Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.
Felülellenőrzés
Változott az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény. A módosítás október 14-ei hatállyal bevezette a felülellenőrzés jogintézményét. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke, illetőleg a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka utasítására a hivatal, illetőleg az országos parancsnokság a felülellenőrzés során megvizsgálja az első fokú adóhatóság által korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét. Felülellenőrzésnek akkor is helye van, ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert.
A felülellenőrzés nem indítható az elévülési határidőn túl, valamint ha több mint hat hónap eltelt az elrendelés feltételeinek bekövetkeztétől. A megindított felülvizsgálat kizárólag az adó megállapítását befolyásoló új tény, adat vagy bizonyíték tekintetében, valamint ezek adóvonzataira folytatható le, és az nem terjedhet ki az egész eljárásra.
A felülellenőrzés eredményeként adóigazgatási eljárás nem indítható, ha
- a felülellenőrzést megalapozó feltételek az adóhatóság alkalmazottjának fegyelmi felelősségét megalapozó mulasztására, illetőleg kötelezettségszegésére vezethetők vissza,
- a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság felülvizsgálta, vagy a bírósági felülvizsgálat folyamatban van.
Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés adóigazgatási eljárás megindítása nélkül ért véget, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az első fokú adóhatóság visszavonta.
(1999. évi LXXXVIII. törvény az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról)
Gépjármű-felelősségbiztosítás
A pénzügyminiszter rendeletben szabályozza a jövőre esedékes kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás alapdíjait. A rendelet 2. számú melléklete meghatározza a biztosítók által alkalmazható díjdifferenciálás szempontjait is. Az alapdíjak személygépkocsik esetében 16 080 forinttól indulnak, a 2000 ccm feletti lökettérfogatú személygépkocsi éves díja azonban már 71 280 forint. A motorkerékpárok alapdíjai 2556 forinttól kezdődnek, a 350 ccm lökettérfogatú motorkerékpár alapdíja 17 064 forint. Az autóbuszoknál a díjtételek 34 068 forinttól 99 588 forintig terjednek. A tehergépkocsi legkisebb alapdíja 40 884 forint, a legnagyobb pedig 156 072 forint.
Differenciálás
Az egyes gépjármű-kategóriáknál a díjosztályba sorolás és a konkrét díj megállapítása során a biztosító – üzleti stratégiájának megfelelően – az üzemben tartóra, valamint a gépjárműre vonatkozóan javasolt szempontok alapján – a jogszabályban meghatározott mértékig – pozitív és negatív irányban egyaránt eltérhet a pénzügyminiszter által meghirdetett alapdíjtól. Az eltérés alapjául az alábbi szempontok szolgálhatnak:
Az üzemben tartónál:
- életkor,
- nem,
- lakhely, telephely, használati hely,
- a vezetői engedély időtartama,
- a vezetők száma,
- az évente megtett kilométerek száma,
- természetes személy-e az üzemben tartó,
- díjfizetési gyakoriság,
- díjfizetési mód,
- a forgalmi engedélybe bejegyzett tulajdonjogi korlátozás (lízing stb.),
- 5 gépjármű feletti gépjárműflotta,
- dohányzás,
- gyakori károkozó-e az üzemben tartó.
A gépjárműnél:
- az 1997 decemberéig használt ismérvek (díjosztályok, díjkategóriák, a motor hengerűrtartalma, férőhelyek száma stb.),
- a motor teljesítménye,
- saját tömeg,
- megengedett együttes tömeg,
- különleges felépítmény,
- a nemzetközi fuvarozáshoz rendelkezik-e engedéllyel, részt vesz-e abban vagy sem,
- a szállított áru jellege, veszélyessége.
A biztosító számára valamely itt nem szabályozott ismérv alkalmazását az Állami Biztosításfelügyelet egy évre engedélyezheti. A biztosító köteles az általa alkalmazott differenciálás díjeltérését indokoló statisztikai adatokat gyűjteni.
[23/1999. (X. 8.) PM rendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig terjedő időszakra érvényes alapdíjairól]
Létesítményi tűzoltóság
December 14-ei hatállyal módosultak, kiegészültek a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó szabályok. A létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy tevékenységével öszszefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. Létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet is fenntarthat. A létesítményi tűzoltóságnak a tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége érdekében a rendelet hatálybalépése után külön jogszabály szerint el kell készítenie a működési területén lévő létesítményekre szóló tűzoltási tervet, azt egyeztetnie kell a működési terület szerinti hivatásos önkormányzati, illetőleg önkéntes tűzoltósággal, és jóváhagyásra meg kell küldenie a megyei tűzoltó-parancsnokságnak.
