Augusztus 30-án töltötte be 30. életévét az internet, a számítógépes világháló, amely ez idő alatt a technika, illetve a számítástechnika történetében is páratlan fejlődési utat járt be. A világháló az Amerikai Egyesült Államokban a mindennapok részévé vált. A magyar munkaadók, leginkább a versenyszféra szereplői – különböző felmérések tanúsága szerint – még nem igazán tartják fontosnak saját internetes megjelenésük fejlesztését.
Az első, számítógépek közötti kapcsolat 1969-ben létesült Los Angelesben, a Kalifornia Egyetemen, majd röviddel ezután a Stanford Egyetemen is. A fejlődés további útját néhány adat érzékletesen mutatja be: 1971-ben 23, egy év múlva 40 fogadóállomás között létesült kapcsolat. Az internet őse, az Arpanet 1973-ban először tette lehetővé a kontaktust külföldi, angol és norvég gépekkel. Röpke 11 év múlva a világháló használóinak száma meghaladta az ezret, újabb három esztendő múltán a 10 ezret. A felhasználók száma 1992-re elérte az 1 milliót, idén áprilisban pedig csak az Egyesült Államokban és Kanadában 92 millióan voltak.
Az interneten ma már az információk szinte korlátlan mennyisége megtalálható. A gyakorlatlan, kezdő felhasználó az első időkben akár elveszettnek is érezheti magát, ám minden internetes hozzáféréssel ellátott gépen ott van valamilyen böngészőprogram. Ezek segítsége nélkül nehézkessé válna a tájékozódás az információhalmazban.
Böngészőprogramok
A kereső- vagy böngészőprogramok egyik csoportja az úgynevezett kulcsszavas keresők, mint például a magyar Altavizsla (www.altavizsla.matav.hu), a Heureka (www.heureka.hu) vagy az Altavista ( www.altavista.com). Ezek a programok folyamatosan böngészik a hálózatot, s minden elolvasott szót eltárolnak, azzal az URL címmel együtt, ahol olvasták. Használatuk során az általunk kiválasztott szavak között logikai kapcsolatot is megadhatunk, az AND (és), OR (vagy), NOT (nem), illetve a NEAR (közelében) utasításokkal.
A tematikus keresők, mint például a Hudir (www.hudir.hu) vagy a talán legismertebb Yahoo (www.yahoo.com) különböző kategóriák és témakörök szerint teszik lehetővé a keresést, így egy-egy kísérletre kevesebb, de általában a kívánt célhoz közelebbi találatot adnak. A különböző keresők gyűjteménye elérhető a www.net.hu/search címen.
Kereskedelem a hálón
Idén áprilisban az Egyesült Államokban és Kanadában 92 millióan használták a világhálót, a szörfözők száma tehát kilenc hónap alatt 16 százalékkal nőtt. A CommerceNet és a Nielsen Media Research megbízásából készített több mint 7200-as mintát vizsgáló felmérés 1998 augusztusa és 1999 áprilisa között készült, s megállapította: a fenti időszakban 40 százalékkal nőtt az interneten vásárlók száma, elérve a 28 milliót.
Érdekes adat – s a konzervatívabb európai vállalkozások számára tanulságos –, mit vesznek az amerikaiak leggyakrabban az interneten keresztül:
| könyv | 9,2 millió, |
| CD, videokazetta | 7,2 millió, |
| információs anyagok | 5,4 millió, |
| Ruházati cikkek | 4,5 millió vásárló. |
Európaiak az interneten
A szintén nemrégiben készült felmérés szerint a kicsiny, 100 fő alatti európai cégek közül nagyon soknál van ugyan internet-hozzáférés, többüknek van saját honlapja is, ám a háló adta lehetőségeket csak korlátozottan használják ki. Az informatikai piacra szakosodott Banner Research – a Compaq és a Novell megbízásából – francia, német, angol, olasz, norvég, lengyel és spanyol kis-, közepes cégek informatikai döntéshozói között folytatott vizsgálatot. Az ezernél nagyobb mintába csak olyan társaságokat vontak be, amelyek 10-50 gépből álló hálózattal rendelkeznek.
A válaszadók 88 százaléka tisztában volt azzal, mi a webes böngészés, saját internetes honlappal 60 százalékuk rendelkezik. A honlapok nagyobb része azonban csak a cég logóját, címét, telefonszámait közlő információs oldal, vagyis nem használja ki az interaktivitás kínálta üzleti lehetőségeket. Az interneten jelen levő kis európai cégeknek mindöszsze 7 százaléka kereskedik on-line módon, s sokuk egyáltalán nincs is meggyőződve az elektronikus kereskedelem perspektivikus szerepéről. A megkérdezettek szerint a háló sokkal inkább információtovábbítási, kommunikációs, semmint üzleti eszköz. Ennek megfelelően az internetet 67 százalékuk háttérinformációs szolgáltatásokra kívánja használni, s csak alig több mint egyharmaduk tervezi növelni eladásait hálózat révén. A kis cégek több mint fele még akkor sem fejlesztené az on-line értékesítést, ha annak alkalmazásával adókedvezményhez jutna. A hálózati lehetőségek közül az e-mail, vagyis az elektronikus levelezés a legelterjedtebb: a megkérdezett európai cégek több mint fele két évnél régebben használja az elektronikus postát. Az e-mailt ellenző, vagy az alkalmazáson még csak töprengő vállalkozások jellemzően csak helyi piacokon működnek, az e-mailt használók könnyebben lépnek ki külpiacokra.
A Banner Research felmérése szerint a cégek 8 százaléka gondolja úgy, hogy soha nem fogja használni a világhálót saját népszerűsítésére, a leggyorsabban pedig az exportáló termelőcégeknél terjednek az internetes technológiák.
Magyar cégek a világhálón
A magyar nagyvállalatok, sőt a bankok internetes jelenléte is sok szempontból kezdeti stádiumban van még az európai átlaghoz képest is, bár technikai lehetőségeik már adottak.
A Carnation Consulting stratégiai internet-tanácsadó cég a közelmúltban három idevágó felmérésének eredményét is nyilvánosságra hozta. Az első a Top 100, vagyis a száz legnagyobb magyar vállalat internetes infrastruktúráját és jelenlétét, a második a nagyvállalati vezetők attitűdjét, a harmadik pedig a bankok elektronikus szolgáltatásait, weboldalainak minőségét térképezte fel.
A száz legnagyobb magyar cég közül mindössze 45, a hazánkban működő 38 bank közül pedig 16 rendelkezik internetes megjelenéssel. A cégek weboldalainak túlnyomó többsége nem lép túl az alapinformációk közlésén, a már meglevő PR-anyagok on-line változatának elkészítésén, az interakciós és tranzakciós lehetőségek minimálisak. A vállalatok nem használják ki az új médium lehetőségeit. Mint a felmérés megállapította, felfogásukban az internet a már működő kommunikációs csatornák tükörképe, nem pedig új, értéknövelt csatorna. Ezen megítélés legfőbb okai között említhető az alulinformáltság, az ennek nyomán kialakult bizonytalanság és fenntartások a médiummal szemben, illetve a vállalatok által foglalkoztatott reklám- és PR-ügynökségek felkészületlensége az internet hatékony felhasználását illetően.
A nagyvállalatok ilyetén hozzáállása tükröződik a webfejlesztések költségeiben is. A befektetett összegek alapján a Carnation Consulting szakemberei arra a megállapításra jutottak: a cégek nem tekintik stratégiai fontosságúnak internetes megjelenésüket.
A Top100 szándékai
Bár a cégek még nem használják ki az internet adta lehetőségeket, az erre alkalmas technikai háttér legtöbbjüknél már megvan. A 100 legnagyobb magyar vállalatnál hozzávetőlegesen 107 ezer számítógépet használnak, s ebből mintegy 38 ezernek van kapcsolata az internettel. A belső hálózatok kiépítése már mind a 100 nagynál megtörtént, de a távoli partner, üzletfél, vevő elérésére módot adó hálózati kapcsolat még nem teljesen általános. Az elektronikus külső kapcsolat a megkérdezett vállalatok 91 százalékánál persze már él, s a mindennapi kommunikáció fontos részévé vált. A Carnation Consulting munkatársai több olyan utalást is kaptak, hogy a nagyvállalatok ezen a téren folyamatos fejlődésben vannak, bővítik az internethez hozzáférők körét, s mindennapi kommunikációjuk során egyre gyakrabban továbbítanak információt a hálózaton keresztül.
Az on-line tranzakciók azonban mind a cégek egymás közötti kapcsolatában, mind pedig a vállalatok és a fogyasztók közötti viszonyban még gyerekcipőben járnak. Internet banking szolgáltatást például mindössze három magyarországi bank kínál, s a Carnation szakemberei szerint mindössze 3100 ügyfél veszi azt igénybe.
A magyar cégek többségét alkotó kis- és középvállalkozók internetes infrastruktúrájáról, jelenlétéről nincsenek megbízható adatok, de kamarai szakemberek szerint ez a kör egyelőre nem az internetes hozzáféréssel vagy saját weboldalak készítésével, hanem számítógép beszerzésével bajlódik. Holott a világhálón keresztül ma már számos olyan gazdasági adathoz, piaci információhoz, forráshoz hozzáférnének, amely a cég további fejlődését nagymértékben elősegíthetné.
Adatok a hálón
Igen sokoldalú és jól kezelhető például a Gazdasági Minisztérium honlapja (www.gm.hu), amelyen külön fejezet foglalkozik a kisvállalkozásokkal, a központi költségvetésből támogatott programok mellett a pályázati feltételek és az igényléshez, pályázáshoz szükséges űrlapok is letölthetők. Sőt, a lapról dobbantva" számos külföldi kisvállalkozói honlap is elérhető.
Mint Merhala Éva főtanácsos elmondta, a honlap látogatottsága napról napra nő. A forgalom 1996-1998 között majd' hússzorosára nőtt. Mivel a magyar gazdaság legfrissebb hírei, adatai több európai nyelven is elérhetők itt, sok külföldi olvasót regisztrálnak. A kisvállalkozások támogatási pályázataihoz szükséges adatlapot azonban eddig csak néhány százan töltöttek le.
A főtanácsos azt is elmondta: a GM mint munkaadó is egyre gyakrabban él az internet kínálta lehetőségekkel. Januárban külön fejezetet nyitnak külföldön dolgozó munkatársaiknak, mindennapi munkájuk megkönnyítésére. A kereskedelmi szolgálatok munkatársai, a kereskedelmi attasék, a Magyar Turizmus Rt. külföldi képviselői a legfrissebb híreket kapják majd a magyar gazdaságról, s lehetőségük lesz a munkaadójukkal való napi kapcsolatra is. A házon belüli elektronikus levelezés kezd mindennapivá válni, s a főtanácsos azt is elmondta: a különböző minisztériumok között is egyre fontosabb kommunikációs csatorna a világháló. A Miniszterelnöki Hivatalban tárcaközi munkabizottság dolgozik azon, hogy ez a kapcsolatrendszer tovább fejlődjön.
T. É.
