A helyi önkormányzatok képviselő-testületének bizottságai és a polgármesteri hivatal közötti kapcsolat nem mindig felhőtlen, ami az esetleges aktuálpolitikai okokon túlmenően abból is ered, hogy nem mindenki számára egyértelmű az önkormányzaton belüli feladat- és hatásköri megoszlás. Az egymásra mutogatás és a bizonytalanság hosszabb távon egyik félnek sem jó.
A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – helyi önkormányzatán keresztül – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. A jogalkotói szándék szerint ez a helyi közösségek önszervező önállóságának megvalósulását, az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, valamint a közhatalom demokratikus decentralizációjának előmozdítását jelenti.
Az önkormányzati törvény hatálybalépése óta Magyarországon is kialakult a tényleges önkormányzatiság, a képviselő-testületek és szerveik többségükben megtalálták helyüket és tennivalóikat. Az önkormányzatiság megvalósításában a képviselő-testület két szervének, a képviselő-testület bizottságainak és hivatalának fontos szerepe van.
Az önkormányzatok szerveire vonatkozó szabályozás alapvetően kétszintű, egyrészt az állam legmagasabb törvényalkotó szerve, az Országgyűlés a törvényalkotással egyebek mellett meghatározza az önkormányzatok és szerveik helyét, szerepét, jogállását, feladatait és hatáskörüket, másrészt maguk az önkormányzatok határozzák meg rendeletalkotási tevékenységükkel azokat tennivalókat, amelyek nem tartoznak a központi állami vagy közigazgatási szervezeti rendszer feladat- és hatáskörébe.
Az önkormányzati rendszer egységei a helyi önkormányzat (a községi, a városi, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat), valamint a területi önkormányzat (a megyei, illetve a fővárosi önkormányzat). Budapest Főváros Önkormányzata sajátos jogállású, olyan területi önkormányzat, amely egyben a legnagyobb helyi önkormányzat is. A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény kétszintű önkormányzati rendszerként definiálja a fővárosi önkormányzatot. Ennek megfelelően Budapest főváros kétszintű önkormányzata (a főváros önkormányzati rendszere) a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll. A fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek, azonban feladat- és hatásköreik egymástól eltérhetnek. A törvény ezzel összhangban a hatásköröket is megosztja azzal, hogy kimondja, a fővárosban a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét a kerületi önkormányzatok gyakorolják.
A képviselő-testület munkáját nemcsak segítik a bizottságok és saját hivatala, de jelentős részben meg is határozzák annak eredményességét. Az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok – esetenkénti belső ellentmondásosságuk ellenére – megadják a megfelelő jogi kereteket a munkavégzéshez. A képviselő-testület tagjainak döntésük során a választók bizalmán, a szakértelmen, a morális tartáson, a politikai kultúrán túl az érdekegyeztetés körülményeit, lehetőségeit és eredményeit is figyelembe kell venniük. A szakértelmet elsősorban a képviselő-testület hivatala és a döntésekbe bevont külső szakértők biztosíthatják, a megfelelő elfogadottságot eredményező döntések meghozatalát pedig a bizottságok munkája teszi lehetővé.
Az önkormányzatok jogállása
Az önkormányzat jogállása határozza meg a feladatai ellátásához szükséges módszereket és eszközöket. Az önkormányzat jogállását a jogi szabályozás mellett számos informális tényező is befolyásolja. Adódik ez egyrészt abból, hogy a képviselő-testületet választott képviselők alkotják, akik nem hagyhatják figyelmen kívül választóik akaratát és véleményét, másrészt minden önkormányzat meghatározott társadalmi, gazdasági, pénzügyi környezetben dolgozik, amelyek – ha áttételesen is – hatnak a képviselő-testület döntéseire, befolyásolják azokat.
Az önkormányzat feladatainak megoldásában jelentős szerepe van a törvény által meghatározott jogállásának. Az önkormányzat a törvény értelmében jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet pedig a polgármester képviseli.
