A magyar vállalkozásfejlesztési rendszert ugyan több szervezet is felügyeli, ám a források legnagyobb része a Gazdasági Minisztériumhoz tartozó célelőirányzatokban koncentrálódik. Ezen alapokhoz, az idén létrehozott Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzattól eltekintve, lényegében kiérlelt, az érintettek számára többé-kevésbé ismert pályázati rendszerek csatlakoznak. Ám lehet, hogy az idén utoljára, hiszen a tárca új vezetése már nyilvánosságra hozta azt a szándékát, hogy a célelőirányzatokat jövőre összevonják. A ma még csak előzetes döntés logikája, hogy az így létrejövő "nagy kalapból" koncentráltabban, hatékonyabban és többirányúan tudnak majd fejleszteni egy-egy területet. Az összevonás apró, ám annál fontosabb részletkérdései még csak formálódnak, ám az valószínűnek látszik, hogy az öt célelőirányzatnak az idei az utolsó éve.
A gazdaságfejlesztési pályázatoknak jogszabályok szerint ugyan február 28-ig kellett volna megjelenniük, ám a közigazgatás útvesztőiből csak március közepére sikerült – legalábbis részben – kijutniuk a felhívásoknak. (Minisztériumi illetékesek szerint ez főként a tárca élén történt személyi változással magyarázható.) Néhány milliárd sorsa azonban még bizonytalan, így nem tudni például, milyen alapon döntenek majd a konferencia-központok építésének támogatására a Turisztikai Célelőirányzaton belül elkülönített összegről.
Ami már tudható
Az elmúlt hónapban tulajdonképpen az előirányzatok nagyobb részére megjelentek a pályázati felhívások, amelyekből némi sorok között olvasással kideríthető, hogy – amint azt Matolcsy György többször nyilvánosan is elmondta – a büdzsé vissza nem térítendő támogatással is ösztönözni kívánja a multikat arra, hogy bővítsék magyarországi beszállítói hálózataikat.
Az alábbiakban röviden ismertetjük a már megjelent anyagokat, amelyek egyébként teljes terjedelmükben a GM www.gm.hu címen elérhető honlapján is olvashatók.
...és ami sejthető
A honlapon a Széchenyi-terv is hozzáférhető, amely bár egyelőre kevés konkrétumot tartalmaz, iránymutatást jelent arra nézve, hogy a döntéshozók milyen fő elvek mentén kívánják a gazdaság fejlődését elősegíteni a következő években. S mivel e munkában nagymértékben a magántőkére akarnak támaszkodni, a prioritást kapott területeken várhatóan állami eszközökkel, különböző támogatásokkal, kedvezményekkel segítik a fejlesztést. Ezért a Széchenyi-terv – hiányosságaival együtt – hasznos olvasmány lehet.
A GFC pályázatai
A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat terhére gyakorlatilag tavalyról és a korábbi évekből már ismert pályázatokat hirdette meg a GM: megmaradt tehát a gazdaságfejlesztési, a kereskedelemfejlesztési, valamint a minőség- és környezetirányítási pályázati rendszer, kisebb módosításokkal.
A gazdaságfejlesztési pályázati rendszer céljait tekintve lényegében nem változott, a legfontosabb eltérés a tavalyihoz képest, hogy nem kamatmentes hitelről, hanem vissza nem térítendő, 100, illetve 200 millió forintos támogatás nyerhető a beruházásokhoz. Kivételt jelentenek ez alól a termelőkapacitást bővítő beruházással összefüggő importlízing keretében beszerzendő gépek, berendezések, amelyeknél a fizetendő vámra kamatmentes részletfizetési kedvezmény nyerhető.
A gazdaságfejlesztési támogatást az idén is azokhoz a beruházásokhoz szerezhetik meg a cégek, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének javulásához, és az EU követelményeinek megfelelő, piacképes, magasan feldolgozott, nagy hozzáadott értékű termékek gyártására alkalmas termelőkapacitást hoznak létre, vagy bővítenek. A pályázatok elbírálása során előnyben részesítik a beszállítói tevékenységek fejlesztéséhez hozzájáruló kapacitásbővítéseket, vagyis a részegység-, illetve a minőségi csomagolóanyag-gyártást. Ugyancsak prioritást élveznek a környezetvédelmi technológiai berendezések gyártását szolgáló fejlesztések, így például a kommunális szennyvíztisztítás, a korszerű hulladékfeldolgozás.
A vissza nem térítendő támogatás a beruházási költségekből meghatározott vetítési alap 20 százaléka, maximum 100 millió forint lehet, és nem haladhatja meg a gépek, berendezések beszerzésének tényleges költségét. A 3 milliárd forintot meghaladó gyártóeszköz beszerzése esetén a támogatás felső határa 200 millió forint.
A kereskedelemfejlesztési pályázat sem változott a céljait illetően, vagyis a támogatás továbbra is a külföldi kiállításon hazai gyártású saját termékkel való részvételhez, egyes marketingeszközök készíttetéséhez, külföldi szaklapokban való hirdetés megjelentetéséhez szerezhető meg. Szűkült viszont a potenciális felhasználók köre: az idén e pályázaton csak a TEÁOR szakágazati kód szerint D15-től D37-ig terjedő besorolás szerinti feldolgozóipari tevékenységet folytató cégek, vállalkozók indulhatnak. A támogatás fajtája vissza nem térítendő, mértéke a költségek maximum 50 százaléka.
A minőség- és környezetirányítási rendszerek támogatását illetően a legfontosabb változás, hogy az 1999. évvel ellentétben most nem csak a kicsiknek szól, a megjelent felhívás nem tartalmaz megkötést a foglalkoztatottak száma vagy az árbevétel tekintetében.
Módosult a támogatott minőségi rendszerek köre: az idén az ISO 9001:2000, az ISO 14001:1996 szabványok előírása szerinti minőség- és környezetirányítási, a QS 9000, VDA6 járműipari beszállítói követelményeinek megfelelő minőségbiztosítási, valamint az AQAP 110, 120, a NATO-kritériumoknak eleget tevő minőségbiztosítási rendszerek kialakításához, bevezetéséhez és tanúsíttatásához nyerhető állami pénz. Az összeg az elfogadott költségek maximum fele lehet, és nem kell visszafizetni.
A pályázati felhívás azonban megkötéseket tartalmaz a választott felkészítőkre és tanúsítókra nézve is.
E pályázat során szintén előnyt élveznek a beszállító cégek, és a kereskedelemfejlesztéshez hasonlóan előírták a pályázók tevékenységi körét: a TEÁOR szerinti D15-től D36.6-ig terjedő besorolás szerinti feldolgozóiparban ténykedők pályázhatnak e forrásra.
Az új alap: a KKC
Az újonnan létrehozott Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) részben átvette a GFC korábbi szerepét, hiszen ebből az alapból finanszírozzák a korábbitól csak kis részletekben eltérő kamattámogatásokat, részben viszont vadonatúj pályázatokat, így például a praxisprivatizációhoz kapcsolódó eszközbeszerzéseket is tartalmaz a rendszer. Az alapból hatféle pályázatot hirdettek meg.
Kamattámogatás
A kis- és középvállalkozások fejlesztéseit, beruházásait segítő kamattámogatási rendszer alapelemeiben (méretkategória, kizáró okok, időtartam) lényegében azonos a tavalyival. A legszembeötlőbb különbség, hogy a támogatható hitel maximális összege 400 millió forintról 100 millió forintra csökkent. Hasonlóan az előző évekhez pályázati feltétel a kiírásban felsorolt bankok, pénzintézetek valamelyikétől származó hitelígérvény vagy kölcsönszerződés.
A kamattámogatás mértéke évente 30-30-40-40 százalék a feldolgozóipari, építőipari, műszaki kutatás-fejlesztési, számítástechnikai, franchise-rendszerű szolgáltatási, turisztikai vagy logisztikai tevékenységek fejlesztésénél, illetve beszerzési társaságok tevékenységének bővítése esetében. Ha a pályázó szándéknyilatkozattal rendelkezik, amely azt igazolja, hogy a fejlesztés útján a keletkező bevétel 50 százalékáig beszállítóvá válik, vagy a beruházás eredményeként realizálódó árbevétele legalább fele új piacról származik, úgy az első két évben 50-50 százalék, a harmadik és negyedik évben pedig 40, illetve 30 százalék lehet a kamattámogatás. Az eddigiekhez hasonlóan a hátrányos helyzetű megyékből pályázók (például Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vállalkozói) mindkét esetben 10 százalékponttal magasabb támogatást kaphatnak. Fontos – és a többi, e célelőirányzathoz tartozó tendernél is visszaköszönő – feltétel, hogy a pályázó vállalkozásban az állami, önkormányzati, nagyvállalati tulajdonrész külön-külön és együttesen se haladhatja meg a 25 százalékot. E korlátozást csak akkor nem alkalmazzák, ha a pályázó cég tulajdonosa olyan intézményi befektető, amely nem rendelkezik többségi befolyással.
