Január elsejétől tovább bővül a családtámogatási elemek köre: a jogosultak újra igénybe vehetik a gyermekgondozási díjat. Harminc százalékkal emelkedik a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény összege. A családi pótlék összege nagy valószínűséggel nem lesz több, de a tervek szerint emelkedik a leginkább rászoruló családok támogatását célzó rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Ezzel együtt szigorúbb feltételek alapján folyósítják az igénylőknek ezt az ellátást.
A szociális tárca számításai szerint az ágazatra – más tárcák és a társadalombiztosítási alapok költségvetésével együtt – mintegy 500 milliárd forintot költ jövőre az állam, ebből 260 milliárdot tesz ki a családok támogatására szánt öszszeg. Az öregségi nyugdíjminimum összegéhez kötött ellátások – a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás – összege 8-8,5 százalékkal emelkedik 2000-ben.
A gyermekgondozási díjat (gyed) január elsejétől igényelhetik mindazok, akik a gyermekük születését megelőző időszakban legalább 180 napos munkaviszonnyal (társadalombiztosítási jogviszonnyal) rendelkeznek. Az ellátást a gyermek kétéves koráig folyósítják. A gyed összege az ellátást igénylő szülő keresetének 70 százaléka, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ez jelenleg 45 ezer forint. Fontos, hogy a gyed járulékköteles támogatási elem, adót és társadalombiztosítási járulékot kell utána fizetni.
Gyermekvállalás
A költségvetési törvényhez benyújtott módosítások között szerepel, hogy a gyed összegét a kereset 80 százalékára emeljék. A szeptember végén nyilvánosságra hozott Nemzeti Családpolitikai Koncepció is tartalmazza, hogy a gyed felső határát a mindenkori minimálbér háromszorosában határozzák meg, és az ellátást a gyermek hároméves koráig folyósítsák.
A gyed újbóli bevezetésével a kormány a magasabb jövedelmű nőket szeretné gyermekvállalásra ösztönözni. A juttatást az apák is igénybe vehetik, a korábbi rendszerrel ellentétben saját jövedelmük alapján. Korábban az apáknak csak az anya fizetése után állapították meg a gyedet.
A régi-új ösztönzőt" a munkáltatók folyósítják abban az esetben, ha rendelkeznek társadalombiztosítási kifizetőhellyel, tehát ha száznál több munkást foglalkoztatnak. A többi esetben a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok (TÁKISZ), valamint a megyei egészségbiztosítási pénztárak utalják az ellátást.
A Szociális és Családügyi Minisztérium háttérszámításai szerint mintegy százezer család választja a gyedet januártól. A kalkulációk szerint egy gyermek után havonta átlagosan bruttó 33 ezer forintot fizetnek majd.
A gyed összköltsége 2000-ben mintegy 36 milliárd forintot tesz ki, az államháztartásnak azonban valójában csak 12 milliárdos többletet jelent. Azért csak ennyit, mert a gyermekgondozási segély (gyes) helyett sokaknak a gyed kedvezőbb lesz, ezért ezt választják, másrészt az adóból és a tb-járulékból is lesz bevétele a költségvetésnek.
A gyermekvállalás feltételeinek és a családok helyzetének javítása érdekében az adórendszerben tovább erősítik a családi elemeket. A gyermekek után járó adókedvezmény összege az ideihez képest 30 százalékkal emelkedik.
Az adókedvezményt a becslések szerint a jogosult családok 80-85 százaléka veheti majd igénybe. A gyermekek után járó kedvezmény egyébként 1999-ben mintegy 36 milliárd forintnyi bevételkiesést jelentett a költségvetésnek, a 30 százalékos emelés további 12 milliárdos többletet jelent az idei kiadáshoz képest.
Családi pótlék
A családi pótlék összege nem változik 2000-ben a költségvetési törvényjavaslat értelmében, bár a szaktárca hatszázalékos emelést tartana kívánatosnak. Ehhez mintegy 9-10 milliárd forintra lenne szükség. A családpolitikai koncepcióban foglaltak szerint egyébként az lenne a méltányos, ha a családi pótlék összege elérné a gyermek létfenntartási költségeinek egyharmadát. Arról azonban nem készült számítás, hogy ez menynyi. A koncepció arra is javaslatot tesz, hogy a jövőben célszerű lenne a családi pótlékot a gyermekek életkora szerint differenciálni.
A január elsejétől alanyi jogúvá vált ellátás folyósításában újdonság, hogy a gyermek iskoláskorától kezdve a gyes iskoláztatási támogatássá változik. A két ellátás összege megegyezik. Az iskoláztatási támogatást szeptemberben valamennyi, a közoktatásban tanuló diák után igényelni kellett. Jövőre már csak a rendszerbe újként belépő általános iskolai első osztályosok szüleinek kell az iskolalátogatási igazolást eljuttatniuk munkáltatójukhoz vagy a megyei egészségbiztosítási pénztárakhoz.
Az öregségi nyugdíjminimum összegével együttesen mozgó ellátások 8-8,5 százalékkal emelkednek 2000-ben, ez a 6 százalékosra becsült inflációt figyelembe véve 2-2,5 százalékos reálérték-növekedést jelent.
A gyermekgondozási segélyt 1999. január elsejétől tették ismételten alanyi jogúvá. Összege a nyugdíjminimuméval egyenlő, ez 1999-ben 15 300 forint. A gyes a család jövedelmétől függetlenül jár, a gyermek hároméves koráig jogosul igénybe venni az ellátást a szülő, a nevelőszülő vagy a gyám. A szociális és családügyi miniszter méltányossági alapon megállapíthatja, illetve meghosszabbíthatja az ellátás folyósítását az általános iskolai tanulmányok kezdetéig, de legfeljebb a gyermek 8 éves koráig abban az esetben, ha betegsége miatt intézményben nem gondozható.
Gyermekvédelmi támogatás
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás a leginkább rászoruló családok segítését szolgálná, ám a juttatás összege – jelenleg a nyugdíjminimum 20 százaléka, 3040 forint – nem igazán ezt tükrözi. Ezt a támogatási formát egyébként sok bírálat érte az elmúlt időszakban: a folyósítást végző önkormányzatok tapasztalatai szerint nagyon sok olyan család is igénybe veszi, amelynek életkörülményei, jövedelmi viszonyai egyáltalán nem indokolják.
A minisztérium tervezi, hogy valamilyen módon lehetőséget biztosít a helyhatóságoknak arra, kiknek ítélik meg a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Nyár elején felröppent a vagyonteszt bevezetésének ötlete, az ígéretek szerint azonban szó sincs erről. A szociális tárca – feltehetőleg a költségvetési törvényben – jövedelembecslésre adna lehetőséget. Így az önkormányzatok munkatársai környezettanulmány útján jövedelembecslést végezhetnének azoknak a családoknak az otthonában, amelyek valószínűsíthetően nem szorulnak rá a támogatásra.
A szigorítással együtt hoszszabb távon az is a tervek között szerepel, hogy az iskoláskorúak után magasabb összegű – a nyugdíjminimum 25 vagy 30 százalékának megfelelő – támogatást kapjanak a családok.
Atipikus foglalkoztatás
A pénzbeni családtámogatási elemek mellett a nemrégiben nyilvánosságra hozott Nemzeti Családpolitikai Koncepcióban a részmunkaidős és egyéb atipikus foglalkoztatási formák is hangsúlyt kapnak. A felmérések szerint főként a kisgyermeket nevelő anyák körében nagy az igény a részmunkaidős foglalkoztatás iránt. A koncepcióban a szaktárca javasolja a Munka Törvénykönyvének olyan módosítását, amelynek értelmében a munkáltatók csak alapos indokkal utasíthatnák el a munkavállalók azon kérését, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatást alakítsák át részmunkaidőssé, és fordítva.
A részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű alkalmazásához szükséges a társadalombiztosítási jogszabályok módosítása, a fix összegű egészségügyi hozzájárulás ugyanis nem ösztönzi ennek a foglalkoztatási formának a terjedését. Éppen azért a jövő évtől új foglalkoztatási támogatás kompenzálja – kisgyermekes anyák esetén – az ebből adódó többletköltséget a munkáltatók számára. A koncepcióban indokoltnak tartják, hogy a munkába járás esetlegesen aránytalanul magas terheit is kompenzálják valamilyen módon mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára.
Mivel a részmunkaidős foglalkoztatás másik – sokkal jelentősebb – akadálya az alacsony kereset, ezért a tárca megvizsgálja, hogy a gyes, esetleg a gyed összegének felét a szülő a gyermek hatéves koráig kapná részmunkaidős foglalkoztatás mellett.
Szerb| Gyermekkedvezmény | ||
|---|---|---|
| Gyermekek száma | Kedvezmény 1999-ben (Ft/hó/gyermek) | Kedvezmény 2000-ben (Ft/hó/gyermek) |
| 1 | 1700 | 2200 |
| 2 vagy több | 2300 | 3000 |
| Fogyatékkal élő | 2600 | 3400 |