Helyi közügyek
A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlását, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek a helyi megteremtését jelentik. Ténylegesen azonban szélesebb körről van szó, mert helyi közügy lényegében az adott település (kerület) társadalmi-politikai élete is, emellett közügy a településen jelentkező gazdasági kérdésekben való közreműködés – és az ennek eredményekénti esetleges állásfoglalás.
Az önkormányzati feladatok ellátása
Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testületek és szerveik látják el. A képviselő-testület szervei a polgármester, a képviselő-testületi bizottságok, a részönkormányzat testülete és a képviselő-testület hivatala. A polgármesterről és a részönkormányzat testületéről csak érintőlegesen lesz szó, a képviselő-testület bizottságaira és hivatalára vonatkozó szabályokat azonban részletesen bemutatjuk, tekintettel arra, hogy az önkormányzati munka minősége, sikeressége jelentős mértékben függ attól, hogy a bizottságok és a hivatal munkájuk során milyen formában tud együttműködni. Minden képviseleti demokrácia alapvető problémája a választott "laikus" képviselő és a professzionális hivatal együttműködése, illetőleg az együttműködés során keletkező konfliktusok kezelése.
Az önkormányzat feladat- és hatásköre
A helyi önkormányzat önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Fontos, hogy a döntését az Alkotmánybíróság, illetőleg bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami nem sért jogszabályt.
Kötelező feladatok
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) a helyi önkormányzat részére a következő kötelező feladatokat állapítja meg:
- az ívóvízellátás megszervezése,
- az óvodai, általános iskolai oktatás és nevelés biztosítása,
- az egészségügyi és szociális alapellátás biztosítása,
- a közvilágítás biztosítása,
- a helyi közutak, valamint a köztemető fenntartása,
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása.
A kötelezően ellátandó önkormányzati feladatkör meghatározásával egyidejűleg biztosítani kell a feladatok ellátásához szükséges anyagi, pénzügyi feltételeket is.
A helyi önkormányzat hatásköre
Az Ötv. a helyi önkormányzatoknak széles hatáskört biztosít, amelyen belül az önkormányzatok önállóan szervezhetik meg működésüket. Ennek megfelelően a helyi (települési) önkormányzat önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik; saját felelősségére vállalkozói tevékenységet is folytathat; szabadon társulhat más helyi önkormányzattal; érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdek-képviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.
A képviselő-testület szerveinek feladat- és hatásköre
Az Ötv. alapvető célja, hogy a hatáskörök a feladatokhoz igazodjanak. Ezért az adott település igényeinek, szükségleteinek és egyéb körülményeinek ismeretében saját szervei feladatait a képviselő-testület határozza meg.
Állandó feladatok
Az úgynevezett állandó jellegű feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
Eseti feladatok
A helyi önkormányzatoknál vannak olyan feladatok is, amelyek például valamilyen adott eseményhez kapcsolódnak. Ezeket a feladatokat az önkormányzat eseti döntéssel határozza meg úgy, hogy a képviselő-testület folyamatosan bevonja a szerveit az önkormányzati feladatok ellátásába. A képviselő-testület szervei elsősorban a döntés-előkészítésben szervező-feltáró, ellenőrző és végrehajtási feladatokat látnak el. Segítik a képviselő-testületet a megalapozott döntéshozatalban.
A testületi hatáskörök gyakorlása
A testületi hatáskörök gyakorlásának módja általában minden demokráciában problematikus. Minél nagyobb létszámú a testület, a döntéshozó mechanizmusa annál nehézkesebb. Igaz azonban az is, hogy az érdekegyeztető mechanizmus igen fejlett, de sokszor a hatékonyság, az eredményesség rovására.
Hatáskör-átruházás
A demokratikus jogintézményeket fejleszteni kívánó jogalkotási törekvések és a szervezeti működési lehetőségek konfliktusának feloldását szolgálja a hatáskör-átruházás intézménye.
