Külföldi munkavállalók

A múlt év végén Magyarországon több mint 28 ezer külföldi rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel. A szám csalóka, hiszen sok külföldinek, így például a letelepedési engedéllyel rendelkezőknek nem kell erre külön engedélyt kérniük.

A tavaly év végén érvényben volt 28 469 munkavállalási engedély – ami 5 ezerrel több, mint egy évvel korábban – birtokosai közül csaknem 15 ezren voltak román állampolgárok, vagyis az összes munkavállaló fele Romániából érkezett. A szovjet utódállamok területéről jött mintegy 14 százalékuk, a legtöbben Ukrajnából. Az Európai Unióból 2674-en érkeztek (9,4 százalék), de egyre többen jönnek Kínából is. Tavaly év végén 1397 kínai rendelkezett munkavállalási engedéllyel, az összes külföldi 4,9 százaléka.

Bár hivatalos összesítés nincs arról, hogy a külföldi munkavállalók között milyen arányt tesznek ki a határainkon túl élő magyar kisebbség képviselői, a szakemberek tapasztalatai szerint a szomszéd országokból érkezők többsége magyar.

A külföldiek közel 70 százaléka a fővárosban és Pest megyében, azon belül is az agglomerációban dolgozik. Tavaly a Budapesten kiadott engedélyek száma mérsékeltebben, míg a megyében erőteljesebben nőtt, ami jelzi, hogy a főváros környéke továbbra is kedvelt. A többi megye közül az év végén csak Csongrádban és Komárom-Esztergomban haladta meg az ezret az érvényes munkavállalási engedélyek száma, Győr-Moson- Sopronban 915 külföldi dolgozott hivatalosan. A többi megyében a számuk 200-500 között volt.

Vezet az építőipar

Ahogyan valószínűleg a külföldiek illegális foglalkoztatásában, úgy a legálisban is vezet az építőipar, ahol 1999 végén több mint ötezren dolgoztak, a legtöbben Romániából, illetve az egykori szovjet területekről érkeztek.

Hasonló nagyságrendben dolgoztak külföldiek a feldolgozóiparban, a kereskedelem-vendéglátásban, valamint a sport, kulturális és egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban. A mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat alig több mint kétezer külföldinek adott munkát. Legalábbis érvényes engedéllyel...

Az adatokból kiolvasható, hogy a kereskedelemben igen jelentős a kínaiak aránya, tavaly év végén a területen érvényes engedélyek közül több mint 1200 e náció birtokában volt. A sport, kulturális és egyéb szolgáltatások terén viszont a statisztikában egyéb országoknak nevezett, az EU-tagállamokat is magában foglaló csoport szerepelt a második helyen.

Az érvényben levő engedélyek alapján a munkavállalók 76 százaléka fizikai, 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott. A korábbi évek adataihoz viszonyítva jelentősen emelkedett a fizikai foglalkozásúak aránya, azon belül is a szakképzetlenek száma.