Minisztériumi tisztségviselők szerint az érdekegyeztetés viharos tengerében a Nemzeti ILO Tanács a béke szigete. A tanács munkaadói oldalon választott alelnöke ezt megerősíti: a testületben valóban konstruktív légkörben vitatják meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeivel kapcsolatos ügyeket.
A Nemzeti ILO Tanácsot az érdekegyeztetés egyik új fórumaként hozta létre a kormány a szociális partnerekkel. Rolek Ferenc nagy jelentőségűnek tartja a Nemzeti ILO Tanács megalakítását. Bár a kormányzati, munkaadói, munkavállalói együttműködés, a háromoldalú egyeztetés korábban gyakorlattá vált Magyarországon, az ILO-ügyek ennek során háttérbe szorultak.
Új fórum, régi feladat
Az együttműködés e téren lényegében kimerült abban, hogy az éves Nemzetközi Munkaügyi Konferencián a kormányzaton kívül a munkaadói, munkavállalói szervezetek is képviseltették magukat. Az ILO-val a kormány volt napi kapcsolatban. A testület létrehozásával ez a probléma megoldódott, a kormány az érdekképviseletek révén a munkáltatói, munkavállalói véleményeket is figyelembe veheti a ratifikált ILO-egyezmények végrehajtásáról írt jelentéseinek elkészítésekor. Az érdekképviseletek újabb egyezmények megerősítését is kezdeményezhetik. A szociális partnerek véleményezhetik az évente ülésező Nemzetközi Munkaügyi Konferencia napirendjére kerülő témák kormányzati javaslatait is.
A testületben a háromszor hat helyen arányosan osztoznak a kormányzati, a munkaadói és a munkavállalói képviselők. A tanács elnöke a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, a munkaadói és munkavállalói képviselők egy-egy alelnököt választottak.
Szakszervezeti különvélemény
A tanács szeptemberben foglalkozott a fontosabb ratifikált egyezmények teljesítéséről készített kormányzati jelentésekkel. A legtöbb jelentést illetően mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalnak sikerült egyetértésre jutnia a kormányzattal. A kollektív tárgyalások előmozdítására, valamint a szervezkedés szabadságára vonatkozó egyezmények végrehajtásáról szóló jelentéseket viszont csak a munkavállalói oldal különvéleményével továbbíthatja a kormány. A szakszervezeteket nem sikerült meggyőzni arról, hogy a Munka Törvénykönyve legutóbbi módosítása megfelel az ILO-előírásoknak.
A szakszervezetek értelmezése szerint ellentétes az ILO-elvekkel, hogy az üzemi tanácsok is lehetőséget kaptak kollektív szerződések megkötésére. Olvasatukban az ILO-egyezmény alapján a kollektív szerződések megkötése a szakszervezetek előjoga. Az üzemi tanácsoknak nincs lehetőségük sztrájk kezdeményezésére, a dolgozókat a vállalat vezetésében képviselik, ezért a szakszervezetek értelmezése szerint a munkáltatónak nem lehetnek partnerei a kollektív tárgyalásokon, a kollektív szerződések megkötésekor.
A szakszervezetek kifogásolják továbbá: a munkáltatók szabadon dönthetik el, hogy a munkahely melyik szakszervezetével kötnek egyezséget a fel nem használt érdek-képviseleti időkedvezmény pénzbeli kifizetéséről. Így szerintük egyes szakszervezeteket előnyhöz juttathatnak mások rovására.
A munkaadók álláspontja
Rolek Ferenc szerint az említett ILO-egyezményben a szakszervezetek nem kapnak kizárólagos jogot a kollektív szerződések megkötésére, ez csak a munkavállalói érdekképviseletek sajátságos értelmezése. A Munka Törvénykönyve módosítása egyébként is csak azokon a munkahelyeken ad lehetőséget az üzemi tanácsoknak kollektív szerződések megkötésére, ahol a szakszervezeteknek nincs képviseletük. A módosítás célja, hogy a dolgozók ezeknél a cégeknél is a kollektív szerződés hatálya alá kerülhessenek.
A Munka Törvénykönyve másik kifogásolt módosítása az alelnök véleménye szerint csupán a korábban kötelező pénzbeli kifizetést helyettesíti szabad szerződéskötéssel. Ez megfelel annak a törekvésnek, hogy a munkaügyi kapcsolatokban egyre nagyobb szerepet kapjanak a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek egyezségei.
Ki nem hirdetett egyezmények
Az ILO 186 egyezményéből Magyarország eddig 65-öt ratifikált, ezek közül 59 van jelenleg is hatályban. A ratifikált egyezmények közül 38-at még nem hirdettek ki hiteles fordítású, magyar közléssel.
Azt a szakszervezetek is elismerik, hogy a magyar munkaügyi jogszabályok megfelelnek a ratifikált egyezményeknek. Gyakorlati érvényesülésükkel kapcsolatban viszont már számos hiányosságot tesznek szóvá. Így például azt, hogy egyes munkáltatók ellenzik a munkahelyi szakszervezetek létrehozását, visszautasítják a kollektív szerződések előkészítését szolgáló tárgyalások megkezdését. Ezek a problémák is szóba kerülnek a Nemzeti ILO Tanács ülésein.
D. J.