A jogalkotó számára ugyanis nyilvánvalóan az a legdemokratikusabb megoldás, ha a hatáskörök zömét a testületnek adja, ugyanakkor látnia kell, hogy az ügyek többségében a testület képtelen döntéseket hozni. Ez az ellentmondás szüntethető meg azzal, hogy a testület saját maga eldönti, mely hatáskörét, illetőleg hatásköreit ruházza át és melyik szervére.
A törvény lehetővé teszi a hatáskör-átruházást. Ennek megfelelően a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, valamint törvényben meghatározottak szerinti társulására ruházhatja át. Az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat és a hatáskört visszavonhatja. Fontos szabály, hogy az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
Az 1997. évi CXXXIV. törvény szerint a képviselő-testület az egyes hatásköreit egyebek mellett átruházhatja a polgármesterre, az önkormányzati bizottságokra, a részönkormányzat testületére és a helyi kisebbségi önkormányzat testületére. Ezek közül a polgármester, a bizottságok és a részönkormányzat testülete a képviselő-testület szervei, míg a kisebbségi önkormányzat testülete nem saját szerve a települési önkormányzatnak. A kisebbségi önkormányzat önálló jogi személy.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület működését pontos, részletes szabályok határozzák meg. Ez a munkatervek elkészítésétől a napirendek összeállításán át az előterjesztések rendjét, az interpellációkat, a kérdéseket, a tanácskozás rendjét, a vitavezetési szabályokat, a felszólalások és hozzászólások szabályait, a felszólalások típusait, a vita lezárását, a döntéshozatal szabályait, a szavazás módját szabják meg.
A képviselő-testület bizottságai
A képviselő-testület határozza meg a bizottságai szervezetét és választja meg a bizottságait. A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot választ. Ez az egyetlen kötelezően megalakítandó bizottság, de törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, így például a képviselő-testület a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre.
A bizottság időtartama, megalakítása
A bizottságot a képviselő-testület megbízatása teljes időtartamára hozza létre. A bizottságok megalakítása a képviselő-testület egyik legnehezebb feladata. Az összetételt egyrészt meghatározza a pártok választási eredménye és a bizottságokban való pozíció igénye, másrészt a szakmai felkészültség szerinti kiválasztásra való törekvés. A különböző ágazati feladatok, a pénzügy, a költségvetés, a kultúra, az oktatás, a környezetvédelem, a várostervezés, az egészségügy, a népjólét, a szociális ügyek mind-mind olyan sajátos szakmai feltételeket támasztanak a bizottság tagjaival szemben, amelyeknek valamennyi tényező figyelembevételével nagyon nehéz megfelelni. Ebből adódik a közgyűlés nehéz helyzete a bizottságai megalakításánál. Az egy ciklusra megválasztott bizottságok létrehozása mellett a törvény lehetőséget ad rövidebb időre is bizottság alakítására. A szabályozás nem differenciál az állandó, valamint az ideiglenes bizottság között, ezért az önkormányzati bizottságok létrehozására vonatkozó szabályok azonosak.
Munkacsoportok
Nincs akadálya annak sem, hogy a képviselő-testület a feladatai ellátása során a bizottságok mellett egy-egy munkacsoportot, előkészítő bizottságot hozzon létre meghatározott feladat elvégzésére. Ezek az ún. ad hoc bizottságok, amelyek nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel az "állandó" bizottságok. Ez azt jelenti, hogy ezekre az ad hoc bizottságokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban sem részesülnek.
A bizottság feladata, eljárási keretei
A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
Minden bizottság a képviselő-testület által a szervezeti és működési szabályzatban részére meghatározott feladatkörben jár el. A bizottságok legfontosabb feladatai közé tartozik a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése.
A bizottságok feladatkörébe tartozó témákban az előterjesztéseket, javaslatokat a bizottságok előzetesen megtárgyalják, és véleményükről tájékoztatják a döntéshozatalt megelőzően a képviselő-testületet. A bizottságok kezdeményezhetik, hogy a testület tárgyaljon meg ügyeket, témákat és feladatokat. A képviselő-testület jogosult meghatározni a bizottságok szervező, ellenőrző feladatait is. (Ilyen jogosultság például a közterület felügyelete.)
