A jövő évi adójogszabályok és a költségvetési törvény tárgyalása során többször is szóba került a Munkaerőpiaci Alap szufficitje. A munkaadói és munkavállalói hozzájárulás csökkentésére – még ha annak jogosságát nem is vitatják – vajmi kevés az esély.
A munkaadói érdekképviseletek közül a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) (az Országos Munkaügyi Tanács bértárgyalásokat megelőző egyeztetésén) kezdeményezte, hogy a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetés mértéke jövőre 0,3-0,3 százalékkal csökkenjen, azaz a munkaadók 2,7 százalékot, a munkavállalók pedig 1,2 százalékot fizessenek. A javaslatot egyrészt az indokolja, hogy a Munkaerőpiaci Alap jói deje szufficites, ráadásul jövőre egyébként is növekedni fog az élőmunkához kötődő közteher az egészségügyi hozzájárulás 3900 forintra történő emelésével. A munkavállalókat is aggasztja a munkaadók élőmunkához kötődő költségeinek emelkedése, hiszen ez befolyásolni fogja a munkáltatót a jövő évi bérajánlatának megtételében.
A Munkaerőpiaci Alapba történő befizetés mértékének csökkentését rendszeresen szorgalmazza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is. Legutóbb a foglalkoztatási törvény módosításakor került szóba a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetés mértékének csökkentése, de azt nem fogadták el. Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdasági igazgatója elmondta: a kamara szerint azért is csökkenteni lehetne a befizetéseket, mert az utóbbi időben csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ezért ellátásuknak nincs már akkora forrásigénye, mint korábban. A foglalkoztatási törvény módosításával lerövidül a munkanélküli-ellátások folyósítási ideje.
Kompaktor Emília szerint meg kellene vizsgálni azt is, hogy nem lehetne-e a befizetések rugalmasabb formáját alkalmazni. Például a munkanélkülit alkalmazó munkaadó fizethetne kevesebbet az alapba. A rugalmasabb befizetési lehetőség ösztönzően hatna a foglalkoztatásra.
A kamara nemcsak a befizetés mértékének csökkentését szorgalmazza rendszeresen, de nem ért egyet azzal sem, hogy a cégautók adója után is munkaadói járulékot kell befizetni az alapba. A munkaadók egyébként úgy látják, hogy a jövő évi költségvetés sarokszámai nem adnak lehetőséget javaslataik elfogadására.
A Munkaerőpiaci Alap mérlege
A mindenkori éves költségvetési törvény tartalmazza a Munkaerőpiaci Alap bevételi és kiadási jogcímeit. A Munkaerőpiaci Alap szigorú információs rendszer alapján működik, ami lehetővé teszi, hogy minden hónap 20-áig az előző hónap teljesítéséről információ jelenjen meg. Ebből teljes részletességgel megállapítható, hogy milyen jogcímen mekkora kifizetés történt a Munkaerőpiaci Alapból.
Dr. Matoricz Anna, a Szociális és Családügyi Minisztérium Alapkezelési Főosztályának vezetője elmondta, hogy a tervek szerint ebben az évben a Munkaerőpiaci Alap 151,4 milliárd forint kiadást teljesíthet, miközben 134,1 milliárd forint bevételre számítanak.
A többletkiadást az előző évek pénzmaradványából lehet fedezni. A többletfelhasználás 17,3 milliárd forint lenne. A múlt év decemberi adatok szerint a Munkaerőpiaci Alap pénzmaradványa megközelítően 48 milliárd forint volt. A Munkaerőpiaci Alap fő bevételi forrása a munkaadói és munkavállalói járulék.
A munkaadói járulék az idén 3, a munkavállalói járulék 1,5 százalék volt. A tervek szerint az idén az alapba 85,4 milliárd forint kerül a munkaadói befizetésekből, 37,9 milliárd forint pedig a munkavállalói hozzájárulásokból.
Járulékbevétel továbbá a rehabilitációs hozzájárulás, amely a tervek szerint az idén 1,7 milliárd forint lesz. Jelentősebb forrás még a szakképzési hozzájárulás, amelyet az idén 7,95 milliárd forint körülire terveztek. A bevételek között szerepel még az úgynevezett visszterhes támogatások törlesztése. E befizetések értéke az idén várhatóan egymilliárd forint lesz.
Az alap felhasználása során jelentős mértékű a decentralizálás, bár aránya tételenként eltérő. Összességében az idén az alap forrásainak 90 százalékát megyei szintre lebontva használják fel. Ez az arány egyébként évről évre emelkedik. Tavaly a döntések decentralizálása az érintett alaprészek esetében átlagosan a pénzforrások 85 százalékát érintette.
Az alap kiadásainak főbb jogcímei között szerepelnek az aktív foglalkoztatási eszközök, amelyekre az idén a terv szerint 31,35 milliárd forintot fordítanak. A szakképzési célú kifizetésekre az idén 8 milliárd forint jut.
Az első kilenc hónap
Az előző években tapasztalt tendenciáktól eltérően a munkaadói- és munkavállalóijárulék-bevételek kismértékben elmaradnak az időarányos mértéktől. December környékén viszont jelentősebb bérkiáramlást lehet tapasztalni, így a munkaadói és munkavállalói befizetésekből a bevételi terv várhatóan teljesül.
A szakképzési hozzájárulás befizetése jelentősen meghaladja a tervezettet. Szeptember végén az egész évre tervezettnél már 16,1 százalékkal több volt a bevétel. A munkáltatók a korábbi időszakhoz képest inkább vállalják a szakképzési hozzájárulás fizetését, mintsem a gyakorlati szakképzésben való részvételt, vagy annak közvetlen támogatását.
A kiadások esetében kedvező tendenciának tekinthető, hogy az aktív foglalkoztatási eszközök felhasználása szeptember végén 60 százalékos volt, ami időarányosnak azért mondható, mert az aktív foglalkoztatási eszközök jelentős részét adó munkaerő-piaci képzések többsége ősszel indul. Itt a kiadások jobban terhelik az utolsó hónapokat.
A szakképzési célú kifizetések jelentősen elmaradnak még az előirányzattól. Ennek az az oka, hogy részben a decentralizált szakképzési fejlesztés pályázati előkészítése és a pályáztatása igénybe veszi az egész első félévet, és a kifizetések áthúzódnak az év második felére. Sok központi program végrehajtása is megkezdődik, amelyek közbeszerzési eljárása a második félévben esedékes, és ezekre is az év utolsó hónapjaiban folyósítanak pénzt.
Időarányosnak mondható a jövedelempótló támogatás felhasználása. A munkanélküli-ellátásokra kifizetett pénz viszont 3,3 százalékkal meghaladja az időarányos részt. Munkanélküli-ellátásra e szerint az év végéig várhatóan több pénzt kell kifizetni, mint amennyi a tervben szerepel. Az alap főbb kiadási jogcímei közötti átcsoportosításban fontos szerepet játszik a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testület (MAT).
Érdemes megemlíteni, hogy a munkaügyi központok szervezetében munkaerő-piaci ellenőrzési osztály működik, amely a támogatottaknál ellenőrzi, hogy a támogatás feltételei fennállnak-e a folyósítás alatt, és a vállalt foglalkoztatási kötelezettséget teljesítik-e a támogatottak. A foglalkoztatási törvény tartalmazza egyébként azokat a szankciókat, amelyeket nem teljesítése esetén alkalmaznak. Például az alap egyéb bevételeinek jelentős részét képezi a jogtalan pénzfelhasználás utáni visszafizetés.
P. E.
