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok sem. Az azonban követelmény, hogy a fogyasztói árak csak forintban állapíthatók meg. A vámszabad területi társaság cégbejegyzése kötelező, a bejegyzéshez csatolni kell a vámszervezet központi szervének határozatát is, amely a vámszabad területté nyilvánítást is tartalmazza.
Vízumok
Tartózkodási engedély a különböző célra kiadott beutazási vízum és az ideiglenes vagy huzamos tartózkodási engedély. Az engedélyhez kötött munkavégzés és más adóköteles jövedelemszerzés érdekében – nemzetközi szerződés hiányában – csak az e célra kiadott vízummal lehet Magyarországra beutazni. A munkavállalási vízumkérelemhez mellékelni kell a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi hatóság által kiadott munkavállalási engedélyt is.
A jogszerűen Magyarországon tartózkodó külföldinek ideiglenes tartózkodási engedélyt kell kérnie a tartózkodás helye szerinti rendőrkapitányságtól, ha az itt-tartózkodása az egy évet nem haladja meg. Ha a tartózkodása az egy évet meghaladja, huzamos tartózkodási engedélyt kell kérnie az illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságtól.
A tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor és a tartózkodás egész időtartama alatt a külföldinek rendelkeznie kell a megélhetését biztosító anyagi feltételekkel. Ezt többféle módon lehet bizonyítani, így igazolni lehet, hogy a külföldi rendelkezik magyarországi lakással, valamint a visszautazáshoz vagy adott esetben a továbbutazáshoz szükséges feltételekkel. A megélhetést biztosító anyagi fedezet lehet továbbá a munkaviszonyból, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem is. Ez azonban valamilyen munkaviszonyt feltételez, amelyhez már szükséges a munkaügyi hatóság munkavállalási engedélye.
Ha jövedelemszerzési vízum a kérelem tárgya, ahhoz felügyelőbizottsági tagság esetén, valamint a képviseletet ellátó egyéb tagsági jogviszony esetén mellékelni kell a cégbejegyzést igazoló cégbírósági határozatot. Ha pedig a beutazás célja egyéb vállalkozói tevékenység folytatására irányul, az útlevélen felül mellékelni kell a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát is.
A kifejezetten munkavállalás céljából kért vízumnál mellékelni kell a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi hatóság jogerős engedélyező határozatát. A munkavállalás céljából beérkező külföldinek minden esetben szükséges a munkavállalási vízum beszerzése. Az ideiglenes vagy huzamos tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelmet a rendszeresített és jogszabály által előírt formanyomtatvány felhasználásával lehet benyújtani, amelyen fel kell tüntetni többek között a munkavállalási engedélyt tartalmazó jogerős határozat számát, az engedély érvényességi idejét és az engedélyt kiadó munkaügyi hatóság megnevezését is.
Bevándorlás
Bevándorlás esetén a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal adja ki a bevándorlási engedélyt, melynek az az alapvető feltétele, hogy a külföldi legalább három éven át megszakítás nélkül jogszerűen tartózkodjon Magyarországon, és megélhetése is biztosított legyen. Amennyiben az érintett külföldi megkapja a bevándorlási engedélyt, a foglalkoztatásához munkavállalási engedély nem szükséges.
Menedékjog
A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény megszövegezéséhez az 1967. január 31-én létrejött Genfi Egyezmény szolgáltatta a meghatározó szempontokat. A törvény kihirdetését indokolta továbbá az 1950-ben elfogadott Római Egyezmény is, amely meghonosította a nemzetközi joggyakorlatban – az állam humanitárius hagyományainak tiszteletben tartásával – a társadalmi szervezetek tevékenységét a menekültek megsegítése terén.
Menekült
A törvény kategorikusan meghatározza azokat a kritériumokat, melyek kötelező feltételként kell hogy fennálljanak ahhoz, hogy valakit menekültként fogadjon el az állam. Ilyen feltétel lehet a faji, vallási, nemzeti hovatartozás, továbbá meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződés miatti üldöztetés. A menekült státus kiterjed természetesen – családpolitikai elvek tiszteletben tartása miatt – a külföldivel együtt érkező házastársra és kiskorú gyermekekre is, vagy adott esetben a kiskorú gyermek szüleire is.
A menekült jogállást élvező személy menedékjogot nyer, amely feljogosítja itt-tartózkodásra, és védelmet jelent a kiutasítás, kiadatás és a visszaküldés ellen.
Menedékes
A menekülttől megkülönböztetendő a menedékes státus. Menedékesként azok a tömegesen menekülő külföldiek ismerhetőek el, akiknek hazájukban háború vagy polgárháború dúl – ideértendő az etnikai összecsapás is –, valamint ha a menekültek a hazájukban az emberi jogok tömeges és durva megsértésének vannak kitéve. A menedékeskénti elismerés átmeneti időre szól, és az megszűnik, ha a kormány döntése alapján a védelem lejárt, mert a menekülésre okot adó körülmény megszűnt, továbbá ha a menedékest menekültként ismeri el az állam, és végül megszűnik akkor is, ha bevándorlási engedélyt kapott a külföldi.
Befogadott
A harmadik kategória a legálisan, tehát tartózkodási engedéllyel itt tartózkodó befogadott" külföldi személy. Befogadott lehet az a külföldi, aki azért nem irányítható vissza hazájába, mert ott ki van téve halálbüntetésnek vagy más embertelen bánásmódnak vallási, faji vagy nemzeti hovatartozása miatt, vagy politikai nézetei miatt.
Menekültügyi és Migrációs Hivatal
Mind a menekültkénti és a menedékeskénti, mind pedig a befogadottkénti státus elnyerésére irányuló eljárás a Menekültügyi és Migrációs Hivatal hatáskörébe tartozik. A befogadott státus elnyerésére irányuló eljárásban minden esetben ki kell kérni a Nemzetbiztonsági Hivatal mint szakhatóság véleményét is.