Pénzügyi lízinghez kapcsolódó támogatás
E pályázat teljesen új, feltételei részben megegyeznek a kamattámogatáséival. A technológiai fejlesztést lízing útján megoldó kisvállalkozó csak akkor pályázhat, ha valóban kicsi: az összes foglalkoztatott létszáma nem éri el az 50-et, éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege kevesebb, mint 500 millió forint. A támogatás kapacitásbővítő eszközbeszerzésekhez kapcsolódik, a gépkocsi kivételével, s olyan éven túli lejáratú lízinghez nyújtható, amelynek összege egy adott naptári évben legfeljebb 30 millió forint. A pályázónak legalább az eszközérték 40 százalékát kitevő saját erővel kell rendelkeznie.
A lízing esetében a kamattámogatás általános mértéke 30 százalék, potenciális beszállítóknál, új piacra törekvőknél (lásd az előző pályázatnál) 50 százalék, a hátrányos helyzetű megyékben további 10 százalékpont. Pályázati feltétel továbbá a kiírásban felsorolt intézetek valamelyikével megkötött lízingszerződés.
Integrátori tanácsadói pályázat
Ennek keretében egyszeri, vissza nem térítendő, maximum 10 millió forint nyerhető el olyan tanácsadói tevékenységhez, amely hozzásegíti a kkv-ket a beszállítóvá váláshoz, fejleszti az integrátorok és a hozzájuk kapcsolódó beszállítói körök együttműködését. A pályázók lehetnek közhasznú szervezetek, kamarák, gazdasági társaságok éppúgy, mint vállalkozói érdekképviseletek. A pályázónak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a beszállítóvá válást a kkv-k oldaláról pénzügyi konstrukciók kidolgozásával, forrásszervezéssel és forráskoordinálással is segítse, illetve – sok egyéb mellett – az integrátorok és holdudvaruk között felvetődő problémák kezelésére, megoldási javaslatok kidolgozására. A pályázatra nemcsak önálló szervezetek, hanem konzorciumok is jelentkezhetnek.
Vállalkozások működési feltételeinek javítása
Erre a pályázatra a mikro-, kis- és középvállalkozások számára szolgáltatásokat nyújtó, EU-integrációra való felkészülésüket oktatással, tanácsadással segítő szervezetek, konzorciumok jelentkezhetnek. Az elnyerhető egyszeri, vissza nem térítendő támogatás maximális összege 10 millió forint. A kiírás szerint a GM ezen az úton a kkv-k részére nyújtott képzést, tanácsadást, információszolgáltatást és közvetítést, rendezvények, kiállítások és vásárok szervezését, kiadványok megjelentetését, EU-információs központok fejlesztését kívánja elősegíteni.
Gyógyturisztika és szálláshelyfejlesztés
Ez a tender a gyógyturisztika meglévő infrastruktúrájának korszerűsítését, új fürdők, gyógyszállók létesítését, a gyógyvízkincs turisztikai hasznosításához megvalósíthatósági tanulmányok, tervek készítését, meglévő szálláshelyek színvonalának emelését, valamint új szálláshelyek létrejöttét hivatott támogatni. Csak olyan pályázók jelentkezhetnek, amelyek 250 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, éves nettó árbevételük maximum 4 milliárd, vagy mérlegfőösszegük 2,7 milliárd forint. E mellett – ahogyan a kamattámogatásnál – bizonyos tulajdonosi kötöttségek is vannak.
A támogatás vissza nem térítendő, összege minimum 10, maximum 175 millió forint, de nem lehet több a beruházás értékének 30 százalékánál.
Praxisprivatizáció
A háziorvosi praxisprivatizációhoz kapcsolódó eszközbeszerzésekre a célelőirányzatból kamattámogatás nyerhető, ötéves időtartamra. Az önkormányzattól történő vásárlás esetén a támogatás a jegybanki alapkamat 70-60-50-40-40 százaléka, a nem önkormányzattól vásárolt eszközök, gépek esetében minden évben ennél 10 százalékponttal alacsonyabb. A pályázóknak legalább 25 százalék saját forrással és a kijelölt hitelintézetek valamelyikétől hitelígérvénnyel vagy érvényes kölcsönszerződéssel kell rendelkezniük.
