A távmunka távlatai

A távmunka Magyarországon még kevéssé elterjedt, annak ellenére, hogy – gazdasági és munkaügyi szakemberek szerint – rendkívül költségtakarékos a munkaadók számára. Legalábbis a nemzetközi gyakorlat ezt mutatja.

Nyugatról – Keletre

A távmunka legjobban az Egyesült Államokban terjedt el, ahol mintegy 10-13 millió távmunkás van, és számuk folyamatosan emelkedik. Informatikai cégek, biztosítók, tervező- és kereskedelmi cégek tömegesen küldik „haza" munkatársaikat. Felmérések szerint az Egyesült Államokban a munkavállalók mintegy negyede dolgozna szívesen távmunkásként. Hasonló a helyzet az Európai Unióban is, ahol a távmunkába bekapcsolódni hajlandó munkavállalók arányát 18-20 százalékosra becsülik. Az EU-ban e forma a diplomások, az adminisztratív alkalmazottak, a mozgássérültek, a fiatalok és a nők körében a legnépszerűbb. Egyes brit becslések szerint az Egyesült Királyságban 2000-ben már a munkaerő csaknem fele, a gazdasági társaságok alkalmazottainak pedig 60 százaléka távmunkás lesz. (A szigetországban ide számítják a teljes és részmunkaidős, a szabadúszó és vállalkozó távmunkásokat egyaránt.)

Stratégiai cél az EU-ban

Az EU Fehér Könyvében a felsorolt nyolc stratégiai fontosságú terület egyikeként említi a távmunkát. A távmunkás az EU-tapasztalatok szerint nemcsak otthon, nyilvános teleházakban, valamely cég szatellit (kihelyezett) végpontján dolgozhat, hanem például olyan üzleti teleközpontokban is, amelyeket több cég közösen működtet – a költségmegosztás érdekében – rugalmas bérleti formában. Az utóbbi években a távmunka számtalan formája alakult ki. Így például kezdenek meghonosodni a távolból végzett üzleti szolgáltatások, már létezik „távtitkárnő" is. Terjedőben van az a megoldás is, hogy a cégek alkalmazottaiktól megkövetelik: munkaidejük egy részét a cég székhelyén, másik részét viszont otthon töltsék.

Gazdasági elemzések kimutatták, hogy a távmunka növeli a gazdasági társaságok rugalmasságát. A távmunkás cégek jobban tudnak alkalmazkodni a csúcsidőszakok, a szezonalitás követelményeihez. Becslések szerint az e formát alkalmazó cégek termelékenysége 15-20 százalékkal javult.

Nemzetközi tapasztalatok szerint egyes munkafajták jelentős százaléka végezhető el távmunkával. Így például az adat- és szövegfeldolgozás 50 százaléka, a programozás 40 százaléka, a szerkesztés, fordítás, könyvelés 30 százaléka, a titkársági szolgáltatások 20 százaléka, valamint a kutatási és tanácsadási tevékenység 15 százaléka.

A távmunka jó üzlet

A Matáv Rt. rövidesen megvásárolja a Távmunka Kht. 67 százalékos tulajdonrészét a többségi tulajdonos Futuris Rt.-től. Bár jelenleg ez a foglalkoztatási forma nem eléggé elterjedt Magyarországon, néhány éven belül jelentős felfutás várható. Néhány nagy híradás-technikai cég, illetve biztosítótársaság már jelenleg is érdeklődik e takarékos foglalkoztatási forma iránt, s számítanak az államigazgatás cselekvő részvételére is.

Várhatóan jó üzlet lesz a távmunkaszervezés – vélekedik Skriba Sándor, a Matáv Rt. projektreferense. A forgalom élénkülésével várhatóan rendeződik a Távmunka Kht. gazdasági helyzete is, hiszen a cég az elmúlt időszakban mintegy 12 millió forint tartozást halmozott fel.

Első lépések

Az előző kormány Munkaügyi Minisztériuma már próbálkozott e forma meghonosításával a kormány modernizációs programja keretében. Mindmáig kevés sikerrel. A Horn-kormány már 1997 második felében elfogadta közhasznú társaság létrehozásának tervét, amelynek feladata lett volna a szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. A program célja az volt, hogy bizonyos számítástechnikai hátteret igénylő munkaköröknél megteremtsék az otthon végezhető munka feltételeit. Ilyen módon 1998-ban mintegy 1500-2000 munkavállalónak szerettek volna pályázati úton számítógépet juttatni. A Matáv Rt. már akkor kész volt arra, hogy kedvezményes tarifával segítse a program megvalósítását. A terv az volt, hogy a következő öt évben mintegy 100 munkaadó és csaknem 25 ezer munkavállaló kapcsolódik majd be a programba. Mindez azonban csak terv maradt, hiszen mára kiderült, számos előnye ellenére Magyarországon nehezebb meghonosítani ezt a foglalkoztatási formát, mint azt a szakemberek gondolták.

