Írásunkban részletes képet adunk a fizetés nélküli szabadság fajtáiról, a jogosultság feltételeiről, valamint a kapcsolódó munkáltatói feladatokról.
A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) VI. fejezetének Egyéb munkaidő-kedvezmények" fejezete tartalmazza. Az Mt. alapján egyéb munkaidő-kedvezménynek minősül a szülési szabadság, a gyermek gondozása és ápolása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság, a szoptatási munkaidő-kedvezmény, a hozzátartozó ápolására adott fizetés nélküli szabadság, valamint a saját lakást építő munkavállaló fizetés nélküli szabadsága. Ezekben az esetekben a munkáltatónak nincs lehetősége mérlegelési jogkörében eldönteni, hogy megadja-e az adott kedvezményt, avagy sem, mivel ezek törvényben szabályozott – a munkáltató részéről kötelezően elismerendő – kedvezmények.
Természetesen előfordulhat olyan helyzet is a munkavállaló életében, amikor a törvényben szabályozott eseteken túl is szüksége van fizetés nélküli szabadságra, azonban ebben az esetben a kérelem pozitív elbírálása – tehát a fizetés nélküli szabadság engedélyezése – kizárólag a munkáltató döntésétől függ. Főszabály azonban mind a törvényben szabályozott, mind pedig a mérlegelési jogkörben biztosított munkaidő-kedvezményeknél, hogy ezek kiadása minden esetben a munkavállaló kérelmére történik.
A társadalombiztosítás rendszerében az úgynevezett biztosítotti" állapothoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályozza, ezen belül a biztosítottak körét tételesen a Tbj. 5. §-a határozza meg.
A társadalombiztosítás oldalán a probléma abból adódik, hogy a fenti esetekben annak ellenére, hogy az alapul szolgáló jogviszony – munkaviszony – fennáll, a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosított részére a keresőtevékenységében járulékalapot képező jövedelemkifizetés nincs, ezért járulékfizetési kötelezettség hiányában a biztosítás szünetel.
A következőkben a fizetés nélküli szabadság engedélyezésének biztosításra való hatását tekintjük át.
Gyermek gondozása, ápolása
A biztosítás szünetelése tekintetében kivételt képez, ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre (gyes) való jogosultság, továbbá 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe.
A törvényi kivétel a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonyára nézve azt jelenti, hogy biztosítása a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt is fennáll. A társadalombiztosítás keretében igénybe vehető készpénzellátások megállapításánál tehát a biztosítási idő folyamatos, ami azért lényeges, mert a biztosítási idő folyamatossága kihatással van az ellátások mértékére és azok időtartamára.
Gyermekgondozási segély
Az első két esetben engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt gyermekgondozási segély igényelhető, amelynek a szabályait a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény határozza meg.
Gyes utáni járulékok
A megállapított, illetve folyósított gyes összege után az ellátásban részesülő személy nyugdíjjárulékot – magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat is – fizet. A nyugdíjjárulék összegét a folyósító szerv köteles levonni az ellátás összegéből, és azzal csökkentetten kell átutalnia a jogosult részére.
Megszakítás
A fizetés nélküli szabadság időtartama – gyes folyósítása – munkába állás címén bármikor megszakítható, azonban az igényjogosultsági időn belül történő újbóli gyes igénybevételekor újabb kérelem benyújtására és annak a munkáltató részéről való engedélyezésére van szükség.
Nem kell a fizetés nélküli szabadságot újból kérelmezni és engedélyezni, ha a gyesben részesülő személy tartós, legalább 30 nap időtartamú betegsége alatt a gyes folyósítása – kérelemre – a táppénzre vonatkozó szabályok alkalmazása okán szünetel.
Gyermekgondozási díj
2000. január 1-jétől annyiban változik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén kérelmezett fizetés nélküli szabadság időtartamára igényelhető ellátások köre, hogy a gyermek kétéves koráig gyermekgondozási díjra (gyed) jogosultságot szerezhet a szülő, ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (Ebtv.) meghatározott biztosítási feltételekkel rendelkezik.
