Adóváltozások

A kormány szándéka ellenére jövőre mégsem vezetik be a biztosítási adót, és csupán az év elején emelkedik majd 15 százalékkal a cigaretta jövedéki adója. Így döntött ugyanis a parlament az adó- és járuléktörvényekhez érkezett módosító indítványok szavazásakor. Itt az ideje tehát ízlelgetni a jövő évi közteher-fizetési szabályokat, hiszen az előterjesztés zárószavazásánál – amely lapzártánk után, november elején várható – már aligha módosítanak érdemben a törvényjavaslaton.

2000-ben változatlan marad a személyi jövedelemadó-tábla, viszont 1 millió forintról 1,2 millióra emelkedik az adójóváírás igénybevételének felső határa. Jövedéki termék lesz a bor, de a nedű forgalmazása után az eredetileg tervezett literenkénti 10 forint helyett csak 5 forintot kell majd fizetni. Bővülhet az átalányadót választók köre, szigorodnak viszont az általános forgalmi adó visszaigénylésének a szabályai. A járulékoknál nem folytatódnak a tavaly megkezdett csökkentések, emelkedik viszont a tételes egészségügyi hozzájárulás összege. Az öngondoskodásra való ösztönzés nem erős oldala a törvényjavaslatnak: 1999-hez hasonlóan 2000-ben sem emelkedik a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke, egyúttal 50-ről 30 százalékra csökken az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezménye.

A közterhek jelentős csökkentését, illetve a tőke- és a munkajövedelmek adójának közelítését ígérő reform elmaradásában (a természeti csapások és a jugoszláviai háború mellett) szerepet játszhatott talán az is, hogy a kisgazdapárt jelezte: nem támogatja sem a földadó, sem a kamatadó bevezetését. Vezérszónokuk a törvényhozás elé került javaslatot úgy minősítette, hogy az reformnak kevés, kiigazításnak viszont sok.

A pénzügyminiszter a reform vagy sem vitában azzal vette védelmébe az előterjesztést, hogy a benne levő „kis lépések" is egyszerűbbé, átláthatóbbá teszik a rendszert, közelítik a különböző jövedelmek terheit, és szigorítják a beszedést.

Áfaszigorítások

A kormány az adóhivatal jelzései alapján évek óta az általános forgalmi adót tartja a leginkább problematikus adónemnek, a legtöbb visszaélés ugyanis az áfaügyekhez kötődik. A törvényjavaslatban ezért nagy hangsúlyt kapott a visszaigénylés lehetőségének szűkítése. Ez az előterjesztés azonban még a koalíciós képviselőktől sem kapott teljes támogatást, és a parlamentnek sikerült néhány helyen enyhíteni a kabinet által benyújtott javaslat túl szigorú előírásait.

A kabinet elképzelései szerint az (esetleges) áfatöbblet visszaigénylését a jövőben az adóhivatal csak abban az esetben teljesítette volna az éves és negyedéves bevallásra kötelezettek körében, ha az összesített forgalom éven belül legalább eléri a 4 millió forintot. Ez az ötlet a parlamenti vita folyamán annyiban módosult, hogy a kezdő vállalkozásoknak elegendő időarányosan elérniük a 4 millió forintos árbevételi értékhatárt. Változott az eredeti előterjesztés a havi bevallásra kötelezetteknél is: náluk három egymást követő hónapban kellett volna negatív egyenleggel zárulnia az adóbevallásnak ahhoz, hogy az áfa kiutalható legyen. A három hónap végül kettőre csökkent.

Az adózás rendjéről szóló törvényben módosul az a szabály, amely szerint az adóhatóság a nagy összegű áfa-visszaigényléseket nem a szokásos 30, hanem 45 napig vizsgálhatja. A kormány azt szerette volna, hogy 200 000 forintos igénylés fölött már 45 nap álljon az APEH rendelkezésére az ellenőrzéshez, ezt a küszöbértéket azonban egy koalíciós indítvány elfogadásával félmillió forintra változtatta a Ház.

Jövedéki adó

Jogharmonizáció és valorizáció. Ez volt a jövedékiadó-törvény módosításának bevallott célja. A szőlőtermesztők és a bortermelők számára – az adófizetési kötelezettségen túl – mindez tehernövekedés az adminisztrációban, általában pedig – néhány terméket kivéve – 7 százalékos áremelést hoz.

