Az idei év rendkívüli időjárási viszonyai következtében bekövetkezett károk fokozottan felhívták a figyelmet az elemi károk biztosítási kérdéseire. Igen sok vád érte a biztosítókat amiatt, hogy nem siettek megfelelően a bajba jutott károsultak segítségére, noha az jogi és/vagy erkölcsi kötelességük lett volna. De vajon tényleg minden esetben a károsultaknak volt igazuk? Nem lehet, hogy jelentős számú esetben a biztosítók jogosan tagadták meg a kárkifizetést?
Cikkünkben igyekszünk bemutatni az elemi károk biztosításának főbb vonásait, rávilágítani arra, hogy az egyes veszélyek közül pontosan mi az, amire kiterjed a biztosítási védelem, és melyek vannak kizárva a fedezetből. Reményeink szerint ismertetésünket elolvasva mindenki megnyugtató választ kaphat arra, hogy biztosítója menynyire járt el korrekten vele szemben, aki pedig még csak most gondol a biztosítás megkötésére, az hasznos információkhoz juthat, és ezáltal már a szerződéskötéskor kellő gondossággal járhat el.
Általános kérdések
Az elemi károk biztosítása az egyik legrégebbi biztosítási módozat, ezért alapelveit és feltételeit az idők folyamán meglehetős részletességgel és alapossággal dolgozták ki. Emiatt a különböző biztosítótársaságok kínálata, elhanyagolható megfogalmazásbeli különbségek mellett, érdemben nagyjában-egészében megegyezik. Ez a tény megkönynyítette a dolgunkat, hiszen lehetővé tette, hogy a módozatról olyan általános jellegű ismertetést adjunk, amely valamennyi biztosítótársaságra érvényes. (Természetesen a lényegesebb eltérésekre cikkünkben külön felhívjuk a figyelmet.)
Tűzbiztosítás"
Az elemi károk biztosítása (amelyet egyébként a leggyakrabban tűzbiztosítás" elnevezéssel illetnek) számos biztosítási módozatnak, illetve csomagnak fontos része. Találkozhatunk vele a vállalkozók vagyonbiztosításánál éppúgy, mint az egyszerű lakásbiztosításnál, de még a cascónak is szükségképpeni eleme.
Biztosítható veszélyek
Maga az elemikár-biztosítás többféle veszély esetén nyújt biztosítási védelmet. Ezek egy csoportja (pl.: tűz, robbanás, villámcsapás) az úgynevezett alapfedezet része, vagyis a biztosítás megkötésével a biztosító kockázatviselése automatikusan kiterjed rá. Mások (pl.: árvíz, belvíz, vihar stb.) az úgynevezett kiegészítő fedezethez tartoznak, vagyis a biztosító kockázatviselése azokra csak akkor terjed ki, ha a szerződésben (az ajánlati nyomtatványon) kifejezetten megjelölik, és a rájuk eső biztosítási díjat a biztosított megfizette. Léteznek végül olyan veszélynemek is, amelyek – ellentétben a módozat elnevezésével – nem minősülnek elemi kárnak (pl. robbanás, csőtörés stb.). Ezeket, bár részei az elemi károk biztosításának, témánk szempontjából elhanyagolhatónak tartjuk, és ismertetésüket mellőzzük.
Tűz
A tűz fogalmának meghatározása a legtöbb biztosítási feltételben egybeesik a jelenség köznapi értelmével. Eszerint tűzön az olyan anyagi változással együtt járó oxidációs folyamatot kell érteni, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen, hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
Nem fedezett károk
Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése:
- a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió vagy vegyi folyamat következtében előálló károkra;
- öngyulladás esetén magában az öngyulladt anyagban bekövetkező károkra azzal, hogy megtéríti a továbbterjedő tűz által okozott károkat;
- az olyan károkra, amelyek rendeltetésük szerint tűznek, illetve hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl.: kemencék, kazánok, kohók), használatukkal öszszefüggésben keletkeztek, azzal, hogy a továbbterjedő tűz következményeire ebben az esetben is fennáll a biztosítási védelem;
- arra a kárra, amelyet elektromos berendezések zárlati hőhatása magában a berendezésben okozott, az átterjedő tűz által okozott kár ez esetben is megtérül;
- az üzemelő légi járműben keletkezett kárra.
Villámcsapás
A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló, gyújtó hatással károsít. (Lényegében ez a definíció is megegyezik a jelenség köznapi értelmével.)
A biztosító alapesetben csak a villámcsapás elsődleges károsító hatásaiért vállalja át a felelősséget, vagyis akkor téríti meg a kárt, ha azt a villámcsapás gyújtó, égető hőhatása (szenesedés, üszkösödés, kormozódás, szín-, alak- és halmazállapot-változás formájában), illetőleg dinamikus erőhatása (repedés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás formájában) okozta. A villámcsapás másodlagos hatásaira, vagyis az annak következtében az elektromos hálózatban fellépő hirtelen feszültségnövekedés következményeire, csak az ilyen irányú bővített fedezetvállalás alapján és pótdíj fizetése ellenében terjed ki a fedezet. (Ez utóbbira a tipikus példa, ha a villámcsapás miatt az elektromos hálózatban a feszültség megnövekedik, és emiatt az értékes televízó vagy számítógép tönkremegy.)
Nem téríti meg a biztosító a villámcsapáskárokat, ha azok az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága vagy karbantartásának elmulasztása miatt következtek be, illetőleg magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek.
Vihar
Ellentétben az előzőekben ismertettekkel, a vihart a biztosítási feltételek a köznapinál lényegesen szűkebben értelmezik. Eszerint csak az olyan légmozgást lehet viharnak tekinteni, ahol a legerősebb széllökés bizonyos mértéket (általában 15 m/s vagy 54 km/óra) elér.
Ilyen esetben a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szél nyomó- vagy szívóhatása, illetve az általa sodort tárgyak utóhatása miatt következtek be, továbbá a vihar által végzett rombolás helyén és idején történt beázás miatt keletkeztek.
Beázás
A beázáskárok vonatkozásában a biztosítók gyakorlata nem teljesen egységes. Létezik olyan feltétel, amely alapján a biztosító az épületben, illetve az abban elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkat akkor téríti meg, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőszerkezeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar által okozott falazati résen keresztül hatolt be az épületbe. Más biztosítók a kiszakított nyílászárókon keresztüli beázás esetén nem térítenek, sőt vannak olyan feltételek is, amelyek a biztosító fizetési kötelezettségét kizárólag a megrongált tetőn keresztüli beázásra korlátozzák.
Nincs védelem
Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése:
- A szabadban tárolt vagyontárgyakra, kivéve ha a tárolás ezen módjára a vonatkozó jogszabályok és szabványok vagy a rendeltetésszerű használat lehetőséget biztosítanak. (Egyes feltételek ennél szigorúbbak, és csak akkor tekintenek el a nevezett kizárástól, ha jogszabály vagy szabvány egyenesen kötelezővé teszi a szabadban való tárolást.)
- A szabadban lévő állatokra.
- A közlekedő járművekre (kivéve a casco biztosítást).
- A szabadban tárolt és nem lerögzített légi járművekre.
- Az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekre (fólia, ponyva stb.).
- Az épületek, építmények üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával védett építményekben keletkezett károkra.
- Kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károkra.
- Földterületekben, telkekben, növényi kultúrákban, szabadban tárolt terményekben, termésekben keletkezett károkra.
Ugyancsak nem fizet a biztosító a helyiségeken belüli légáramlás (huzat) miatt bekövetkezett károkért.
Árvíz
Árvíznek minősül a természetes felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása, amikor azok az árvízvédelmi töltéseket és gátakat átlépik.
Belvíz
Belvíz az árvíz vagy felhőszakadás folytán felgyülemlett csapadék vagy feltörő talajvíz, ide nem értve az elöntés nélküli átnedvesedést vagy felázást. (Megjegyezzük, hogy a belvízkárokra nem minden biztosító vállal fedezetet, így érdemes ebben a kérdésben az irányadó feltételeket alaposan áttanulmányozni.)
Felhőszakadás
Felhőszakadáson a biztosítók az olyan csaapadékhatást értik, amikor a rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíz felgyülemlik, és károsítja a biztosított vagyontárgyakat.
Néhány feltétel egzaktan meghatározza, hogy mit kell nagy mennyiségű csapadékon érteni. (Általában 0,5 és 1 mm/ percet meghaladó intenzitás tekintendő ilyennek.) A fizetési kötelezettség beállásához az is szükséges, hogy az adott helyen a vízelvezető rendszert megfelelően méretezzék, alakítsák ki, és annak karbantartása se hagyjon maga után kívánnivalót. A legtöbb biztosító még e feltételek teljesülése esetén is csupán a talajszinten áramló és a biztosított helyiségeket elöntő csapadékvíz károsító hatásaiért áll helyt, az egyszerű beázásokért" nem. (Hacsak az nem minősül egyben viharkárnak is.)
Nem fedezett árvíz, belvíz és felhőszakadás miatti károk
Az árvíz, belvíz és felhőszakadás miatti károk fedezete nem vonatkozik:
- a vízbefogadó és -elvezető létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, víztározókban keletkezett károkra;
- a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, belvíz, buzgár, talajvíz okozta károkra;
- a szerves és műtrágyák kilúgozása folytán keletkezett károkra;
- a felhőszakadás hatására az épület külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károkra;
- a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azokat nem tárolták legalább a feltételben meghatározott magasságban (15-25 cm-rel) a padlószint felett;
- a gombásodás és penészedés formájában jelentkező károsodásokra.
Nem terjed ki a biztosítási fedezet a hullámtérben és a nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakra sem.
Hullámtér
Hullámtérnek a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti, vagy ahol töltések nincsenek, a magas partok közötti terület minősül.
Nem mentett árterület
Nem mentett árterület a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb kettő számjegyű) közúti, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik.
Jégverés, hónyomás
Jégkár a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés. Hónyomáskár a nagy mennyiségben felgyülemlett hó nyomása miatt bekövetkező törés vagy alakváltozás.
A biztosító mindkét esetben a biztosított épületek és építmények végleges tetőzetében keletkezett károkat, valamint a megrongálódott vagy megsemmisült tetőzeten keresztül beáramló csapadék miatt bekövetkező károkat téríti meg.
Nem téríti meg a biztosító a kárt, amely:
- Az esővíz-elvezető csatornákban és hófogó szerkezetekben keletkezett.
- A hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben, üvegfalakban, fóliasátrakban, sátorfedésben, valamint állatokban és lábon álló növényi kultúrákban keletkezett.
- Az épület tetőzetének sérülése nélkül keletkezett.
- Annak következtében állt elő, hogy a hó más biztosított épületre vagy vagyontárgyra rázúdult.
- A tetőfedés hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összfüggésben következett be.
