Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Felszín alatti vizek védelme
A környezetvédelemről szóló jogszabályok körében megszületett a felszín alatti vizek minőségét védő kormányrendelet. A rendelet célja a felszín alatti víz terhelésének lehetőség szerinti elkerülése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése, a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése.
Általános kötelezettségek
A rendelet meghatározza azokat a kötelezettségeket, amelyeket az emberi tevékenység során a felszín alatti vizek védelme érdekében be kell tartani.
A tevékenység eszerint
- nem járhat a rendeletben meghatározott tilalmak megszegésével,
- a (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotú felszín alatti víz, földtani közeg állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető,
- nem eredményezheti a felszín alatti víz, a földtani közeg (E) egyedi szennyezettségi határértéknél vagy ennek hiányában (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát,
- környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a legjobb elérhető technika alkalmazásával,
- ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését, az adatszolgáltatást,
- a rendeletben meghatározott egyéb követelmények betartásával végezhető.
Kockázatos anyag, illetve lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve kibocsátása csak műszaki védelemmel folytatható.
A már bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség esetén kármentesítést kell végezni. A kármentesítésre az köteles, aki a tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve a környezeti kárért való felelősséget átvállalja. Ha az állam köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az Országos Környezeti Kármentesítési Program és annak Alprogramjai (OKKP) keretében kell végezni, a rendeletben foglalt tartalmi követelmények betartásával.
A rendelet hatálybalépését követően tilos
- kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe,
- kockázatos anyag közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a rendeletben meghatározott területeken,
- kockázatos anyagot mélyművelésű bányában elhelyezni, kivéve az ideiglenes jelleggel a műszaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot.
Bejelentés, adatszolgáltatás
A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit az "Alap-bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről" megnevezésű bejelentőlap (alapadatlap), illetve "Részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről" megnevezésű adatlap (részletes adatlap), valamint "Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről" megnevezésű jelentés (éves jelentés) telephelyenkénti kitöltésével a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett telephelye szerint illetékes felügyelőséghez be kell nyújtani.
Felszínalattivíz-védelmi bírság
A tilalmak megszegése vagy a jogerős kármentesítési műszaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot kell fizetni.
Hatálybalépés
A rendelet 2000. június 7-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésekor a tilalom megszegésével járó tevékenységet folytató személynek a rendelet 1. számú mellékletének I. listás anyagainak közvetlen a felszín alatti vízbe történő bevezetését 2002. december 31-ig meg kell szüntetnie. A rendelet hatálybalépésekor már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken a kötelezettnek legkésőbb 2010. december 31-ig kell megszüntetnie.
[33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról]
Üzemanyagárak
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette a 2000. április 1. és június 30. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, akkor nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin |
231 Ft/l |
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin |
240 Ft/l |
Keverék |
230 Ft/l |
MSZ 127 gázolajok
Gázolaj 0,2 normál gázolaj |
207 Ft/l |
(APEH-közlemény a 2000. április 1-je és június 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról)
Szabálysértések
2000. március 1-jén hatályba lépett a szabálysértésekről szóló törvény, illetve annak végrehajtási rendelete. A 10/2000. (III. 24.) PM rendelet a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről, a pénzbírság letiltásáról és átutalásának szabályairól szól.
Lefoglalás
A lefoglalást a szabálysértési hatóság – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – határozattal rendeli el. A határozat alapján a lefoglalást vagy maga a lefoglalást elrendelő szabálysértési hatóság végzi el, vagy a lefoglalás foganatosítása érdekében megkeresi a lefoglalás alá eső dolog helye szerint illetékes település önkormányzatának jegyzőjét, pénzügyi szabálysértés esetén az illetékes vámszervet. A lefoglalásról az intézkedést foganatosító szervnek jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyvön kívül a lefoglalást végző szervnek a lefoglalt dologról elismervényt kell adnia annak a személynek, akitől azt lefoglalták. Amennyiben a lefoglalás birtokban hagyás mellett történt, úgy az elismervényen fel kell tüntetni a lefoglalt dolog őrzési helyét is.