A gyedre való jogosultság feltételei
Gyermekgondozási díjra jogosult:
- a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
- a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli [Ebtv. 42/A § (1) bekezdésének a)-c) pontjai].
Lényeges, hogy az Ebtv. fenti rendelkezésének alkalmazásában a szülővel esik egy tekintet alá a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, továbbá a szülővel együtt élő házastárs, valamint az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni – feltéve ha az arra irányuló eljárás már folyamatban van –, továbbá a gyám is [Ebtv. 42/A § (2) bekezdésének a)-c) pontjai].
Megjegyezzük, hogy a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet általában abban az esetben nyújtanak be, ha szülő a gyermek után járó – az előbb említett Ebtv. szerinti – úgynevezett táppénzes napokat kimerítette.
Közeli hozzátartozó ápolása
Közeli hozzátartozójának otthoni ápolása vagy gondozása céljából a munkavállaló az ápolás idejére maximum két évre fizetés nélküli szabadságot kérhet. Az ápolást a munkavállaló csak személyesen végezheti, és szükséges a kezelőorvos igazolása arra vonatkozóan, hogy a hozzátartozó tartós otthoni ápolása indokolt.
A kérelem teljesítését a munkáltató nem utasíthatja el, és az engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama felmondási tilalom alá esik.
Szünetel a biztosítás
A társadalombiztosítási jogviszony és a biztosítás tekintetében a közeli hozzátartozó ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosítás szünetel még abban az esetben is, ha erre az időtartamra a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a munkavállaló ápolási díjban részesül.
Kérelem
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes önkormányzathoz kell benyújtani, az ápolási díj megállapításáról és folyósításáról a települési önkormányzat dönt.
Szolgálati idő
Amennyiben az ápolási díjat megállapítják és folyósítják, úgy a folyósító szervnek a díj összegéből le kell vonnia a nyugdíjjárulék (tagdíj) összegét. Az ápolási díj folyósításának időtartama kizárólag nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt eredményez. Ez azt jelenti a munkavállaló szempontjából, hogy amennyiben az ápolás időtartama és az erre engedélyezett fizetés nélküli szabadság a 30 napot meghaladja, a biztosítás folyamatossága megszakad. Ezért a fizetés nélküli szabadság lejártát követően bekövetkező keresőképtelenség esetén a táppénzigény elbírálásánál az azt követően szerzett rövid biztosítási idő vehető csak figyelembe a táppénz mértékének és időtartamának a megállapításánál.
A munkáltató feladata
Gyakran előfordul, hogy a szellemet és fizikumot is próbára tevő hosszú ápolás után munkába visszatérők nehezebben találnak önmagukra. Általában röviddel a visszatérés után következik be a keresőképtelenség. Az időarányos betegszabadság lejártát követően pedig csak annyi ideig részesülhet táppénzben a dolgozó, mint amennyi az fizetés nélküli szabadság lejártát követően a keresőképtelenségig eltelt naptári napok száma.
Ebben és a következőkben tárgyalt esetekben is a munkáltató feladata – lenne –, hogy felhívja a fizetés nélküli szabadságot igénylő munkavállaló figyelmét erre a következményre, továbbá arra is, hogy a Tbj. lehetőséget biztosít a jelzett időtartamokra az alábbiak szerinti megállapodás megkötésére.
Megállapodás egészségbiztosítási ellátások megszerzésére
A Tbj. 34. §-a részletesen szabályozza, hogy milyen ellátások megszerzésére és milyen feltételekkel köthető járulék fizetésének vállalása mellett megállapodás.
Az ebben a pontban tárgyalt fizetés nélküli szabadság időtartamára – ha ápolási díj folyósítása történik, az már szolgálati idő – célszerű a megállapodás az egészségbiztosítási ellátások megszerzésére. Lényeges, hogy ez a megállapodás nem keletkeztet szolgálati időt, azonban általa a biztosítási jogviszony nem szakad meg. Utalunk arra, hogy teljes körű megállapodás alapján lehetőség van természetesen szolgálati idő megszerzésére is.
A 14 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetése legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapján történik, legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével.