A képviselő-testület jogosítványai
A képviselő-testület önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg, továbbá döntési jogot adhat bizottságainak. A bizottság döntését a képviselő-testület felülvizsgálhatja.
Hatósági ügyek
Az önkormányzati ügyek számottevő részét teszik ki az önkormányzati hatósági ügyek. A helyzet igen bonyolult, ugyanis a képviselő-testület a saját hatáskörébe tartozó önkormányzati hatósági ügyben is adhat döntési jogot a bizottságának a hatáskör átruházásával. A képviselő-testület emellett rendeletben is megállapíthat hatósági hatáskört a bizottság részére. Az előbbit hatáskör-átruházásnak, az utóbbit hatáskör-megállapításnak nevezik.
A bizottság összetétele
A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
A bizottságba megválasztható tagokkal szemben a törvény kizárási okokat állapít meg. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. A bizottság ennek megfelelően képviselő-testületi tagokból és hozzáértő kívülálló személyekből választható. A bizottságok szakszerű és eredményes munkáját segíti a bizottság ilyen, a "hozzáértő" nem képviselők bevonása eredményeképpen kialakult összetétele.
A bizottság elnöke
A bizottság elnöke kizárólag az adott település képviselője lehet. Ugyancsak települési képviselőkből kell megválasztani a bizottság tagjainak több mint a felét. A képviselő-testületi tagoknak az elnökkel együtt számolva kell a testület több mint felét alkotnia.
A bizottság tagjai
A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más hozzáértőt. Célszerűnek tűnik a bizottság feladatköre szerinti szakterületen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt a bizottságba beválasztani.
A bizottság összehívása
A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni. A polgármesteri indítvány a bizottság elnökére kötelező. A bizottság összehívásának indoka lehet, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó ügyben sürgősen dönteni kell, vagy a polgármester a bizottság állásfoglalására tart igényt, véleményére kíváncsi, továbbá ha a polgármester ellenőrzési jogosítványával kíván élni, vagy ha a bizottság nem tesz eleget kötelezettségeinek, nem ülésezik, nem vagy késlekedve dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, esetleg működése nem felel meg az SZMSZ eljárási szabályainak.
A polgármester és a bizottságok
A bizottságok és a polgármester viszonyának szabályozása meglehetősen bonyolult, tekintettel arra, hogy a polgármester illetményének emelését – a száznál kevesebb lakosú község kivételével – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg. Amíg egyik oldalon a polgármester ellenőrzési jogosítványokkal rendelkezik, saját illetményezése tekintetében az "illetékes" bizottság javaslata alapján dönt a képviselő-testület. Ez, a jogalkotásban jelentkező látszólagosnak tekintett, de valóságos konfliktus lehetőségét tartalmazó ellentmondás feloldása a gyakorlat feladata.
Fontos, hogy a polgármesternek együtt kell működnie a bizottságokkal. Gondoskodnia kell azonban arról is, hogy a bizottságok munkája a képviselő-testület tevékenységét segítse, azzal ne válhasson ellentétessé. Erre a polgármesternek megvan a megfelelő jogosítványa, amelynek keretében felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntést a képviselő-testület a következő ülésén határozattal bírálja el.
A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, kezdeményezheti a polgármester intézkedését.
Kizárás a döntéshozatalból
A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. A kizárás vonatkozásában hozzátartozónak minősül az egyenes ágbeli rokon és ennek a házastársa, a testvér, a házastárs, valamint az élettárs.
A képviselő-testület hivatala
A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. Az úgynevezett településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak. A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
A polgármesteri hivatal irányítása
A polgármester az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. A polgármester a jegyző útján irányítja a képviselő-testület hivatalát.