A lefoglalt dolgokat állaguk megsértése nélkül, azonosításra alkalmas (így különösen: lefoglalt dologcímke, pecsét, ólomzár) jellel kell ellátni.
A lefoglalt dolog őrzése
A szabálysértési eljárás során lefoglalt dolgot – ha jogszabály vagy a szabálysértési hatóság másként nem rendelkezik – az ügyben eljáró szabálysértési hatósághoz kell beszállítani. A lefoglalt dolgok őrzéséről az elbírálásra jogosult szabálysértési hatóság gondoskodik. A lefoglalt dolgok tárolását biztonságosan és úgy kell végezni, hogy azok változatlan állapotban megmaradjanak, azonosságuk biztosított és könnyen megállapítható legyen.
A vámárut és a kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméket lefoglalás után a vámhatóságnak kell átadni, illetve amennyiben a lefoglalást a vámhatóság végezte, úgy annak őrizetében kell hagyni.
Letiltás, átutalás
A szabálysértési eljárásban megállapított pénzbírság és egyéb tartozások (különösen: rendbírság, eljárási költség, elkobzás alá eső dolog értékének megfizetése) végrehajtása iránt – a jogerős határozatban megállapított határidő lejártát követően – a szabálysértési hatóság haladéktalanul intézkedni köteles. Kártérítési igény esetén a végrehajtási eljárás megindítására a károsult kérelme alapján kerülhet sor.
A tartozás közvetlen letiltásáról az ügyben eljárt illetékes szabálysértési hatóság akkor intézkedik, ha az elkövető a jogerősen kiszabott tartozást határidőre nem fizette meg, és
- munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyban áll,
- szövetkezeti tagságból kifolyólag munkabérrel, jövedelemmel rendelkezik,
- nyugdíjban vagy egyéb járadékban részesül,
- letiltható követelése van vagy
- szabadságvesztés büntetését tölti.
Ha az adók módjára behajtható tartozást letiltani nem lehet, annak behajtása érdekében az Art. 93. §-ában foglalt szabályok szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét kell megkeresni. Amennyiben az elkövető a tartozást időközben megfizette, erről az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.
[A szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről, valamint a pénzbírság és egyéb pénzösszeg letiltásáról és átutalásáról szóló 10/2000. (III. 24.) PM rendelet]
Jegybanki alapkamat
A jegybanki alapkamat mértéke 2000. április 3-ától 11%.
[3/2000. (MK 29.) MNB közlemény a jegybanki alapkamat mértékéről]
Statisztika a tavalyi keresetekről
A Központi Statisztikai Hivatal közzétett néhány fontosabb, 1999-re vonatkozó adatot.
1999-ben
- a bruttó átlagkereset: 77 200 Ft/fő/hó
- a nettó átlagkereset: 50 100 Ft/fő/hó
- a bruttó kereseti index: 116,1 %
- a nettó kereseti index: 112,7 %
- a fogyasztói árindex: 111,2 (1998. december = 100)
110,0 (1998. év = 100)
volt.
(A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója néhány fontosabb, 1999. évre vonatkozó adatról)
Foglalkoztatást elősegítő támogatások
Módosult a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet.
Képzések
A módosítás után a Munkaerőpiaci Alapból támogatás nyújtható:
- szakképesítéssel rendelkező személyek számára államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzésre,
- közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély (C, D, E stb. kategória), mezőgazdasági vontató, belföldi és nemzetközi árufuvarozási engedély, veszélyes áruk fuvarozásához szükséges engedély, építőgép-kezelői engedély stb. megszerzéséhez szükséges képzésre.
Munkaerő-piaci programok
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján (Flt.) a Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. Ez a program magában foglalhatja az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, valamint a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. A munkaerő-piaci programok támogatását, a program indítását, a feltételeket, a pályáztatás szabályait részletesen szabályozza a szociális és családügyi miniszter rendelete.
[4/2000. (IV. 12.) SzCsM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról]