×

Jogszabályfigyelő

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 28. számában (2000. május 15.)

 

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

 

Felszín alatti vizek védelme

A környezetvédelemről szóló jogszabályok körében megszületett a felszín alatti vizek minőségét védő kormányrendelet. A rendelet célja a felszín alatti víz terhelésének lehetőség szerinti elkerülése, a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezésének megelőzése, a bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség, károsodás mértékének csökkentése, megszüntetése.

Általános kötelezettségek

A rendelet meghatározza azokat a kötelezettségeket, amelyeket az emberi tevékenység során a felszín alatti vizek védelme érdekében be kell tartani.

A tevékenység eszerint

  • nem járhat a rendeletben meghatározott tilalmak megszegésével,
  • a (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotú felszín alatti víz, földtani közeg állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető,
  • nem eredményezheti a felszín alatti víz, a földtani közeg (E) egyedi szennyezettségi határértéknél vagy ennek hiányában (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát,
  • környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a legjobb elérhető technika alkalmazásával,
  • ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését, az adatszolgáltatást,
  • a rendeletben meghatározott egyéb követelmények betartásával végezhető.

Kockázatos anyag, illetve lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve kibocsátása csak műszaki védelemmel folytatható.

A már bekövetkezett határértéket meghaladó szennyezettség esetén kármentesítést kell végezni. A kármentesítésre az köteles, aki a tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve a környezeti kárért való felelősséget átvállalja. Ha az állam köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az Országos Környezeti Kármentesítési Program és annak Alprogramjai (OKKP) keretében kell végezni, a rendeletben foglalt tartalmi követelmények betartásával.

A rendelet hatálybalépését követően tilos

  • kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe,
  • kockázatos anyag közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a rendeletben meghatározott területeken,
  • kockázatos anyagot mélyművelésű bányában elhelyezni, kivéve az ideiglenes jelleggel a műszaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot.

Bejelentés, adatszolgáltatás

A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit az "Alap-bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről" megnevezésű bejelentőlap (alapadatlap), illetve "Részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről" megnevezésű adatlap (részletes adatlap), valamint "Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről" megnevezésű jelentés (éves jelentés) telephelyenkénti kitöltésével a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett telephelye szerint illetékes felügyelőséghez be kell nyújtani.

Felszínalattivíz-védelmi bírság

A tilalmak megszegése vagy a jogerős kármentesítési műszaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot kell fizetni.

Hatálybalépés

A rendelet 2000. június 7-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésekor a tilalom megszegésével járó tevékenységet folytató személynek a rendelet 1. számú mellékletének I. listás anyagainak közvetlen a felszín alatti vízbe történő bevezetését 2002. december 31-ig meg kell szüntetnie. A rendelet hatálybalépésekor már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken a kötelezettnek legkésőbb 2010. december 31-ig kell megszüntetnie.

[33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról]

Üzemanyagárak

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette a 2000. április 1. és június 30. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, akkor nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin

231 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin

240 Ft/l

Keverék

230 Ft/l

MSZ 127 gázolajok

Gázolaj 0,2 normál gázolaj

207 Ft/l

(APEH-közlemény a 2000. április 1-je és június 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról)

Szabálysértések

2000. március 1-jén hatályba lépett a szabálysértésekről szóló törvény, illetve annak végrehajtási rendelete. A 10/2000. (III. 24.) PM rendelet a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről, a pénzbírság letiltásáról és átutalásának szabályairól szól.

Lefoglalás

A lefoglalást a szabálysértési hatóság – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – határozattal rendeli el. A határozat alapján a lefoglalást vagy maga a lefoglalást elrendelő szabálysértési hatóság végzi el, vagy a lefoglalás foganatosítása érdekében megkeresi a lefoglalás alá eső dolog helye szerint illetékes település önkormányzatának jegyzőjét, pénzügyi szabálysértés esetén az illetékes vámszervet. A lefoglalásról az intézkedést foganatosító szervnek jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyvön kívül a lefoglalást végző szervnek a lefoglalt dologról elismervényt kell adnia annak a személynek, akitől azt lefoglalták. Amennyiben a lefoglalás birtokban hagyás mellett történt, úgy az elismervényen fel kell tüntetni a lefoglalt dolog őrzési helyét is.

A lefoglalt dolgokat állaguk megsértése nélkül, azonosításra alkalmas (így különösen: lefoglalt dologcímke, pecsét, ólomzár) jellel kell ellátni.

A lefoglalt dolog őrzése

A szabálysértési eljárás során lefoglalt dolgot – ha jogszabály vagy a szabálysértési hatóság másként nem rendelkezik – az ügyben eljáró szabálysértési hatósághoz kell beszállítani. A lefoglalt dolgok őrzéséről az elbírálásra jogosult szabálysértési hatóság gondoskodik. A lefoglalt dolgok tárolását biztonságosan és úgy kell végezni, hogy azok változatlan állapotban megmaradjanak, azonosságuk biztosított és könnyen megállapítható legyen.

A vámárut és a kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméket lefoglalás után a vámhatóságnak kell átadni, illetve amennyiben a lefoglalást a vámhatóság végezte, úgy annak őrizetében kell hagyni.

Letiltás, átutalás

A szabálysértési eljárásban megállapított pénzbírság és egyéb tartozások (különösen: rendbírság, eljárási költség, elkobzás alá eső dolog értékének megfizetése) végrehajtása iránt – a jogerős határozatban megállapított határidő lejártát követően – a szabálysértési hatóság haladéktalanul intézkedni köteles. Kártérítési igény esetén a végrehajtási eljárás megindítására a károsult kérelme alapján kerülhet sor.

A tartozás közvetlen letiltásáról az ügyben eljárt illetékes szabálysértési hatóság akkor intézkedik, ha az elkövető a jogerősen kiszabott tartozást határidőre nem fizette meg, és

  • munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyban áll,
  • szövetkezeti tagságból kifolyólag munkabérrel, jövedelemmel rendelkezik,
  • nyugdíjban vagy egyéb járadékban részesül,
  • letiltható követelése van vagy
  • szabadságvesztés büntetését tölti.

Ha az adók módjára behajtható tartozást letiltani nem lehet, annak behajtása érdekében az Art. 93. §-ában foglalt szabályok szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét kell megkeresni. Amennyiben az elkövető a tartozást időközben megfizette, erről az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.

[A szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezeléséről és értékesítéséről, valamint a pénzbírság és egyéb pénzösszeg letiltásáról és átutalásáról szóló 10/2000. (III. 24.) PM rendelet]

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat mértéke 2000. április 3-ától 11%.

[3/2000. (MK 29.) MNB közlemény a jegybanki alapkamat mértékéről]

Statisztika a tavalyi keresetekről

A Központi Statisztikai Hivatal közzétett néhány fontosabb, 1999-re vonatkozó adatot.

1999-ben

  • a bruttó átlagkereset: 77 200 Ft/fő/hó
  • a nettó átlagkereset: 50 100 Ft/fő/hó
  • a bruttó kereseti index: 116,1 %
  • a nettó kereseti index: 112,7 %
  • a fogyasztói árindex: 111,2 (1998. december = 100)

    110,0 (1998. év = 100)

volt.

(A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója néhány fontosabb, 1999. évre vonatkozó adatról)

Foglalkoztatást elősegítő támogatások

Módosult a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet.

Képzések

A módosítás után a Munkaerőpiaci Alapból támogatás nyújtható:

  • szakképesítéssel rendelkező személyek számára államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzésre,
  • közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély (C, D, E stb. kategória), mezőgazdasági vontató, belföldi és nemzetközi árufuvarozási engedély, veszélyes áruk fuvarozásához szükséges engedély, építőgép-kezelői engedély stb. megszerzéséhez szükséges képzésre.

Munkaerő-piaci programok

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján (Flt.) a Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. Ez a program magában foglalhatja az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, valamint a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási és rehabilitációs alaprészéből nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat. A munkaerő-piaci programok támogatását, a program indítását, a feltételeket, a pályáztatás szabályait részletesen szabályozza a szociális és családügyi miniszter rendelete.

[4/2000. (IV. 12.) SzCsM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról]

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

9562 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 9562 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5678 olvasói kérdésre 5678 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

9562 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 9562 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

19 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5678 olvasói kérdéssel.