A polgármester irányítási jogosítványai
A polgármester irányítási jogkörében meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; dönt a jogszabály által a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, az egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja; javaslatot tesz a képviselő-testület hivatalának belső szervezeti tagozódására, a hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére; szabályozza a hivatalban a kiadmányozás rendjét; kinevezi a hivatal dolgozóit és gyakorolja a munkáltatói jogokat; továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző vonatkozásában.
A jegyző
A hivatal vezetője a jegyző. A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; vezeti a hivatalt, megszervezi a hivatal munkáját; a községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat.
A polgármesteri hivatalok feladatköre
A polgármesteri hivatalok feladatai közé tartoznak általánosságban az önkormányzati, az önkormányzati hatósági, az államigazgatási hatósági és a közszolgáltatási feladatok. Ezen belül a polgármesteri hivatal végzi az önkormányzati testületi szervek – képviselő-testület, bizottságok – adminisztrációját, a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést; közérdekű ügyben intézkedést kezdeményezhet, továbbá ellátja a bizottságok működésének ügyviteli feladatait. A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak.
A polgármesteri hivatalok egyebek mellett
- informálják az önkormányzati képviselőket, segítik a vezetést;
- közreműködnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző feladatainak ellátásában, ellátják a titkársági feladatokat;
- előkészítik a testületi szervek döntéseit, végrehajtják azok határozatait;
- ellátják a közigazgatási feladatokat, döntésre előkészítik az államigazgatási ügyeket és gondoskodnak a döntések végrehajtásának a megszervezéséről;
- közigazgatási hatósági ügyekben illetékességi területükön belső szervezeti felépítésüknek megfelelően ügyosztályaik – főosztály, ügyosztály, osztály, csoport, iroda, referens – útján gyakorolják a jogszabályokban vagy az önkormányzati rendeletben megállapított hatáskörüket;
- jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, ellenőriznek, köteleznek, engedélyeznek;
- részt vesznek az önkormányzati gazdálkodási feladatok ellátásában (a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal, polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a társult képviselő-testület hivatala);
- a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során perbeli félként (alperesként) eljárnak;
- közreműködnek az infrastruktúra kiépítésében, fejlesztésében, korszerűsítésében;
- intézményirányítási feladatokat látnak el.
A polgármesteri hivatal szervezete
A polgármesteri hivatalok szervezete önkormányzati szintenként, helyzetüknek megfelelően eltérő. A polgármesteri hivatal szervezetileg tagolt. A szervezet kialakítását befolyásolja, hogy a polgármesteri hivatalnak kell megoldania az önkormányzat funkcionális feladatait, a költségvetés és a zárszámadás előkészítését és szakmai elkészítését, a külső kapcsolatok szervezését, az önkormányzati testületek működéséhez kapcsolódó tevékenységet, a vezetés munkáját közvetlenül segítő szervezőmunkát. Ugyanakkor el kell látni az ágazati feladatokat is, ezen belül a településfejlesztést, a környezetvédelmet, város- vagy községrendezést, a közszolgáltatások megszervezését, a kommunális ügyek szervezését, valamint részt kell vennie a hatósági ügyintézésben és intézményirányításban.
A polgármesteri hivatal gyűjti, elemzi, értékeli és munkájában hasznosítja az önkormányzat területére vonatkozó társadalmi információkat. Különösen a polgári szerveződések közéleti fórumok iránti igényeit, a lakosság véleményét, a népesség mozgását, a szociális viszonyokat meghatározó adatokat értékeli.
A polgármesteri hivatal ellenőrzése
A hivatal munkáját az önkormányzat tisztségviselőin túl a bizottságok is ellenőrzik. Mindegyik bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
Alkalmazottak a polgármesteri hivatalban
A polgármesteri hivatal munkatársai, foglalkoztatottjai és alkalmazottai a törvény erejénél fogva köztisztviselők. Közszolgálati jogviszonyban állnak az önkormányzattal, amelyben mindkét felet egyenlő kötelezettségek terhelik és jogok illetik meg. A polgármesteri hivatal alkalmazottai és foglalkoztatottjai a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartoznak, a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottakkal együtt.
