A múlt év végén Magyarországon több mint 28 ezer külföldi rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel. A szám csalóka, hiszen sok külföldinek, így például a letelepedési engedéllyel rendelkezőknek nem kell erre külön engedélyt kérniük.
A tavaly év végén érvényben volt 28 469 munkavállalási engedély – ami 5 ezerrel több, mint egy évvel korábban – birtokosai közül csaknem 15 ezren voltak román állampolgárok, vagyis az összes munkavállaló fele Romániából érkezett. A szovjet utódállamok területéről jött mintegy 14 százalékuk, a legtöbben Ukrajnából. Az Európai Unióból 2674-en érkeztek (9,4 százalék), de egyre többen jönnek Kínából is. Tavaly év végén 1397 kínai rendelkezett munkavállalási engedéllyel, az összes külföldi 4,9 százaléka.
Bár hivatalos összesítés nincs arról, hogy a külföldi munkavállalók között milyen arányt tesznek ki a határainkon túl élő magyar kisebbség képviselői, a szakemberek tapasztalatai szerint a szomszéd országokból érkezők többsége magyar.
A külföldiek közel 70 százaléka a fővárosban és Pest megyében, azon belül is az agglomerációban dolgozik. Tavaly a Budapesten kiadott engedélyek száma mérsékeltebben, míg a megyében erőteljesebben nőtt, ami jelzi, hogy a főváros környéke továbbra is kedvelt. A többi megye közül az év végén csak Csongrádban és Komárom-Esztergomban haladta meg az ezret az érvényes munkavállalási engedélyek száma, Győr-Moson- Sopronban 915 külföldi dolgozott hivatalosan. A többi megyében a számuk 200-500 között volt.
Vezet az építőipar
Ahogyan valószínűleg a külföldiek illegális foglalkoztatásában, úgy a legálisban is vezet az építőipar, ahol 1999 végén több mint ötezren dolgoztak, a legtöbben Romániából, illetve az egykori szovjet területekről érkeztek.
Hasonló nagyságrendben dolgoztak külföldiek a feldolgozóiparban, a kereskedelem-vendéglátásban, valamint a sport, kulturális és egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban. A mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat alig több mint kétezer külföldinek adott munkát. Legalábbis érvényes engedéllyel...
Az adatokból kiolvasható, hogy a kereskedelemben igen jelentős a kínaiak aránya, tavaly év végén a területen érvényes engedélyek közül több mint 1200 e náció birtokában volt. A sport, kulturális és egyéb szolgáltatások terén viszont a statisztikában egyéb országoknak nevezett, az EU-tagállamokat is magában foglaló csoport szerepelt a második helyen.
Az érvényben levő engedélyek alapján a munkavállalók 76 százaléka fizikai, 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott. A korábbi évek adataihoz viszonyítva jelentősen emelkedett a fizikai foglalkozásúak aránya, azon belül is a szakképzetlenek száma.
| Külföldi állampolgárok munkavállalási engedélyének megoszlása megyénként | ||||
|---|---|---|---|---|
| Megyék, főváros | 1999. II. félévében kiadott | Az 1999. XII. 31-én érvényben lévő engedélyek | ||
| elsődleges engedélyek száma (fő) | hosszabbítások száma (fő) | száma (fő) | megoszlása (%) | |
|
Budapest |
8 211 |
0 |
13 946 |
49,0 |
|
Baranya |
152 |
104 |
256 |
0,9 |
|
Bács-Kiskun |
178 |
62 |
331 |
1,2 |
|
Békés |
200 |
77 |
399 |
1,4 |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
167 |
142 |
309 |
1,1 |
|
Csongrád |
534 |
207 |
1 377 |
4,8 |
|
Fejér |
346 |
165 |
760 |
2,7 |
|
Győr-Moson-Sopron |
588 |
150 |
915 |
3,2 |
|
Hajdú-Bihar |
208 |
66 |
485 |
1,7 |
|
Heves |
425 |
119 |
485 |
1,7 |
|
Jász-Nagykun-Szolnok |
153 |
59 |
318 |
1,1 |
|
Komárom-Esztergom |
1 315 |
78 |
1 205 |
4,2 |
|
Nógrád |
74 |
25 |
165 |
0,6 |
|
Pest |
2 321 |
1 131 |
5 516 |
19,4 |
|
Somogy |
189 |
20 |
334 |
1,2 |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
239 |
71 |
379 |
1,3 |
|
Tolna |
112 |
42 |
226 |
0,8 |
|
Vas |
142 |
89 |
295 |
1,0 |
|
Veszprém |
218 |
109 |
546 |
1,9 |
|
Zala |
232 |
59 |
222 |
0,8 |
|
Összesen |
16 004 |
2 775 |
28 469 |
100,0 |
| Forrás: OMKMK | ||||
