Mára a számítógépek teljesen beépültek az életünkbe, elképzelhetetlen nélkülük a munka, a tanulás, a szórakozás. A legkisebb cég, vállalkozás is számítógépesített bizonyos munkafolyamatokat (adatkezelés, adminisztráció, bérszámfejtés, leltár stb.), így a munkavállalók nem kis része tölti egész munkaidejét a vibráló képernyő előtt. Ennek egészségre káros hatásairól azonban a legtöbb helyen nem vesznek tudomást...
Az egészségügyi miniszter – európai uniós kötelezettségének is eleget téve – rendeletet hozott a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről. Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 2000. január 2-ai hatálybalépése után a munkáltatónak meg kell előznie a dolgozók számítógépek, képernyők okozta esetleges egészségromlását, ami a képernyő előtt töltött munkaidő csökkentésében, a látásvizsgálat biztosításában nyilvánul meg. A rendelet egyes rendelkezései azonban csak 2001. januárban lépnek életbe, így a munkáltatók a munkahelyek biztonsági követelményeinek a kialakítására haladékot kaptak. A jogszabályban foglaltak végrehajtását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi.
Képernyős munkahelyek
A rendelet szerint napi 6 óránál többet nem dolgozhat a képernyő előtt a képernyő előtti munkát végző munkavállaló. Azok a munkáltatók tehát, akik nem rendelkeznek a megfelelő technikai, számítógépes, irodai felszereléssel, jelentős kiadásokkal számolhatnak.
A rendelet egyrészt kiterjed minden olyan munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, másrészt az ilyen munkavállalót foglalkoztató munkáltatóra. Nem kell alkalmazni az új szabályokat a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:
- a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi,
- a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek,
- az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,
- hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,
- számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá
- az ablakos írógépek" elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.
A rendelet szempontjából képernyős eszköznek minősül a számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól. Képernyős munkahelynek tekintendő az olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, szkenner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb periféria (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozék, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet.
A munkáltató kötelezettségei
Megelőzés
Azoknál a munkavállalóknál, akik a munkaidejük egészét vagy annak jelentős részét a számítógép, illetve a képernyő előtt töltik, gyakran előfordul látásromlás, az átlagosnál nagyobb pszichés, mentális és fizikai megterhelés. A munkáltatónak időben ki kell szűrnie, és a munkavégzés során folyamatosan vizsgálnia, ellenőriznie kell ezeket a kockázatokat.
Korlátozások a munkaidőben
A munkáltatónak úgy kell megszerveznie a munkafolyamatokat, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá hogy a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
Látásvizsgálat
A munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló látásvizsgálatát, s látásvizsgálatra kell küldenie a dolgozót. A munkavállaló – az időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles ezen vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást ellátó orvos végzi el, aki indokolt esetben szemészeti szakvizsgálatra utalhatja be a munkavállalót.
Szemüveg biztosítása
2001. december 1-jétől kezdődően, ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltatónak el kell látnia a munkavállalót a szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveggel. Ennek költségtérítési szabályait külön jogszabály fogja meghatározni.
Biztonságos munkahely kialakítása
A 2001. január 1-jét követően létesített új képernyős munkahelynek meg kell felelnie a rendelet mellékletében meghatározott szigorú egészségügyi és biztonsági követelményeknek is. A 2001. január 1. előtt létesített képernyős munkahelyek kis haladékot kaptak erre: rájuk csupán 2001. december 31-étől vonatkoznak ezek a szabályok.
A rendelet melléklete pontosan meghatározza, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy képernyős munkahelynek. Azoknak a munkáltatóknak, ahol a munkahely kialakítása nem felel meg e kívánalmaknak, be kell szerezniük a szükséges tárgyi eszközöket, mert a rendelet azt is meghatározza, hogy milyen legyen például a megvilágítás, a munkaszék (lábtámasz, saroktámasz biztosítása), a munkafelület, a fényvisszaverődés, és természetesen a képernyő, billentyűzet, sőt azt is, hogy milyen legyen a szoftver, amellyel a munkavállalóknak dolgozniuk kell. A rendelet rászorítja munkáltatókat, hogy a legfejlettebb technikai követelményekhez közelítsen mind a hardver, mind a szoftver. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalók munkáját ne hátráltassa, hogy elavult technikai feltételek közt kénytelenek dolgozni.
A KÉPERNYŐS MUNKAHELY KIALAKÍTÁSÁNAK MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEI
Berendezések
A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.
Képernyő
A képernyőn megjelenő jeleknek jól definiáltaknak és világos formájúaknak, megfelelő méretűeknek kell lenniük, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. További követelmény, hogy a képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. A képernyőnek a használó igényeinek megfelelően könnyen és szabadon elfordíthatónak, dönthetőnek kell lennie. Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.
Billentyűzet
Kötelező előírás, hogy
- a billentyűzet legyen dönthető és a monitortól külön álló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el,
- a billentyűzet előtt elég helynek kell lennie ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa,
- a billentyűzet felszíne fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében,
- a billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek.
Munkaasztal vagy munkafelület
A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető.
Munkaszék
A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága legyen könnyen állítható, támlája magasságában állítható és dönthető. Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt kell biztosítani.
Környezet
Térkövetelmények
A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.
Megvilágítás
Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését öszszehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel.
Tükröződés és fényvisszaverődés
A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.
Zaj
A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.
Klíma
A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfortérzést okozzon. A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől.
Sugárzás
Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.
Ember-gép kapcsolat
A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltatónak figyelembe kell vennie az alábbi elveket:
- a szoftver feleljen meg a feladatnak,
- a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban,
- a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó menynyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,
- a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,
- alkalmazni kell a szoftverergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,
- a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.