A bor jövedéki körbe vonását – a jogharmonizáció mellett – a pénzügyi kormányzat a regisztráció, az ellenőrizhetőség megteremtésének céljával, valamint azzal magyarázta, hogy a szőlőtermesztéstől a forgalmazásig a teljes termékpálya zárt rendszerbe foglalásával a jogsértéseket az eddiginél könnyebben lehet majd felderíteni és szankcionálni.

Borügy

A parlamenti vitában a képviselők nagy része pártállástól függetlenül érzékenyen reagált a borügyre. Csak a legnagyobb kormánypárt frakciója állt ki az elképzelés mellett, de az adminisztrációs terhek csökkentésére tőlük is érkeztek javaslatok. Az ellenzék nem adott hitelt annak a kincstári érvelésnek, hogy az előterjesztés elfogadása segít visszaszorítani a borhamisítást, szerintük ugyanis ezt csak a bortermelés vállalkozói jogviszonyhoz kötésével lehetne elérni.

Az adó mértékét a koalíciós honatyák közül is többen sokallták, féltve a magyar bor nemzetközi versenyképességét. A literenkénti 10 forintos jövedéki adó, amely a kormány szerint a minőségi bort előállítók számára önmagában is tehercsökkenés lett volna az eddigi 11 százalékos fogyasztási adóval szemben, végül a szőlőbornál 5 forintra módosult.

A parlament által elfogadott indítványok valamelyest mérséklik a kormányjavaslatban szereplő adminisztrációs terheket, így például a szőlőtermelőknek a vámhatósági bejelentkezéskor nem kell „hitelesítés céljából csatolni" a külön jogszabályban előírt pincekönyvet.

Csupán a nemzetközi szerződések megerősítésekor tapasztalható egység bontakozott ki az Országgyűlés padsoraiban, amikor a cigaretta jövedéki adójának emeléséről kellett dönteni: a honatyák elsöprő többséggel az év eleji egyszeri, 15 százalékos emelés mellett voksoltak. A kormány ugyanis a törvényhozásra bízta, hogy a dohányosoknak „átmeneti könnyítést" adó kisebb, vagy az uniós jogszabályokhoz való közelítés követelményének jobban megfelelő nagyobb adónövelést választja. Az elfogadott javaslat szerint január elsejétől ezerdarabonként 2645 forint, plusz a kiskereskedelmi ár 17 százaléka lesz az adó. Így azonban a csatlakozás tervezett időpontjára 186,5 százalékos adóemelést kell ütemezni, amely 74 százalékos fogyasztóiár-emelést okoz.

Már-már klasszikus témának számít a mezőgazdasági termékek előállításához felhasznált gázolaj jövedéki adójának viszszatérítése. Az idén is több javaslat érkezett a kedvezménybe vont ágazatok bővítésére és a visszatérítés mértékének növelésére. Az ágazati kiterjesztést a kormány a költségvetési egyenlegre gyakorolt kedvezőtlen hatására hivatkozva elutasította. A visszautalás kedvezményezésénél azonban a törvényhozói és a kormányzati szándék nem találkozott: a parlament megszavazta, hogy az állam a jövőben a korábbi 65,6 százalék, illetve 60 nap helyett a befizetett jövedéki adó 80 százalékát 30 napon belül térítse vissza.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó 2000. évi változtatásainál a kabinet legfőbb szempontja a stabilitás és a jogbiztonság erősítése volt. A kormány szerint az 1999. évi átrendeződések és katasztrófák önmagukban is jelentős terhet róttak a gazdaság szereplőire, ezért a korábban kidolgozott változtatásokat – kevesebb adókulcs, szja-kedvezmények megszüntetése, a tőkejövedelmeket terhelő adók közelítése a munkajövedelmekéhez – elhalasztják. Ennek megfelelően jövőre változatlanok maradnak a személyi jövedelemadó-kulcsok, viszont az adójóváírás igénybevételének felső határa – a Pénzügyminisztérium (PM) eredeti szándékával szemben – 1,2 millió forintra nő, és 30 százalékkal emelkedik a gyermekek után járó kedvezmény. A PM megvizsgálta az adókulcsok lényeges csökkentésének lehetőségét is, és számítást készített a 20-30-40 százalékos kulcsok helyett 16-26-36 százalékos kulcsok bevezetésére. Ez a változtatás azonban a számítások szerint 140-150 milliárd forint adókiesést okozott volna, amiből várhatóan csak 10-20 milliárd forintot kompenzálna az adómorál feltételezhető javulása. A kulcscsökkentés ugyan kedvező hatással járhatna az egész gazdaságra, hiszen több mint 1 százalékponttal mérséklődne a jövedelmek átlagos elvonása, de a 130 milliárd forintnyi bevételkiesésnek megfelelő tartalékképzés átlagosan 9,4 százalékkal csökkentené az egyes tárcák költségvetését. Emiatt a kormány elvetette ezt a változatot.