Működési területen kívüli oltás és műszaki mentés
A létesítményi tűzoltóság fenntartója és a működési terület szerinti önkéntes vagy hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka – a megyei tűzoltóparancsnok jóváhagyásával – külön megállapodást köthet arra, hogy a létesítményi tűzoltóság kivonul a működési területén kívül keletkezett tűz oltására és műszaki mentésére. Ennek költségeit a megállapodást megkötő felek viselik a megállapodásban rögzített módon. A megállapodás akkor hagyható jóvá, ha annak teljesítése nem veszélyezteti a létesítményi tűzoltóság elsődleges beavatkozási feladatainak ellátását.
RST
A létesítményi tűzoltóságot úgy kell megszervezni és felszerelni, hogy az a tűzoltási tervben betervezett – igénybe vehető – hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal együtt képes legyen a létesítményben várható veszélyhelyzet megszüntetésére is. Ha a riasztási és segítségnyújtási terv (RST) szerint riasztható hivatásos önkormányzati tűzoltóság erői, eszközei elegendőek a veszélyhelyzet felszámolására, akkor a létesítményi tűzoltóság a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt készenlétben levő tűzoltó készülékekkel, tűzoltó technikai eszközökkel és felszerelésekkel hajtja végre az elsődleges beavatkozást.
Az RST szerint riasztható hivatásos önkormányzati tűzoltóságok erő- és eszközállományán felül szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, oltó- és mentesítőanyagokat, valamint a szükséges tartalékot a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles készenlétben tartani. Ha a létesítményben olyan veszélyhelyzet is bekövetkezhet, amelynek megszüntetése többféle, eltérő felszerelést és anyagokat igényel, a létesítményi tűzoltóságnak valamennyi ilyen veszélyhelyzet elhárítására fel kell készülnie.
A veszélyhelyzet megszüntetéséhez, a beavatkozáshoz szükséges erő-, eszköz- és oltóanyag-meghatározás szakmai szabályait az országos parancsnok teszi közzé. Az erő- és eszközszámítás megfelelőségét a megyei parancsnok szakmai felügyeleti jogkörében ellenőrzi.
[150/1999. (X. 15.) Korm. rendelet a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról]
Foglalkoztatást elősegítő támogatások
A szociális és családügyi miniszter módosította a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletet. A módosítás szigorításokat is tartalmaz. A főbb változások a következők:
Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, akivel szemben a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján munkaügyi bírságot szabtak ki, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig.
Visszatérítendő támogatás a munkaadóknak
A rendelet alapján foglalkoztatás megkezdéséhez visszatérítendő támogatás adható annak a munkaadónak, aki
- a kérelem benyújtását megelőző két éven belül a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből rehabilitációs munkahely létesítéséhez támogatásban részesült,
- a támogatásról szóló határozatban, valamint megállapodásban foglaltaknak eleget tett,
- a megvalósult beruházás eredményeként a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak létszámát, ha a létszám a tíz főt nem haladja meg, két fővel, egyéb esetben legalább 20 százalékkal növeli.
A támogatás mértéke a beruházás eredményeként foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók 3-6 havi munkabérének megfelelő összeg. A támogatás a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható keretéből igényelhető. A támogatást a folyósítást követő egy éven belül kell visszafizetni.
Intenzív álláskeresés
A módosítás szerint az Intenzív álláskeresés támogatása" lépett a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatás" helyébe. Az új rendelkezés alapján annak a legalább három hónapja munkanélküliként nyilvántartott személynek adható támogatás, aki a rendelet alapján, a munkaügyi központ kirendeltségével közösen kialakított együttműködési terv szerint keres munkahelyet, és vesz igénybe álláskeresés elősegítését célzó szolgáltatást (intenzív álláskeresés).
Az álláskeresést elősegítő szolgáltatáson kizárólag a munkaügyi központ kirendeltsége által nyújtott, illetve felajánlott munkaközvetítést, tanácsadást, továbbá az álláskeresési módszerek átadását kell érteni.
Az intenzív álláskeresés támogatásaként a munkanélküli részére megtéríthető
- a munkahelyek felkeresésének, továbbá a helyi tömegközlekedés költsége (ideértve az intenzív álláskeresés időtartamára szóló bérletjegy biztosítását is),
- a rövid időtartamú (legfeljebb öt napig tartó) álláskeresési módszerek elsajátítását célzó szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan felmerült szállás- és étkezési költség.
Az intenzív álláskeresés támogatásának időtartama a rendelet szerint egy éven belül nem haladhatja meg a három hónapot. Az intenzív álláskeresés támogatásáról a munkaügyi központ határozattal dönt. Az intenzív álláskeresés támogatásának kifizetése egyes kivételektől eltekintve utólag történik.
[6/1999. (IX. 3.) SZCSM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosításáról]
Kádár Petra
