Mindenkinek elemi érdeke, hogy mihamarabb hozzájusson visszajáró adójához, az őt megillető költségvetési támogatáshoz. Az adózás rendjéről szóló törvényben a kiutalás szabályaihoz kapcsolódó rendelkezések ez évtől több ponton is szigorodtak.
Bankszámlanyitás
Az adózás rendjéről szóló törvény 2000. január 1-jétől kimondja, hogy a bankszámlanyitásra kötelezett adózónak az adószám közlésétől számított 15 napon belül be kell jelentenie az elsőként megnyitott bankszámláját. Az eddigi szabályozás szerint az adózónak a számlanyitást követően kellett bejelentenie a bankszámlái számát. Ez az előírás azonban nem késztette az adóalanyt arra, hogy az adóköteles tevékenység megkezdését követően rövid időn belül teljesítse számlanyitási kötelezettségét. Arról nem is beszélve, hogy a bankszámla megnyitását előíró 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet nem tartalmaz önálló jogkövetkezményt a számlanyitás elmulasztására. Az elsőként megnyitott bankszámlának az adószám közlésétől számított 15 napon belüli bejelentési kötelezettsége előírásával lehetővé válik a bankszámlanyitás kikényszerítése. Erre pedig – a már említett, a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet szerint – a belföldi jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá az áfa fizetésére kötelezett magánszemély – ideértve az egyéni vállalkozót is – kötelezett. Igencsak szűk az a kör tehát, amelynek nincs bankszámlanyitási kötelezettsége. Idetartoznak az áfát nem fizető magánszemélyeken és egyéni vállalkozókon kívül a polgári jogi társaságok, a művészeti alkotóközösségek, a külföldiek kereskedelmi képviseletei, információs és szervizirodái, az építőközösségek, a társasházak, a külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi képviseletei, valamint a külföldi, diplomáciai konzuli testületek. A számlanyitás határidőben történő bejelentésének elmulasztása miatt 200 ezer forint, míg késedelmes teljesítése esetén 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki.
Kiutalás
Az ez évi törvényi szabályozás azt is kimondja, hogy a bankszámlanyitásra kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó bankszámlájára történő átutalással teljesítheti.
A pénzforgalmat lebonyolító nyomtatványok – bevallás, igénylőlap, átvezetési, illetve kiutalási kérelem – feldolgozásakor az APEH feladata annak vizsgálata, hogy a kiutalást a bankszámlanyitásra kötelezett adózó banki úton kérte-e teljesíteni. Ha nem, akkor tájékoztatni kell arról, hogy az utalás postai úton nem teljesíthető. Amennyiben a kiutalás teljesítését a bankszámlanyitásra kötelezett adózó banki úton kérte, akkor azt kötelező vizsgálni, hogy a bizonylaton feltüntetett számlaszám az adózóhoz rendelten szerepel-e az adóhatóság adóalany-nyilvántartási törzsadatai között. Ha nincs bejelentett bankszámlaszám, akkor az APEH hiánypótlásra szólítja fel az igénylőt, és egyben bírság is kezdeményezhető a bejelentés elmulasztása miatt. Ha a számlaszám vizsgálatakor a törzsadatok alapján az derül ki, hogy nem a kiutalást kérő adózóé a feltüntetett számlaszám, az adózót a hiba kijavítására szólítják fel.
Kiutalási határidő
A kiutalások törvényi határidejének betartása nemcsak az adózónak fontos, hanem az adóhatóságnak is, ugyanis ha késedelembe esik, akkor a késett napokra számítva a jegybanki alapkamat kétszeresét kell késedelmi kamat címén megfizetnie. (Az APEH által ilyenkor fizetendő késedelmi kamat mértéke egyébként megegyezik az adózó által esetlegesen fizetendő késedelmi pótlék mértékével.)
A költségvetési támogatás kiutalásának általános határideje az esedékességtől számított 30 nap. Ennél hosszabb, 45 nap az áfa kiutalására rendelkezésre álló határidő akkor, ha a visszaigényelt adóösszeg meghaladja az 500 ezer forintot. A bevallás benyújtásától kell számítani a 30 napot, ha jövedelemadó- vagy járulék-visszatérítésről van szó. Ha a kiutalandó összeget az adózó nem az önadózás szabályai szerint igényli, hanem azt az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében állapítja meg, akkor a határidő – figyelemmel a jogorvoslat lehetőségére – a határozat jogerőre emelkedésétől számítódik.
Eltérő kiutalásihatáridő-számítást ír elő a törvény, ha az adóbevallást az adóhatóság kijavította, vagy ha az adózó a kiutalás előtti ellenőrzést mulasztási bírsággal sújtható módon akadályozza. Ilyenkor a hiba kijavításától, illetve az akadály megszűnésétől számítandó a kiutalásra nyitva álló határidő.
Kamatfizetési kötelezettség nélkül "léphető túl" a 30, illetve 45 nap akkor is, ha a kiutalás előtti ellenőrzés elhúzódása az adózó érdekkörén belüli, de neki fel nem róható okra – például betegség, külföldi út – vezethető vissza. Az említetteken túl, az ellenőrzés során a kiutalás határideje akkor módosul, ha az igénylés több mint 50 százalékban jogosulatlan. Témánk szempontjából hangsúlyozni kell, hogy az APEH-nak akkor sincs késedelmikamat-fizetési kötelezettsége, ha a kiutalást az adózó mulasztása, például a bankszámla megnyitásának elmulasztása akadályozza.
A kiutalás teljesítése
A pontos kamatszámítás miatt fontos a kiutalás teljesítésének meghatározása is. Banki vagy postai utalás alatt azt értjük, amikor a költségvetési számla megterheléséről szóló megbízást a zsírórendszer elfogadta. Utalásnak számít az az eset is, amikor a pénzintézet az összeget visszafordítja rossz számlaszám miatt, vagy – postai utalás esetén – ha az adózó nem veszi át a kiutalt összeget.
Amennyiben az utalás sikertelensége az adózó mulasztására vezethető vissza, akkor a visszajáró összeg a folyószámlán marad. Az adózó ilyenkor különbizonylattal kérheti ismételten az összeg kiutalását. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a bevallás benyújtása és az utalás közötti időszakban a vállalkozó a tevékenységét – és ezzel együtt a bankszámláját is – megszünteti.
Ha az utalás sikertelensége adóhatósági hiba következménye (mert például a rögzítés során elírták a számlaszámot), a hibás adat korrigálása miatt újból utaltatni kell az összeget. Ez a hiba már késedelmikamat-fizetéssel járhat, ha az utalás a 30, illetve a 45 napot meghaladja.
Bankszámlanyitásra nem kötelezett adózók
Aki nem kötelezett bankszámlanyitásra, dönthet, hogy bankszámlára – általában lakossági folyószámlára – vagy postán keresztül kéri a kiutalást.
Banki átutalás esetén a feltüntetett bankszámlaszám formai helyességére kell utalni. Hibás bankszámlaszám megjelölése esetén az adózó javíthatja azt, vagy dönthet a postai utalás mellett.
Postai utalás minden esetben az adózó, az adózó meghatalmazottja vagy törvényes képviselője nevére, az általa feltüntetett címre történik.
