Munkavállaló- és szakszervezet-ellenes, biztonságot nyújtó, tíz év jogsérelmeit orvosló" – ehhez hasonló, egymásnak ellentmondó vélemények hangzottak el a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanácsok jogkörét érintő módosításaival kapcsolatban a jogszabály parlamenti vitája során. A módosítás nemrég lépett hatályba, tehát tapasztalatok ugyan nem állnak még rendelkezésre, azonban az érintettek – a munkaadók és a munkavállalók – fenntartásai egyelőre változatlanok vele szemben. Legalábbis erről árulkodnak A Munkaadó Lapjának nyilatkozó érdek-képviseleti vezetők véleményei.
Nem jár különösebb előnynyel vagy hátránnyal a módosítás a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tagjai számára – állítja a jogszabályról Gyarmati Ágnes, a MGYOSZ ügyvezető igazgatója. A tapasztalat szerint ugyanis ahol szakszervezet működik, ott a munkáltató és a szakszervezet is kezdeményezheti a kollektív szerződés kötését.
A kollektív szerződés lényege, hogy munkáltató és a szakszervezet megállapodik abban, hogy a Munka Törvénykönyvében előírt minimális munkáltatói kötelezettségeken felül milyen mértékben tér el a munkavállaló számára pozitív irányban, tehát lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló számára kedvezőbb körülmények között történjen a munkavégzés.
Egyetlen helyzet, amikor a munkáltató számára kedvezőbb lehet a kollektív szerződés hiánya, az a túlmunka elszámolhatósága. Ahol kollektív szerződés van – akár szakmai, több munkáltatóra kiterjedő is –, ott hosszabb idő alatt lehet a túlmunkát kiegyenlíteni. Az összes többi esetben a munkaszerződés általában a munkavállaló számára kedvezőbb. A kollektív szerződés egy cégnél annyiban kedvezőbb a munkáltató számára, hogy egy sor kérdést egyidejűleg elintézhet a munkavállalókkal, nem pedig egyenként, egyéni szerződésekben kell megállapodnia.
Ha nincs szakszervezet...
A probléma ott keletkezik, ahol szakszervezet nincsen, de üzemi tanács van. Az MGYOSZ szakértői elvileg nem értettek egyet azzal, hogy ezeken a helyeken az üzemi tanács köthessen szerződést, mert végül is a testületnek participációs (részvételi) joga van. Hiszen az ÜT a vállalati vezetésnek egyfajta tanácsadója is bizonyos ügyekben, illetve a vállalatvezetés kötelezően információkat szolgáltat az ÜT-nek, sok témában konzultálnia kell vele. Az új szabályozás tehát olyan, mintha a munkáltató saját maga egy részével kötne szerződést. – Nem szerencsés, hogy az ÜT, amelynek a vezetésben valamiféle részvételi szerepe van, egyben munkavállalói képviseletként jelenjen meg – véli Gyarmati Ágnes. Ezt elvileg nem fogadhatja el az MGYOSZ, még akkor sem, ha az ÜT csak abban az esetben kompetens a kollektív szerződés ügyében, ha nincs szakszervezet. Elvileg nem szerencsés ennek a két szervezetnek a keverése, de mivel nem kötelező jellegű, az MGYOSZ nem tekintette sarkalatos problémának.
Az MGYOSZ munkáltatóinak nyilvánvaló érdeke, hogy a szakszervezetekkel megállapodjanak, már ahol vannak szakszervezetek – fogalmazott Gyarmatiné. Véleménye szerint nem reális az a felvetés, hogy a munkaadó ezt a jogszabályt a szakszervezetek pozíciójának gyengítésére használhatná. Hiszen arra nincs mód, hogy miközben létezik a munkahelyen működő szakszervezet, mégsem ővelük kötik meg a kollektív szerződést, hanem az ÜT-vel. Ahol viszont nincs munkavállalói érdekképviselet, ott nincs mit gyengíteni sem.
Ki finanszírozza?
A VOSZ nem örült az ÜT-re vonatkozó rendelkezésnek, mert ezzel olyan újabb lehetőséget kapott a munkavállalói érdekszféra, amely költségekkel jár a munkaadók számára – ismertette a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének álláspontját Károlyi Miklós főtitkár. Az, hogy nemcsak a szakszervezeteket, hanem az üzemi tanácsot is kollektívszerződés-kötési jog illeti meg, mindenképpen többletköltséggel jár, hiszen az embereket mozgatni kell, ez munkából való kiesést jelent, ami egyértelműen többletköltséget eredményez.
Munkaadói oldalról azért vegyes az új szabály megítélése, mert elvileg örülhetnének annak, hogy nem kell a dolgozók oldaláról azzal küszködni, hogy ki képviselheti őket, ha több szervezet közül is választhatnak. Abból a szempontból viszont nem jó, hogy a szakszervezetekre részletesen kidolgozott törvény vonatkozik, és nemzetközileg is megvannak a működés szabályai. Ehhez képest sokkal alacsonyabban szabályozott az ÜT intézményrendszere, tehát a munkavállalói jogok érvényesülését nem feltétlenül erősítette a módosítás – véli Károlyi Miklós. Hozzátette: egyre több intézményrendszer van, ahol a munkavállalói érdekeket képviselhetik, de nem biztos, hogy a sok intézményrendszer minőségileg is javulást hoz. A VOSZ-tagok inkább annak örültek volna, ha a szakszervezetek integrációra törekszenek, mert az erőegyesítés közöttük éppúgy indokolt lenne, mint a munkaadói szervezeteknél.
A törvénymódosítás előnye tehát elvi: bizonyos esetekben az ÜT a szakszervezetek hiányában meg tudja jeleníteni az egy munkahelyen dolgozók igényét. De a munkaadók szkeptikusok is a módosítással kapcsolatban: nem hiszik, hogy ezzel az érdekvédelem minőségileg javul. A munkaadónak elvileg mindegy, hogy milyen munkavállalói szervezettel áll szemben, ha annak olyan jogai vannak, mint egy szakszervezetnek. Ez elsősorban nem szakmai, hanem politikai döntés kérdése volt – fogalmaz a főtitkár –, amellyel pedig a VOSZ nem tud mit kezdeni, mert politikamentes szervezetnek tartja magát, és csak szakmai szempontból tud és kíván a kérdéssel foglalkozni.
A mostani módosítást sok vita előzte meg, és néhány, a VOSZ által pozitívnak ítélt szabály belekerült. Azzal azonban mindenki egyetértett a viták során, hogy a Munka Törvénykönyve teljes átdolgozása is indokolt, és ennek a munkálatait meg kell kezdeni.
Van, aki nem érintett
Az Ipartestületek Országos Szövetsége a kérdésben nem hangoztatott markáns véleményt, mondván, hogy alapvetően nem érintett, emiatt a probléma meghaladja az IPOSZ kompetenciáját. A kis gazdálkodó szervezeteknél ugyanis nem kötnek kollektív szerződéseket, az IPOSZ-ba tömörülő munkaadók tehát nem szembesülnek ezzel a problémával. Egy kisvállalkozás már nagynak számít, ha van 30-40 alkalmazottja, ezeken a helyeken általában egy üzemi megbízott működik. Szabó István, az IPOSZ igazgatója emlékeztet arra, hogy az Mt. módosítását összességében a munkaadók elfogadták, és kifejezetten a munkavállalók voltak azok, akik a törvényhozási procedúra első percétől az utolsóig, sőt a mai napig is opponálják a változtatott rendelkezéseket. A módosítások között csak a munkavállalók számára volt az egyik kardinális kérdés a kollektívszerződés-kötési jogosultság. Az IPOSZ mint munkaadói szervezet egyetértésével találkozott viszont a felmondási tilalmak egyfajta enyhítése, ami valóban a posztszocialista korszakból átörökölt rendelkezés volt. Emiatt az iparos munkaadók mindvégig támogatták az Mt. módosítását, mert úgy ítélték meg, hogy a piacgazdaság szabályaihoz igazodva a felmondási időt sem lehet egy álszociális rendszerbe beilleszteni. Szabó István hozzátette: az ágazati kollektív szerződés kötését viszont az IPOSZ a legteljesebb mértékben támogatja. Ilyet kötöttek például már a pékszakmában, és előkészületben van hasonló a vendéglátó-ipari területen is.
Alkotmányossági vizsgálat
A szakszervezetek oktalan és jogszerűtlen módosításnak tartják, a munkavállalói érdekek szempontjából pedig egyenesen hátrányosnak tekintik az Mt. ilyetén módosítását – értékelte Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége társelnöke az új jogszabályt. A szakszervezeti konföderáció az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, mert alkotmányellenesnek tartja. Meglátásuk szerint az üzemi tanácsok érdekképviseletként nem tudják ellátni a feladatot, nem tudnak felelősséget vállalni a megkötött szerződésért, mivel nem tudják az érdekvédelmi rendszeren végigfuttatni. Az ÜT tagjai ugyanis részei a gazdasági döntéseknek, ha mégoly kis részben is. Ha részesei, felelősséget is kell vállalniuk, és önmagával az ember ugye nem szokott szerződést kötni – csatlakozott a munkaadói érvekhez Borsik János. Hozzátette: a hazai munkajogi szakértők szinte 100 százaléka elhibázott, rossz döntésnek tartja, hogy ez bekerült a módosítások közé.
Egyszerűen arról van szó, hogy megpróbálják a szakszervezeteket tovább gyöngíteni – állította a társelnök, emlékeztetve arra, hogy az eredeti előterjesztésben nem is szerepelt ez a passzus, majd kifejezetten a kormány kérésére került a jogszabályba, s a munkaadók is ellenezték. A munkavállalók több fórumon is szakmai indokokat vártak a módosításról az előterjesztőtől, de megnyugtató választ nem kaptak, legfeljebb annyit, hogy így született a politikai döntés".
Munkajogi kérdésbe politikai döntéssel beavatkozni elég otromba dolog – fogalmazott Borsik János, akinek véleménye szerint a vitatott szabályozó csakis hátrányos a hazai érdekegyeztetésre, mert bizonytalanságot teremt. A szakszervezetek arra számítanak, hogy jogviták lesznek az ÜT-k jogosítványaiból, és ez egyáltalán nem segíti elő a munkaügyi kapcsolatok tisztulását Magyarországon.
A szakszervezet várja az Alkotmánybíróság döntését és határozatát, amelyre reményeik szerint szeptember-október folyamán sor kerül. Amennyiben ez nem lesz kedvező számukra, nemzetközi szervezetekhez fordulnak jogorvoslatért.
K. E.
