Múlt havi számunkban a munkaközvetítő és a munkáltató szemszögéből foglalkoztunk a munkaerő-kölcsönzés lehetőségeivel. Acikk folyományaként most a munkaügyi ellenőrzést végző jogalkalmazók oldaláról vizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogi környezetet.
Joghézag
A munkaerő-kölcsönzésnek ma Magyarországon nincs jogszabályi háttere. A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások azért működhetnek ezen a területen, mert az államigazgatási szervezet mint kifejezetten nem tiltott tevékenységet tudomásul veszi a munkaerő kikölcsönzését. Általános alapelv, hogy mindent szabad, amit jogszabály nem tilt. Mivel ezt a tevékenységet nem tiltja semmilyen jogszabály, ezért az elmúlt 8-10 év alatt számos vállalkozás kezdett ilyen jellegű tevékenységet.
Törvényalkotási előkészületek
Kidolgozás alatt áll és valószínűsíthetően a tervek szerint még ebben az évben a parlament elé kerül a magán-munkaközvetítői tevékenységről és a munkaerő-kölcsönzésről szóló törvénytervezet, amely a legmagasabb, vagyis törvényi szinten fogja szabályozni a munkaerő-kölcsönzés rendjét. Jelenleg a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásához a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény ad felhatalmazást úgy, hogy külön kormányrendelet [a 274/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet] tartalmazza a magán-munkaközvetítés részletes szabályozását. A munkaerő-kölcsönzésnek külföldön már kialakult gyakorlata van, többnyire magas szintű jogszabályok állapítják meg a feltételrendszert, más államokban nincs ugyan jogszabályi háttér, de tudomásul veszik az effajta tevékenységet, vannak azonban olyan országok is, ahol kifejezetten tiltják a munkaerő kölcsönzését. Magyarország a törvény elfogadásával azon államokhoz csatlakozik majd, amelyek jogszabállyal ismerik el ezt az új tevékenységet, és ehhez állapítja meg a maga szabályait.
Kirendelés
A jelenlegi jogi szabályozás (elsősorban a Munka Törvénykönyve) a kirendelés jogintézményét ismeri, ahol két megoldás lehetséges. Egyrészt a munkáltató más munkakörbe rendeli át a munkavállalót azzal, hogy átmenetileg a munkaszerződés szerint a munkakörébe nem tartozó munkát köteles ellátni. Természetesen a bérezést is ehhez kell igazítani. Itt a munkáltató személyében nincs változás.
A kirendelés történhet úgy is, hogy a munkáltató más munkáltatóhoz rendeli ki a munkáltatót ugyanazon munkakörbe. Mindkét esetben a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell a munkavégzés valószínű tartamáról. A kirendelés időtartamát a munkavállaló és a munkáltató, illetve a másik munkáltató – közös megállapodásuk alapján – döntik el. Ha ilyen megállapodás nincs, annak időtartama egyik esetben sem haladhatja meg naptári évenként a két hónapot. Ezek a kirendelések kötelezően is előírhatók a munkáltató részéről. Itt csak egyetlen megszorító intézkedést tartalmaz a törvény, nevezetesen: beleegyezése nélkül más közigazgatási helységben (városban, községben) végzendő munkára nem kötelezhető a nő a terhessége megállapításának kezdetétől a gyermeke hároméves koráig. Más munkáltatóhoz történő kirendelés esetén a kirendeléssel felmerülő többletköltséget is a kirendelő munkáltató köteles megtéríteni.
A kölcsönzés
A munkaerő-kölcsönzés e szabályoktól annyiban fog eltérni, hogy az ilyen szerződés a polgári jogi megbízásos jogviszony keretében jöhet majd létre, ahol a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozást vagy vállalkozót megbízza a munkáltató azzal, hogy valamilyen meghatározott munkakör vagy feladat ellátásához meghatározott időre megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkavállalót biztosítson valamely munkakör ellátásához. Ebben a konstrukcióban tehát a kölcsönzést végző cég nem létesít sem munkaviszonyt, sem más polgári jogi jogviszonyt a munkavállalóval, hanem egy meghatározott munkáltatóval olyan megbízásos jogviszonyt hoz létre, amellyel arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelés tartalma szerint munkaerőt közvetít a munkáltatóhoz, amely majd gyakorolni fogja a munkáltatói jogokat az alatt az időszak alatt, amíg a munkavégzés folyik.
Itt kell megjegyezni, hogy a megbízási szerződés teljesen idegen a munkajogtól. A megbízási szerződést a polgári törvénykönyv nevesítve szabályozza, amelynek legfőbb jellemzője, hogy a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. Ebben a relációban tehát nem munkavégzés képezi a szerződés tárgyát, hanem valamilyen ügy ellátása. Ez létrejöhet szóbeli vagy írásbeli alakban. A legegyszerűbb hétköznapi megbízási szerződések szóban keletkeznek, például nyugdíj vagy más kisebb összegű pénz átvétele, lottószelvény feladása stb. A munkajogban ezzel szemben csak munkaszerződés létesíthet munkaviszonyt, nem pedig megbízási szerződés. A bonyolultabb megbízási szerződések, mint például az ügyvédi megbízás alapján az ügyvéd ugyan szellemi munkát végez, azonban az összességében mégis egy ügy ellátására irányul, például valamilyen peres ügy képviseletére stb.
Munkaerő-toborzás
A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján támogatás biztosítható azon munkáltatók részére, amelyek az országos átlagot meghaladó munkanélküliségi mutatókkal rendelkező térségekben munkaerő-toborzással próbálják felölteni a létszámhiányukat. Ez a támogatás pénzben fejezhető ki, melynek mértéke alkalmanként 500 000 forintig terjedhet. Itt természetesen nincs szó munkaerő-kölcsönzésről, hanem a saját munkaerő-szükséglet önálló kezdeményezéssel és kivitelezéssel történő megoldását támogatja a munkaerő-piaci szervezet.
A munkaerő-kölcsönzés törvényi szintű szabályozásával az állam az ilyen tevékenységet is folytató vállalkozást ismeri majd el és legalizálja úgy, hogy természetesen a törvényben meghatározott feltételeknek a már működő kölcsönzőcégeknek is meg kell felelniük, valószínűleg határidőt ad majd a törvény a feltételek kialakításához. Új vállalkozás a jogszabály hatálybalépését követően már csak a törvény által meghatározott feltételek betartása meleltt indulhat majd.
Külföldi munkaerő kölcsönzése
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldre irányuló munkaerő-kölcsönzés is ismert forma, amelynek keretében a magyar munkaerő külföldi munkáltatónál vállal hosszabb-rövidebb időre általában szakmunkát.
A külföldi munkavállalás engedélyezésével foglalkozó munkaerő-piaci közigazgatási szervek rendszeresen találkoznak olyan megoldással, hogy a belföldi magyar munkáltató a külföldi munkavállalót úgy óhajtja alkalmazni, hogy valójában egy másik magyar munkáltatóhoz közvetíti, illetve kölcsönzi. Ez természetesen nem engedélyezhető, mert a hatályos jogszabályi rendelkezés szerint a külföldi foglalkoztatására irányuló kérelmet csak a leendő belföldi munkáltató nyújthatja be, a dolgozó közvetítésére vagy kölcsönzésére nincs jogszabályi lehetőség.