A munkavállaló mindezek ismeretében már maga döntheti el, hogy vállalja-e a megállapodás kötelezettségeit. Amennyiben a tájékoztatás után úgy dönt, hogy nem köti meg a szerződést, ezzel egyidejűleg tudomásul veszi a biztosítási jogviszonya megváltozását is.
Magánerős lakásépítés
Amennyiben a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít, kérelmére a munkáltató egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni.
A kiadás ütemezése
A törvény lehetőséget biztosít a szabadság részletekben történő igénybevételére, illetve kiadására is. A kiadás ütemezéséről a feleknek – a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének figyelembevételével – előzetesen meg kell állapodniuk.
Ebben a vonatkozásban lényeges, hogy a lakásépítés céljából adott fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató rendes felmondással felmondhatja a munkavállaló munkaviszonyát.
Szünetel a biztosítás
A fizetés nélküli szabadság időtartama egy tekintet alá esik az előző pontban tárgyaltakéval. Ez pedig azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási jogviszony a biztosítás vonatkozásában szünetel. Nem keletkezik kötelezettség, mivel az alapul szolgáló jogviszonyban – munkaviszony – a munkavállaló nem rendelkezik járulékalapot képező jövedelemmel, így a jogosultság is megváltozik a korábban már tárgyaltakhoz hasonlóan.
Eltérések és azonosságok
Társadalombiztosítási szempontból az erre az időtartamra engedélyezett fizetés nélküli szabadság annyiban különbözhet az előbbi pontban tárgyaltakhoz képest, hogy – mint korábban már említettük – lehetőség van a részletekben történő igénybevételre.
Abban az esetben pedig, ha – előzetes megállapodás alapján – az igénybevétel során egybefüggően 30 naptári napnál nem hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságot ad ki a munkáltató, úgy a folyamatos biztosítási idő tartamától függő ellátások tekintetében nem következik be jogvesztés.
Amennyiben a fizetés nélküli szabadságot – az általános gyakorlatnak megfelelően – egybefüggően adja ki a munkáltató, úgy a következmények társadalombiztosítási szempontból ugyanolyanok, mint a közeli hozzátartozó ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság esetén.
Járulékfizetés vállalása mellett megállapodás megkötésére is van lehetősége a munkavállalónak attól függően, hogy a társadalombiztosítás keretében nyújtott szolgáltatások, ellátások melyikére van szüksége kora, anyagi lehetősége stb. alapján.
Egyéb jogcím
A bevezetőben említést tettünk egyéb címen engedélyezett fizetés nélküli szabadságról is. Ezt kérelmezni lehet hosszabb időtartamú külföldi tartózkodás (például külföldön élő rokonlátogatás) esetén, amennyiben a munkavállaló rendes szabadsággal már nem rendelkezik. Ebben az esetben, mint már említettük, a munkáltató a munkavállaló kérelmére mérlegelési jogkörében biztosíthatja a fizetés nélküli szabadságot.
Társadalombiztosítási szempontból az elbírálás itt is hasonlóan alakul, mint az előző két esetben. A Tbj. 8. §-a szerint ugyanúgy bekövetkezik a biztosítás szünetelése is.
Alapvető különbség az Mt. szerint van, miután a fizetés nélküli szabadság engedélyezése ebben az esetben a törvény szerint nem kötelező.
A munkáltatók jelentős része a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó engedélyek kiadását követően a szabadság lejártáig nem is találkozik a munkavállalóval. A munkavállalót passzív" állományba veszik, majd az engedélyezett időtartam leteltét követően ismét folytatódik az érdemi munka. A gyakorlatban az utóbbi három pontban felvázolt társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos problémával sokszor nem is találkozik a munkáltató például azért, mert a társadalombiztosítási ügyintézés máshol történik. Amikor viszont tudomására jutnak a fizetés nélküli szabadság engedélyezésének társadalombiztosítási jogosultságokkal kapcsolatos következményei, akkor azok a legtöbb esetben már visszafordíthatatlanok. Ezért fontos az előzetes tájékoztatás és figyelemfelhívás.