Közhasznú társaság a távmunkáért

A Távmunka Koordinációs Kht. 15 millió forintos alaptőkével alakult meg 1998. január 12-én, 67 százalékban a Futuris Rt., míg 33 százalékban a Munkaügyi Minisztérium, illetve annak jogutódja, a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) tulajdonában van. Mint az SZCSM illetékese elmondta, mivel a kht. nem tudta elérni az elvárt bevételt, így fél évre felfüggesztették a cég működését. A munka az idén nyáron kezdődött meg újra, új vezetéssel. A minisztérium – a megváltozott kormányzati prioritások miatt – központi támogatást nem tud adni e feladatra, így az amúgy nonprofit kht. működését piaci alapra kell helyezni. Közvetett eszközökkel azonban azt támogatják, hogy elsősorban a mozgássérültek és a kisgyermekeiket otthon nevelő anyák juthassanak ilyen módon megélhetéshez.

A Távmunka Kht.-nél a munka újraindulását követően megkezdték az igények felmérését. Ennek eredményeképpen jelenleg mintegy 14-15 ezer munkavállalót tartanak nyilván – közölte Egerszegi Béla igazgató. E kör összetétele vegyes, hiszen az érettségivel rendelkezőktől a kétdiplomásig sokféle képzettségű ember szeretne ilyen módon munkához jutni. Jelenleg az adatlapok alapján adatbázis felállítása folyik.

A távmunka iránt érdeklődők jelentkezéskor a kht. által elkészített adatlapot töltik ki. Ezen információt kell adni – a személyes adatok mellett – az iskolai végzettségről, a nyelvismeretről és számítástechnikai jártasságról. E szolgáltatás a munkavállalók számára ingyenes.

A nemzetközi gyakorlat szerint számtalan tevékenységi kör ellátható otthoni munkával. Ilyen többek között az adatbevitel, adatrögzítés, digitalizálás, az ügyviteli feladatok, számvitel, könyvelés, leltárkészítés, fordítás, sajtófigyelés, ügynöki tevékenységek vagy éppen az elektronikus kereskedelem. A távmunkát nem korlátozzák szigorú feltételek. E munka nincs életkorhoz kötve, nincsenek központilag előírt szakmai képzettségi, végzettségi követelmények sem. Ráadásul jelentkezéskor nem kell rendelkezni számítástechnikai ismeretekkel sem, bár adott esetben ez előny a munkavállalónak.

A munkaadók tétováznak

A munka kínálatát és keresletét a piac határozza meg, a kht. csak mint közvetítő vesz részt ebben a munkában. Munkavállalói oldalon kelendő a távmunka, de nem így a munkaadóknál. Egyelőre ugyanis még kevés cég kíván e lehetőséggel élni. Pedig a szervezők szerint e lehetőség számos előnnyel jár a munkáltatóknak is. Ilyen – egyebek mellett – a költségtakarékosság, hiszen a távmunkás munkahelyének kialakítása harmadába, legfeljebb felébe kerül a hagyományos munkahelyekének. A Magyar Munkaadói Szövetség elemzése szerint ma egy átlagos irodai munkahely létrehozása 14,5 millió forintba kerül. Korszerű, kellően gyors, internetezésre is alkalmas számítógépes távmunkahely kommunikációs vonallal együtt mai árakon már 400-500 ezer forintból is létrehozható.

A munkaadók számára e foglalkoztatási forma további számos előnnyel is jár. Például nő a képesített munkaerőhöz jutás esélye; földrajzi távolságtól függetlenül egyszerre, egyidejűleg több szakértővel is lehet dolgozni, tanácskozni. Nemzetközi felmérések támasztják alá, hogy a távmunkások teljesítménye mintegy 60 százalékkal jobb a normál munkahelyen dolgozókénál.

A kht. jelenlegi egyik legfontosabb feladata olyan cégek, intézmények felkutatása, amelyek felkínálnak ilyen munkalehetőséget. E körben számítanak például a minisztériumokra, kamarákra, a társadalombiztosítás intézményeire, a magán- és nyugdíjpénztárakra, az önkormányzatokra, de jelentős segítség lehet ez a földhivatalok, a gazdaság különféle területein tevékenykedő vállalkozások számára is.

Az érdeklődő cégeket a kht.-nél regisztrálják, amikor nyilatkozniuk kell – a cégadatokon túl – arról, milyen munkalehetőséget kívánnak felkínálni, milyen igényeket támasztanak leendő munkavállalóikkal szemben az iskolai végzettség, a nyelvismeret, a számítógépes ismeret szempontjából. A kht.-nél azt tervezik, hogy a cégeknek a nyilvántartásba kerülésért regisztrációs díjat számítanak fel.

Nehéz jelen, biztató jövő

A Távmunka Kht. jelenleg nehéz anyagi helyzetben van, bár a minimális működési költségüket bizonyos megrendelésekből – szakértői tevékenység, pályázatok elbírálása, átvilágítás – származó bevételekből képesek fedezni. Ám a cég gazdálkodását terheli az a korábban felhalmozott, mintegy 12 millió forint, ami egyrészt köztartozás, másrészt pedig szállítói tartozás.

A nehéz kezdet ellenére a Matáv Rt. jó üzleti lehetőséget lát a magyarországi távmunka szervezésében, elterjesztésében – közölte Skriba Sándor, a távközlési vállalat szakértője. A cégnél úgy vélekednek: ha ez jó üzlet az EU-ban és az Egyesült Államokban, akkor néhány éven belül Magyarországon is az lesz. A közelmúltban már megszülettek azok a döntések, amelyek alapján a Matáv Rt. megvásárolja a Távmunka Koordinációs Kht. 67 százalékos tulajdonhányadát a Futuris Rt.-től. Ezt követően első lépésük lesz – a piac élénkülése érdekében –, hogy október 15-től háromfajta kedvezményes szolgáltatáscsomagot kínálnak a távmunkával foglalkoztató cégek, illetve a távmunkások számára. (Ezeket eddig is ajánlották, ám most a csomagok megújulva, korszerűbb tartalommal kerülnek piacra.) Emellett a Matávcom kedvezményesen hardvert és szoftvert kínál partnereinek. Az úgynevezett „Standard" csomag a díjkedvezménnyel adott normál fővonal mellé ingyenes hangposta-szolgáltatást is nyújt, és ingyenesen adja havonta a hívásrészletező listát is. Ugyancsak e csomag része az ingyenes digifonszolgáltatás, valamint a 30-40 százalékos díjkedvezménnyel eladott „Internet hobbi csomag". Az Optima ajánlat tartalmazza a díjkedvezményes ISDN2 vonalat s az ehhez szükséges kártyát, valamint a kedvezményes belépési összeget; az Internet profi csomagot; valamint a díjmentes hívásrészletezőt és a hangposta-szolgáltatást. A harmadik csomag az úgynevezett Maxima, amely bérelt vonali megoldást kínál. Ezzel gyakorlatilag egy-egy otthoni gép ugyanolyan folyamatosan tarthat kapcsolatot a központtal, mintha valaki az adott cég székhelyén levő munkagépen dolgozna.

Elektronikus munkaerőbörze

A tapasztalatok szerint Magyarországon sokan, akik élnének a távmunka-lehetőséggel, nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, azaz nincs megfelelő számítógépük. Ezért a Matávcom rövidesen kedvezményesen kínál majd hardvert és szoftvert. Ezt egyrészt kedvező áron meg lehet vásárolni, ami 150-200 ezer forintos egyszeri beruházás lenne. A másik megoldás a hároméves bérlet, aminek havi költsége 6-8 ezer forintra becsülhető. A Matávnál úgy látják, néhány éven belül felfutás várható e területen, hiszen már most több nagy cég – IBM, Ericsson – és több biztosító is érdeklődik a távmunka iránt. Emellett a kormányzat takarékossági programjának fényében számítanak az állami intézmények bekapcsolódására is. Vélhetően 1-2 éven belül már jövedelmező lesz a távmunka szervezése, de hosszú távon mindenképpen nyereséges lesz e munka – vélik a Matávnál. A Távmunka Kht.-nél úgy vélik, amint elegendő számú munkaadó kerül be adatbázisukba, megnyílhat az elektronikus munkaerőbörze. Ennek idejét a cég a 2000. év közepére jósolja. A munkaközvetítést a kht. végzi majd, míg a konkrét megállapodás a két fél – a munkaadó és a munkavállaló – megegyezése alapján jön létre.

Egyelőre kísérleti jelleggel működik a közvetítés. Ezt az tette lehetővé, hogy az előző kormányzati ciklus végén, tavaly tavasszal a munkaügyi miniszter pályázatot írt ki a munkaadók számára, amelyen 35 cég szerepelt eredményesen. Ők mintegy 250 távdolgozót tudnak foglalkoztatni. A szervezők azt várják, hogy e „mintarendszer" működése kellő tapasztalatot nyújt majd további munkaadók számára is.