Adójóváírás

Az alkalmazotti adókedvezmény, közkeletű nevén az adójóváírás továbbra is a bérjövedelem 10 százaléka, legfeljebb havi 3000 forint lesz. A kormány nem kívánt változtatni igénybevételének 1 millió forintos felső határán sem, ez azonban a parlamenti képviselők többsége szerint olyan rétegeket – elsősorban közalkalmazottakat, köztisztviselőket – is kedvezőtlenül érintene, amelyeknek nem magas a jövedelme. Több változat is készült a felső korlát emelésére, végül a törvényhozás amellett szavazott, hogy 1 millió és 1,2 millió forint éves jövedelem között fokozatosan csökkenve 1,2 millió forintnál szűnjön meg az adójóváírás kedvezménye. Az említett sávban az egymillió forint feletti jövedelem 18 százalékával kell csökkenteni a kedvezmény összegét – az évi 36 000 forintos jóváírás 1,2 millió forintnál így szűnik meg.

Többet a családoknak

A családi adókedvezmény 30 százalékkal nő jövőre, így havonta egy és két gyermek után az ez évi 1700 forint helyett 2200 forint, három és több gyermek után 2300 forint helyett 3000 forint, fogyatékos gyermek után pedig 2600 forint helyett 3400 forint jár majd. Az ellenzék az idén is támadta a kormány családtámogatási rendszerét, és azt javasolták, hogy az adókedvezményre szánt pénzt a családi pótlék emelésére fordítsák. A koalíciós képviselők ezzel szemben kiálltak a kormány előterjesztése mellett, mondván: az államnak azokat kell támogatnia, akik a gyermek- és munkavállalással értéket teremtenek.

Szűkített adókedvezmények

Az adókedvezmények valamelyest csökkentek. A magánszemélyek önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjpénztári befizetéseinek jelenlegi 50 százalékos és a kiegészítő egészségpénztári, valamint az önsegélyező pénztári tagdíjak 25 százalékos adókedvezménye jövőre egységesen 30 százalék lesz, a 100 000, illetve a 130 000 forintos kedvezményi felső határ megtartása mellett. Ugyancsak 30 százalék lesz 2000-ben a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj kedvezménye is. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után járó kedvezmény csökkentését némileg ellentételezi, hogy a munkáltatói hozzájárulás a jelenlegi adókötelezettség helyett a havi minimálbér 115 százalékáig nem visel majd adót. Csökken a kiemelkedően közhasznú szervezeteknek történő adományozás kedvezménye is: az idei 35 százalékról a közhasznú szervezetek támogatásához hasonlóan 30 százalék lesz a kedvezmény.

Könnyítés kicsiknek: az átalány

A kormány az átalányadózás feltételeinek megkönnyítése miatt kedvező visszhangra számít. Az új szabályok szerint az átalányadózást minden olyan vállalkozó választhatja, akinek nincs munkaviszonya, és bevétele nem több, mint 4 millió forint. További feltétel még, hogy a vállalkozó az áfatörvény alapján alanyi adómentességet válasszon, ahol ugyancsak 4 millió forint az e körre érvényes mentesség határa.

Az „új átalányadózók" az adófizetés alapját a bevételből 35 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg, amely 5 százalékponttal haladja meg a kabinet által javasolt mértéket. A meghatározott termék-előállítást vagy szolgáltatást végzőknél az elismert költség változatlanul 80 százalék, a kereskedőknél 87 százalék, az élelmiszer-, vegyiáru-, illetve gyógyszerkészítmény-üzletet működtető egyéni vállalkozóknál pedig 93 százalék marad. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknál az elszámolható költséghányad minden esetben kisebb (az általános 35 százalék helyett például 17 százalék) de nekik nem társadalombiztosítási járulékot, hanem baleseti járulékot kell fizetni.

További változás az szja rendszerében: ha a munkáltató kiküldetési rendelvény alapján a törvény szerinti normával fizeti ki a gépkocsi-költségtérítést, akkor azt nem kell bevallani, ha pedig többet fizet, akkor is alkalmazható a munkáltatói elszámolás. Kiegészül a kifizető számára adóköteles természetbeni juttatások köre – az 5000 forint adómentes értékhatár fenntartása mellett – a vetélkedőkön, versenyeken nyert érmek és trófeák értékével.

Biztosítási adó, helyi adók

Elvetélt a kormány biztosítási adóra vonatkozó javaslata, ugyanis az új adónem bevezetését ellenző módosító indítványt a törvényhozók – néhány kivételtől eltekintve – támogatták. A biztosításokat terhelő adó sorsa – a kabinet konok kitartása ellenére – a határozathozatalkor már nem volt kétséges, a legnagyobb kormánypárt frakciója ugyanis a szavazást megelőző napon jelezte: nem támogatja az adó bevezetését, mivel annak „sem a politikai, sem pedig a szakmai feltételei nincsenek meg". Az ellenzék és a kisgazdapárt már az adócsomag beterjesztésétől kezdve elutasító volt – a pénzügyminiszter közlése szerint jövőre az április elsejére tervezett bevezetés miatt 3-3,5 milliárd forint költségvetési bevétellel kecsegtető – biztosítási adóval kapcsolatban, amely véleményük szerint restriktív hatással lenne a vagyonbiztosításra az amúgy sem eléggé biztosított országban. Az adónemet azonban nem lehet eltemetni, hiszen a kormányzat tárgyalásokat kezdeményez a biztosítók érdekképviseleti szervezeteivel a későbbi bevezetésről.

Nem változik érdemben a helyi adók rendszere sem, noha az adókoncepció kidolgozásakor ez még nem volt egyértelmű. Készültek tervezetek az értékalapú ingatlanadó bevezetésére, de a tavalyi parlamenti kudarcot követően – szakértők egyértelmű támogatása ellenére – a kabinet az idén már nem is tette bele a parlamenthez benyújtott csomagba. Nem módosulnak a helyi iparűzési adóról szóló szabályok sem: megmarad a helyi adók körében, és – ahogy a PM által az Országgyűlésnek készített tájékoztató írja – nem alakul át az APEH kezelésében levő üzleti adóvá vagy a települési önkormányzatok által kötelezően kivetendő adóvá.

Járulékok

A 2000. évben nincs mód a munkáltatók járulékterheinek csökkentésére – állítja a pénzügyi tárca. A járulékok mérséklésének idén megkezdett folyamata tehát egyelőre nem folytatódik. A tb-alapok finanszírozásának biztonsága szükségessé teszi, hogy a foglalkoztatók tételes egészségügyi hozzájárulása a jelenlegi havi 3600 forintról 3900 forintra emelkedjen. Más változás a társadalombiztosítási kötelezettségek mértékében nincs, némileg azonban egyszerűsödik a bevallások és a befizetések rendje. A kifizetők és a munkáltatók a járulékbevallásukat a többi adókötelezettségükkel azonos módon teljesíthetik, azaz havonta, negyedévente vagy évente egyszer kell a költségvetési kapcsolatokról összesítő adóbevallást adniuk, amelynek része a járulékbevallás is. A járulékfizetési kötelezettségek időpontja nem változik, továbbra is az elszámolt hónapot követő 12-éig kell a járulékokat megfizetni.

Táppénz-finanszírozás

Élénk vitát és ellenkezést váltott ki a szociális partnerek és az ellenzék részéről a kormány táppénz-finanszírozás módosítására tett javaslata. Az előterjesztés szerint a munkavállaló betegségének első 30 munkanapjára (40 naptári napjára) a táppénz a munkáltatókat terhelte volna azzal a kedvezménnyel, hogy ezt a kiadást a személyi jövedelemadó, illetve a társasági adó bevallásánál költségként elszámolhatták volna. A PM számításai alapján ez a változat összességében mintegy 2 milliárd forint megtakarítással járt volna a munkaadók számára, az érintettek azonban jobbnak látták, ha marad a korábbi rendszer: a munkáltatók a továbbiakban is a táppénz egyharmadát és a betegség első 15 napjának keresetpótlását fizetik.