Turisztikai Célelőirányzat
A TC felosztásának idei terve szerint számos célra nyerhető vissza nem térítendő támogatás, az alap terhére azonban lapzártánkig mindössze három pályázat jelent meg: a Tourinform-irodák létesítését és fenntartását, a turisztikai oktatást és a regionális kerékpárutak fejlesztését szolgáló kiírás. (Hozzá kell tenni, hogy a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból meghirdetett termálturizmus és szálláshelybővítés is idegenforgalmi célú fejlesztéseket segít.)
Az előzetes tervek szerint a TC-ből 3,5 milliárdot különítenek el – vissza nem térítendő támogatás formájában – konferencia-központok létesítésére. A fejlesztési beruházások mellett ez a legnagyobb tétele ennek a forrásnak, ám egyelőre csak készül az a tanulmány, amely alapján felosztják majd a pénzt. A Nyugat-Európából jól ismert témaparkok majdani magyarországi meghonosítói 400 millió forintnyi állami segítségre számíthatnak az idén, pályázat azonban még e tárgyban sem jelent meg.
Turisztikai oktatás
Ezen a címen az idegenforgalmi oktatásban használható eszközök, szakkönyvek készítését, túravezetők, falusi vendégfogadók képzését, idegenforgalmi szakemberek, vállalkozók, oktatók továbbképzését támogatják. A pályázók csak OKJ szerinti képesítést nyújtó oktatási intézmények lehetnek. A sikeres pályázók, a költségek legfeljebb 50 százaléka erejéig, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek.
Tourinform-irodák
A TC-ből ugyancsak vissza nem térítendő támogatás nyerhető Tourinform-irodák korszerűsítéséhez, bővítéséhez. (A létesítésre, informatikai rendszer kiépítésére meghívásos pályázatot írnak majd ki.) A pályázók – a Tourinform névhasználati kézikönyvének betűje szerint – nem lehetnek idegenforgalomban működő vállalkozások.
Regionális kerékpárutak építése
A GM és a KHVM közös tendere helyi önkormányzatokhoz és azok társulásaihoz szól. Olyan építkezésekhez nyerhető vissza nem térítendő támogatás, amelyek legkésőbb a támogatás elnyerését követő egy éven belül megkezdődnek, s amelyek folytatásához az ez évi SAPARD-program is pályázati támogatást nyújt. A támogatás mértéke a bekerülési költség 50 százaléka, illetve egyedi mérlegelés alapján további maximum 30 százalék.
Aktív Foglalkoztatási Célelőirányzat
Az AFC terhére eddig egy pályázat jelent meg, a GFC-hez kapcsolódó kiegészítő támogatásra vonatkozóan. Az AFC-ből bizonyos, a kiírásban rögzített területeken olyan beruházásokat támogatnak, amelyek három, illetve (képzési támogatásnál) egy évre foglalkoztatási kötelezettséget vállalnak. A beruházást két éven belül kell megvalósítani és legalább öt évig fenntartani. A beruházási támogatást az AFC-ből műszaki berendezések, gépek, eszközök beszerzéséhez adják, formája vissza nem térítendő vagy kamatmentes visszatérítendő támogatás. Összege új munkahelyenként legfeljebb 1 millió forint, a gazdasági szerkezetátalakítással érintett térségekben 1,5 millió forint, de pályázatonként maximum 100 millió forint.
A leghátrányosabb helyzetű öt megye részére a GM a költségvetési törvénynek megfelelően forrásokat adott át, ezért a Békésben, Borsodban, Nógrádban, Somogyban és Szabolcsban létesülő beruházások az illetékes megyei területfejlesztési tanácsokon keresztül, azok pályázati kiírásai szerint juthatnak az AFC-ből támogatáshoz.
Ipari park pályázat
A GFC-ből és a földművelésügyi tárca kezelésében lévő Területfejlesztési Célelőirányzatból finanszírozott ipari parkoknak szóló pályázat 2000-ben az alapinfrastruktúra létrehozására, illetve a szolgáltatások, ezen belül a logisztika feltételeinek javítására szolgál. Míg előbbi esetben csak az ipari park címet már viselő szervezetek, addig az utóbbiban tulajdonképpen bármely belföldi cég vagy társaság és ipari park konzorciuma pályázhat. A támogatás vissza nem térítendő, mértéke maximum 200 millió forint, a beruházás jellegétől, nagyságától függően. Az ipari park alapinfrastruktúra-pályázatban előírás, hogy a támogatott fejlesztés révén a park területe legalább 10 hektárral bővüljön, s a jelentkező vállalja, hogy oda öt éven belül legalább 10 olyan ipari vagy szolgáltató vállalkozást telepít, amelyek minimum 500 munkahelyet létesítenek.