Munkaviszony-megszűnéshez kapcsolódó igazolások kiadásának elmaradása

A munkavállaló munkaviszonyát felmondással megszüntették. A felmondás közlése óta eltelt 30 nap, a felmondást a munkavállaló keresettel nem támadta meg, nem is szándékozott, azonban...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjassá váló köztisztviselő – menni vagy maradni

Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője szeptemberben tölti be a nyugdíjkorhatárt. Ezt követően nem szeretné fenntartani a jogviszonyát. Milyen formában és meddig szükséges...

Tovább a teljes cikkhez

Keresőképtelenség igazolása

A Munkaügyi Levelek 190. számában, a 3773. sorszámú kérdésre adott válaszukban megjegyzik, hogy a 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben – amikor a...

Tovább a teljes cikkhez

Felelősség – a tüdőszűrő vizsgálatra menet bekövetkezett baleset

A foglalkozás-egészségügyi orvos tüdőszűrő vizsgálatra kötelezte a munkavállalót. A munkavállaló a tüdőszűrő vizsgálat helyére való utazás során – mely nem munkaidőben...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadságkiadás kérelmezésének határideje

Megteheti-e a munkáltató, hogy a szabadságkérelem munkavállaló általi benyújtásához a törvényben foglaltaktól eltérő határidőt tűz? A konkrét esetben a szabadság hosszával...

Tovább a teljes cikkhez

Jogosultság gyermek után járó pótszabadságra (I.)

Álláspontunk szerint az Mt. alapján a hivatásos nevelőszülőnek (akinek ez a foglalkozása) és az örökbe fogadó szülőnek jár a gyermek után a pótszabadság, a vér szerinti szülőn...

Tovább a teljes cikkhez

Nyugdíjassá váló köztisztviselő – menni vagy maradni

Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője szeptemberben tölti be a nyugdíjkorhatárt. Ezt követően nem szeretné fenntartani a jogviszonyát. Milyen formában és meddig szükséges...

Tovább a teljes cikkhez

Keresőképtelenség igazolása

A Munkaügyi Levelek 190. számában, a 3773. sorszámú kérdésre adott válaszukban megjegyzik, hogy a 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerinti esetben – amikor a...

Tovább a teljes cikkhez

Felelősség – a tüdőszűrő vizsgálatra menet bekövetkezett baleset

A foglalkozás-egészségügyi orvos tüdőszűrő vizsgálatra kötelezte a munkavállalót. A munkavállaló a tüdőszűrő vizsgálat helyére való utazás során – mely nem munkaidőben...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadságkiadás kérelmezésének határideje

Megteheti-e a munkáltató, hogy a szabadságkérelem munkavállaló általi benyújtásához a törvényben foglaltaktól eltérő határidőt tűz? A konkrét esetben a szabadság hosszával...

Tovább a teljes cikkhez

Jogosultság gyermek után járó pótszabadságra (I.)

Álláspontunk szerint az Mt. alapján a hivatásos nevelőszülőnek (akinek ez a foglalkozása) és az örökbe fogadó szülőnek jár a gyermek után a pótszabadság, a vér szerinti szülőn...

Tovább a teljes cikkhez

Jogosultság gyermek után járó pótszabadságra (II.)

Kollégám közös háztartásban él feleségével és három gyermekkel, melyből az egyik nem vér szerinti gyermeke (a feleség előző házasságából hozott gyermek). Ebben az esetben mennyi...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidőkeret – állandó 40 óra heti munkaidő mellett

Ha a munkaszerződés azt mondja ki, hogy az érintett munkavállaló általános, teljes napi munkaidőben van foglalkoztatva, a napi munkaidő 8 óra, a heti munkaidő 40 óra, akkor van-e...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5678 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 289-ik lapszám, amely az 5678-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek élő előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát minden lezáruló negyedév után.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma minden lezáruló negyedév után frissítésre kerül, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó negyedévig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött negyedév tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé.
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: USB type A csatlakozóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Számvitel 2026 Megnézem

A költségvetési intézmények gazdálkodásának aktuális problémái, szabályai Megnézem

Számviteli problémák az intézményi gyakorlatban Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem