Az önkormányzatok adósságrendezésével kapcsolatos általános tudnivalókat bemutató múlt havi összeállításunk után ezúttal áttekintjük az adósságrendezési procedúra menetét, az eddigi gyakorlat alapján szerzett tapasztalatokat, valamint a csődhelyzetbe került önkormányzatok számára nyitva álló támogatási lehetőségeket.
Az eljárás megindítása
Adósságrendezési eljárás abban az esetben kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy annak költségvetési szerve az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki a tartozását, illetőleg a jogerős bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette. E feltételek fennállása esetén a polgármester – a pénzügyi bizottság tájékoztatásával és a képviselő-testület összehívásával – a törvény értelmében köteles egy utolsó kísérletet tenni annak érdekében, hogy – az adósságrendezési eljárás elkerülésével – rendezzék a tartozásokat. Amennyiben a képviselő-testület nem lát lehetőséget a fizetési kötelezettségek rendezésére, úgy felhatalmazza a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére.
Kötelező adósságrendezés
Fontos hangsúlyozni, hogy az önkormányzati törvény értelmében a polgármester a felelős a gazdálkodás szabályszerűségéért. Ezen alapul az adósságrendezési törvénynek az a rendelkezése, amely a képviselő-testület döntésétől függetlenül – esetleg annak ellenére is – kötelezi a polgármestert az eljárás megindítására az előzőekben említett időtartam eredménytelen eltelte után. A polgármester e kötelezettsége akkor válik aktuálissá, amennyiben az önkormányzat által elismert tartozás a pénzügyi teljesítés időpontját követő 90. napon, illetve a jogerős bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettség az esedékességet követő 30. napon is fennáll.
Az előzőekben leírtak tehát azt jelentik, hogy a jogszabályi feltételek fennállása esetén az önkormányzat köteles megindítani az eljárást.
Hitelezői igények
A fentiekben ismertetett feltételek fennállása esetén a hitelező is eldöntheti, hogy kezdeményezi-e az eljárást, vagy a későbbi – várakozásainak jobban megfelelő – teljesítés reményében még vár a követelésének adósságrendezési eljáráson kívüli rendezésére. E mérlegelésnek azonban fontos tétje van: azok a hitelezők ugyanis, akik a lejárt vagy le nem járt követelésükkel az adósságrendezési eljárásban a megjelölt határidőben nem jelentkeznek be, követeléseiket csak az eljárás befejezését követő két év eltelte után érvényesíthetik. E hitelezői magatartásra az eddigi adósságrendezési eljárások közül egyébként egy esetben volt példa. A bejelentett követelések nagyságrendje alapján – mely többszöröse volt az önkormányzat vagyonának – több hitelező úgy döntött, hogy az összességében százmillió forintos igényének az érvényesítésével megvárja a két év elteltét. Kérdéses azonban, hogy addigra képződik-e például egy kistelepülésen olyan vagyon, amelyre a későbbiek során a hitelezői igények érvényesítése eredménynyel járhat.
Az eljárás alapjául szolgáló tartozások
Fontos hangsúlyozni, hogy adósságrendezési eljárás csak a helyi önkormányzat, illetve annak költségvetési szerve tartozásai miatt indulhat. Nem vonatkozik az eljárás azonban az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokra (például közüzemi cégekre), amelyek – a gazdasági élet legtöbb résztvevőjéhez hasonlóan – a saját vagyonukkal felelnek a tartozásaikért.
Kezességvállalás
Más a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat készfizető kezességet vállal az általa – vagy más által – alapított gazdasági társaság által felvett hitelekért. Ebben az esetben az önkormányzat felelőssége akár az adósságrendezési eljárás keretében is fennáll. Erre az eddigi eljárások során is volt példa: két adósságrendezés azért indult, mert az egyik önkormányzat az általa alapított tejüzem, a másik önkormányzat pedig egy külföldi vállalkozó által létesített cipőüzem hitelfelvételéért vállalt kezességet.
A polgármester feladatai
Az eljárás megindításával és más lényegi cselekményeivel kapcsolatos teendők az önkormányzat részéről a polgármester feladatát képezik. Ha a polgármester nem teljesíti az adósságrendezéssel kapcsolatos törvényi kötelezettségeit, úgy a bíróság – esetenként – százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.
Az adósságrendezési eljárás nézőpontjából közömbös, hogy kinek a hibájából, milyen okok vezettek az eljárás megindításához. Az előzményekért való felelősség megállapítása nem ennek az eljárásnak a feladata. A törvény elsődleges célja ugyanis a kialakult pénzügyi-gazdasági válsághelyzetből való kilábalás kereteinek a megteremtése, ezért csak a polgármester eljárási kötelezettségeinek elmulasztását szankcionálja.
A polgármester eljárási kötelezettségei közé tartozik, hogy az adósságrendezési eljárás megindításáról az eljárás bíróság előtti kezdeményezésével egyidejűleg tájékoztatnia kell a közigazgatási hivatal vezetőjét. A soron kívüli értesítési kötelezettség elsődleges oka, hogy a közigazgatási hivatal által végzett törvényességi ellenőrzés és szakmai segítségnyújtás az eljárás alatt különösen fontos lehet.
Az adósságrendezés megindítása
Az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás. Amennyiben az eljárás megindításának az előzőekben bemutatott feltételei fennállnak, úgy a bíróság végzésben rendeli el az adósságrendezés megindítását, vagy – a feltételek hiányában – az eljárást megszüntető végzést hoz. A bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelő végzésében rendelkezik a pénzügyi gondnok személyéről is, majd végzését közzéteszi a Cégközlönyben.
A közzététel következményei
A Cégközlönyben történő közzététel időpontjának egyébként az eljárás szempontjából különös jelentősége van, mivel ahhoz több fontos jogkövetkezmény fűződik. E közzététel ugyanis – az eljárás megindításának tényén túl – egyben tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást is, akik 60 napon belül jelenthetik be a lejárt és le nem járt követeléseiket.
Az önkormányzat életében meghatározó következménye a végzés közzétételének, hogy ettől az időponttól kezdve a pénzügyi gondnok ellenjegyzése szükséges a helyi önkormányzat és költségvetési szerveinek számláját érintő pénzügyi tranzakciókhoz.
Az adósságrendezés megindítása továbbá azt is jelenti, hogy az ebben az időpontban fennálló és bejelentett – de esetleg csak később lejáró – tartozás lejárttá válik, azaz úgy tekinthető, mintha a helyi önkormányzat azonnal köteles lenne fizetni. A fennálló követeléseknek a törvény általi lejárttá tétele – amely leginkább a hitelt nyújtó bankok számára kedvezőtlen – az önkormányzattal szembeni teljes követelésállomány áttekinthetőségét és kezelhetőségét szolgálja.
A hitelezők szempontjából további fontos jogkövetkezmény, hogy az adósságrendezés megindításának időpontjától ugyan a jogszabály nem zárja ki a kamat érvényesítését, azonban azoknak a kielégítésére csak az öszszes többi tartozást követően van mód. Az eljárások gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy ez csupán elméleti lehetőség, mert az önkormányzatok vagyona gyakran a tőkekövetelések teljes kielégítésére sem elegendő.
A jogkövetkezmények felsorolásánál végezetül említést kell tenni arról, hogy az adósságrendezés megindításának időpontjában a végrehajtási eljárás, illetve az önkormányzatok ingatlanán fennálló végrehajtási jog megszűnik. Erre azért van szükség, mert e jogokkal rendelkező hitelezők visszaélhetnének a helyzetükkel, és lehetetlenné tennék nemcsak az egyezséget, de gyakran még a település működését is.
| A kórházak adósságai |
|---|
| Az önkormányzati költségvetési szervek tartozásaival összefüggésben szólni kell a kórházak adósságállományáról is. A törvény elfogadásakor a jogalkotó úgy döntött, hogy ezeknél – mivel a kórházak működési költségeinek finanszírozása az Egészségbiztosítási Alapból történik – nem lehet adósságrendezési eljárást indítani. Alig másfél évvel később, 1997 végén – 1998. december 1-jei hatállyal – az Országgyűlés hosszas szakmai és politikai viták után módosította a korábbi döntését, és az adósságrendezésre vonatkozó rendelkezéseket kiterjesztette az önkormányzati egészségügyi intézmények tartozásaira is. A jogalkotó szándéka ezzel alapvetően a figyelemfelhívás volt. Erre utal például, hogy a parlament közel egy évet hagyott az önkormányzatoknak a felkészüléshez, nevezetesen a kórházakban szükséges racionalizálási intézkedések meghozatalához. A gyakorlati tapasztalatok kétségtelenül igazolták e szándék megvalósulását, ugyanis a jogszabály hatályának kiterjesztése felhívta az önkormányzatok figyelmét a kórházak feletti tulajdonosi felelősség fokozására. Ezt bizonyítja, hogy a több százmillió forintos adósságot felhalmozott kórházak nagy részénél e problémák rendezése – a korábbi évektől eltérően – már nem csupán az Egészségbiztosítási Alaptól felvett működési előlegekből történt (amely csupán pillanatnyi lélegzethez jutást jelentett), hanem az önkormányzat irányításával több helyen komolyabb reformok is megvalósultak (létszámleépítés, épületek kubatúrájának szűkítése, szervezeti intézkedések stb.). A törvény hatályának kiterjesztése tehát igazolta a gazdasági várakozásokat – hiszen kórházi csőd" miatt eddig egyetlen eljárás sem indult –, a döntés jogi megalapozottságára pedig hamarosan választ kapunk. A Kisvárosi Önkormányzatok Érdekszövetsége ugyanis a közelmúltban az Alkotmánybírósághoz fordult a törvénymódosítás alkotmányellenessé nyilvánítása érdekében. |
AZ ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS EGYEZSÉGI SZAKASZA
Adósságrendezési bizottság
Az adósságrendezés megindításának időpontját követő 8 napon belül megalakul az adósságrendezési bizottság, amelynek tagjai a polgármester, a jegyző, a pénzügyi bizottság elnöke – pénzügyi bizottság hiányában egy önkormányzati képviselő –, továbbá egy önkormányzati képviselő, elnöke pedig a pénzügyi gondnok. E bizottság jelentős jogkörökkel rendelkezik, ugyanis – az önkormányzati törvényben a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével – e testület dönt valamennyi gazdasági kérdésben.
Fontos felhívni a figyelmet, hogy még az adósságrendezési eljárás első (egyezségi) szakaszában vagyunk, ahol a pénzügyi gondnoknak jelentős jogosítványai vannak ugyan, de a meghatározó kérdésekben az adósságrendezési bizottságé a főszerep. A pénzügyi gondnok látja el a bizottság elnöki teendőit, akinek a tagok szavazategyenlősége esetén van meghatározó szerepe. Előfordulhat azonban az is, hogy a tagok leszavazzák ugyan a pénzügyi gondnokot, de álláspontja még ekkor is érvényesülhet, amennyiben a képviselő-testület – elfogadva a pénzügyi gondnok érvelését – felülvizsgálja az adósságrendezési bizottság döntését.
Válságköltségvetés
Az adósságrendezési eljárás következő lényeges mozzanata a válságköltségvetés elfogadása. A válság-költségvetési rendelettervezetet – az adósságrendezés megindítását követő 30 napon belül – a jegyzőnek kell elkészítenie.
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény melléklete részletesen meghatározza azokat lakossági szolgáltatások és hatósági feladatok körét, amelynek működési kiadásai a válságköltségvetés részét képezhetik. A legfontosabb alapelv, hogy a válságköltségvetés nem tartalmazhat felhalmozási kiadásokat, bár egyes folyamatban lévő beruházások esetében a racionalitás és a méltányosság egyaránt indokolttá teszi azok befejezését. Előfordult például, hogy az öt szomszédos település társulásában megkezdett szennyvízcsatorna-beruházásnál az egyik önkormányzat néhány hónappal a befejezés előtt adósságrendezési eljárást volt kénytelen indítani. Mivel a szükséges – elsősorban központi – források már rendelkezésre álltak, értelemszerűen e településnél kivételesen el kellett tekinteni a tilalom érvényesítésétől. A csődhelyzetbe került önkormányzatoknak ettől függetlenül a felhalmozási kiadások terén is visszafogottnak kell lenniük. Ennek oka egyrészt, hogy a forrásokat ne éljék fel indokolatlanul a hitelezők elől, másrészt – forráshiány esetén –, hogy a válságköltségvetés az alapja a központi támogatás iránti igény benyújtásának.
A válság-költségvetési rendelettervezetet természetesen a pénzügyi gondnok és az adósságrendezési bizottság is véleményezi, és ezt követően a képviselő-testület fogadja el. Amenynyiben az adósságrendezés megindítását követő 60 napon belül ez nem történik meg, akkor az egyezségi szakaszra nem kerül sor, hanem indul a vagyon bírósági felosztása.
A válság-költségvetési rendelet elfogadását követően az adósságrendezési bizottság elkészíti a sikeres egyezség létrejöttének két alapvető dokumentumát: a reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot.
Reorganizációs program
A reorganizációs programnak egyrészt részletesen be kell mutatnia az önkormányzat gazdasági helyzetét, másrészt – megfelelő érvekkel alátámasztva – meg kell győznie a hitelezőket arról, hogy az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy a lehetőségei teljes számbavételével rendezze a tartozásait. Mindezen túlmenően az önkormányzatnak gazdasági számításokkal kell bizonyítania, hogy a fizetőképességét – a hitelezőkkel kötendő egyezség segítségével – visszanyerve képes lesz a későbbiekben zavartalanul működni.
Az ezzel kapcsolatos önkormányzati kezdeményezéseknek törekedniük kell egyrészt a kiadások mérséklésére (például létszámleépítés, kistelepüléseken a felső tagozatos iskolák megszüntetése, az intézmények működési kiadásainak a csökkentése), másrészt a bevételek növelésére (helyi adók, intézményi bevételek, bérleti díjak emelése). Az előzőekben említett célokat szolgálhatja továbbá a – főként oktatási – feladatok társulásban történő ellátása, illetve önálló polgármesteri hivatal fenntartása helyett a körjegyzőséghez történő csatlakozás kezdeményezése.
Egyezségi javaslat
Az egyezségi javaslat a hitelezői igények kielégítésére vonatkozó konkrét kezdeményezéseket tartalmazza. Ennek keretében a hitelezőket – kielégítésük nagysága, ideje szerint – különféle csoportokba lehet sorolni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az adósságrendezési folyamat e szakasza igen viharos.
Szinte minden esetben vitát vált ki, hogy valamennyi hitelező a legkedvezőbb kielégítési lehetőséget kínáló hitelezői csoportba szeretne tartozni, vagyis készpénzhez, illetve könnyen mobilizálható részvényekhez kíván jutni. A hitelezők közötti feszültséget fokozza, hogy már e szakaszban kiderül, hogy az önkormányzatok vagyontárgyai csak a hitelezői tőkekövetelések vagy azok egy részének a kielégítésére nyújtanak fedezetet. E vagyon egyébként az eljárások többségében szétszórtan fekvő, apró parcellás földterület, egyéb ingatlan, kisebb része pedig részvényeket, követeléseket, esetleg készpénzt takar.
Képviselő-testületi jóváhagyás
Az adósságrendezési bizottság elnökeként eljáró pénzügyi gondnok a reorganizációs programot és egyezségi javaslatot a polgármesternek adja át. A polgármesternek az anyag átvételét követően haladéktalanul intézkednie kell annak érdekében, hogy a képviselő-testület a döntését zárt ülésen, minősített többséggel és név szerinti szavazással hozza meg. Amennyiben e döntés az adósságrendezés megindításától számított 150 napon belül nem születik meg, úgy az adósságrendezési bizottság helyett a hitelezők kapnak lehetőséget arra, hogy 30 napon belül egyezségi tervet készítsenek (amelynek érvényességéhez szintén szükséges a képviselő-testület jóváhagyása). Megjegyzendő, hogy az ilyen típusú hitelezői közreműködésre az eddigi eljárások során nem volt példa.
Egyezségi tárgyalás
Ha az önkormányzat rendelkezik a képviselő-testület által elfogadott reorganizációs és egyezségi javaslattal, úgy következhet az egész adósságrendezési eljárás legfontosabb szakasza, az egyezségkötés előkészítése. Ennek során az egyezségkötés tervezett időpontját a pénzügyi gondnoknak oly módon kell meghatároznia, hogy beleférjen az arra rendelkezésre álló időkeretbe (vagyis az adósságrendezés kezdő időpontjától számított 210 nap még hátralévő részébe).
Fel kell készülni arra is, hogy vélhetően több egyezségi tárgyalást is kell tartani, sőt – különösen nagy számú hitelezők esetén és a békesség kedvéért – célszerű az egyes hitelezői csoportokat külön-külön, majd öszszevonva is meghívni. Az egyezségi tárgyalásra csak azokat a hitelezőket kell meghívni, akik követelésüket határidőn belül bejelentették, és azt a pénzügyi gondnok elfogadta. A vitatott követelés hitelezője az egyezségkötésben nem vehet részt, azonban az egyezségi tárgyalás eredményéről való értesítésüket, vagy az azon – hallgatóként – való részvételüket kérésükre célszerű biztosítani.
Meghívó
Az egyezségi tárgyalás meghívóját, a reorganizációs programot és az egyezségi javaslatot a tárgyalás időpontját legalább 8 nappal megelőzően kell eljuttatni a hitelezőkhöz. Mindemellett célszerű egy bianco – az egyezség megkötésére irányuló – nyilatkozatot is mellékelni, amelyet a hitelező aláírva visszaküldhet abban az esetben, ha a tárgyaláson nem tud vagy nem akar megjelenni.
Jegyzőkönyv
Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a szokásos alaki kellékeken (tárgyalás helye, időpontja, jelenlévők, hitelesítés) túlmenően, tömören tartalmaznia kell a tárgyalás lényegi elemeit, a jelenlévők nyilatkozatait, az egyezség elfogadása esetén pedig a szavazati arányokat.
Egyezség
A törvény értelmében a hitelezők közötti egyezség csak akkor érvényes, ha azt a hitelezőknek a törvényben megállapított többsége – több mint fele, feltéve ha követelésük együttesen eléri az összes bejelentett és nem vitatott hitelezői követelés kétharmadát – elfogadja.
A vitatott követeléssel rendelkező hitelezők az egyezségkötésbe nem szólhatnak bele, azonban a követelésüket figyelembe kell venni: rájuk is a saját csoportjuknak megfelelő kielégítési hányad vonatkozik, amelyhez azonban csak akkor juthatnak hozzá, ha a követelésüket jogerősen elbírálták.
Az egyezség az adósságrendezés végső célja, tulajdonképpen ekkor vizsgázik a reorganizációs program és az egyezségi javaslat. Az egyezség szerződés, ezért úgy alakilag, mint tartalmilag meg kell felelnie az adósságrendezési törvény által előírt különös, és a Polgári Törvénykönyv által előírt általános szabályoknak. A tartalmi elemek közül a legfontosabbak a következők: az elfogadott egyezségi javaslat, a végrehajtás és ellenőrzés módja, a hitelezők kielégítésének a módja, a teljesítési határidők módosítása. Az önkormányzat és a kellő számú hitelező által aláírt egyezséget a pénzügyi gondnok ellenjegyzi.
Hangsúlyozzuk, hogy az egyezség azokra a hitelezőkre is kiterjed, akik ahhoz nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt.
Az eljárás lezárása
Az egyezséget tartalmazó okiratot a pénzügyi gondnok 3 napon belül benyújtja a bírósághoz. Ha az egyezség megfelel a törvényi feltételeknek, úgy a bíróság végzést hoz az adósságrendezési eljárás befejezéséről, majd egy másik végzésben felmenti a pénzügyi gondnokot, és megállapítja annak díját. Az eljárás befejezéséről szóló határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
Gyakorlati tapasztalatok
Az eddig lezárult egyezségekre egyébként jellemző volt, hogy a hitelezők felismerték a kompromisszumos megoldások szükségességét, és – főként a vagyontárgyak szétosztásával, részletfizetés engedélyezésével, a kamatokról történő lemondással, a pénzintézetek pedig a hitelek átütemezésével – biztosabbnak látták követelésüknek egyezség formájában történő rendezését, mint a bíróság általi vagyonfelosztást. Ez utóbbinál ugyanis nagyobb a valószínűsége annak, hogy a hitelező kevésbé forgalomképes ingatlanon szerez tulajdonjogot, esetleg résztulajdont a követelése kielégítéséül.
Az egyezség révén a hitelezők a legtöbb esetben – legalábbis könyv szerinti értéken – hozzájutottak teljes követelésükhöz, illetve annak nagyobb hányadához. Ez alól egyetlen kivétel volt, itt a hitelezői követelések 10 százalékát sem érte el az önkormányzat vagyona. Az említett esetben egyébként elgondolkodtató az önkormányzatnak hitelt nyújtó pénzintézetek merészsége, ugyanis e rendkívüli eladósodottság elsősorban arra vezethető vissza, hogy a pénzintézet olyan ingatlanokat is elfogadott fedezetként (például polgármesteri hivatal, iskola), amelyre az önkormányzati törvény értelmében nem volt mód. A helyzetet tarkítja, hogy ezek között volt olyan épület is, amelyre a földhivatal két hitelező javára is bejegyezte a jelzálogjogot.
BÍRÓSÁGI VAGYONFELOSZTÁS
Az adósságrendezési eljárások során előfordulhat, hogy az önkormányzat és a hitelezők között – rendszerint a megfelelő vagyontárgyak hiányában – nem jön létre egyezség, illetve az egyezség nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. A törvény értelmében ilyenkor megkezdődik a vagyon bírósági felosztása. Ehhez a folyamathoz vezet továbbá, ha a képviselő-testület 60 napon belül nem fogadja el a válságköltségvetést, vagy ha egyik fél (sem az adósságrendezési bizottság, sem a hitelezők) sem készít egyezségi javaslatot.
A pénzügyi gondnok jelentése
A vagyon bírósági felosztásának szakaszában a pénzügyi gondnok szerepe válik meghatározóvá: már nem pusztán az eljárást menedzselő tanácsadóként van jelen az eljárásban – ahogy azt láttuk az egyezségi szakasznál –, hanem, az önkormányzati feladatellátás fő irányainak meghatározásán túl, ő a bírósági vagyonfelosztás előkészítője és végrehajtója. A bíróság a pénzügyi gondnok jelentése – és az önkormányzatnak, illetve az érintett hitelezőknek az ahhoz fűzött észrevételei – alapján dönt a vagyon felosztásáról.
A hitelezők kielégítése
A vagyonfelosztásról szóló bírósági végzés jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a pénzügyi gondnoknak meg kell kísérelnie a vagyontárgyak nyilvános értékesítését. Amennyiben ez eredménytelen, úgy a vagyont természetben kell – a törvényben meghatározott kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően – a hitelezők között szétosztani.
Kielégítési sorrend
A kielégítési sorrendet a törvény az alábbiakban határozza meg:
- rendszeres személyi jellegű juttatások (beleértve a végkielégítést is),
- zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések,
- az államot megillető visszafizetések, visszterhes támogatások,
- társadalombiztosítási tartozások, adók és adók módjára behajtható köztartozások,
- egyéb követelések,
- kamatkövetelések.
A fenti sorrend szerinti kielégítés a következőket jelenti: akinek követelése a sorrendben előbb foglal helyet, úgy annak teljes kielégítése után következhet a soron következő hitelező tartozásának kiegyenlítése.
E folyamat végén a bíróság végzést hoz az eljárást befejezéséről (amely ellen fellebbezésnek nincs helye), továbbá felmenti a pénzügyi gondnokot, és megállapítja a díját.
Az eddigi esetek tanulságai
Az eddigi 13 adósságrendezési eljárás közül egyébként két ízben került sor bírósági vagyonfelosztásra. Az egyik esetben a hitelezők 163 millió forintos követelésével szemben az adósságrendezésbe bevonható önkormányzati vagyon még a 10 millió forintot sem érte el, ennélfogva az egyezségre a leghalványabb remény sem mutatkozott. A másik esetben a pénzügyi gondnok által elkövetett szarvashibák miatt kellett a bíróságnak felosztani a vagyont.
A bírósági vagyonfelosztás hátrányai
A bírósági vagyonfelosztás egyébként kényszerhelyzet, mely egyik fél számára sem előnyös. Az önkormányzat számára egyrészt azért nem, mert így olyan vagyonelemek is bekerülnek az adósságrendezésbe, amelyekre az egyezségi szakaszban a hitelezők esetleg nem tartanak igényt, másrészt a bírósági eljárás rendkívüli módon meghosszabbítja az eljárás időtartamát. Az egyezségi szakasz ugyanis legkésőbb az eljárás kezdetétől számított 210 napon belül lezárul (vagyis alig több, mint fél évig tart), a két említett – bírósági vagyonfelosztással végződő – eljárás pedig közel két évig tartott.
A bírósági vagyonfelosztás nem kedvező továbbá a hitelezőknek sem, mivel az egyezségi szakaszban – főként a nagyobb követeléssel rendelkező hitelezők – még válogathatnak a nekik leginkább megfelelő vagyontárgyak közül, illetőleg dönthetnek a tartozások időbeni átütemezéséről is. A bírósági vagyonfelosztás során azonban egyikre sincs lehetőség, itt kizárólag a bíróság által meghatározott vagyontömeget osztják szét, a hitelezőknek nincs választási lehetőségük. További hátrány a hitelezők szempontjából, hogy a vagyonból történő részesedésre elsősorban a kielégítési sorrend elején szereplőknek van reális esélyük. Így fordulhatott elő például az egyik adósságrendezés során – amelynél egyébként az eddigi legnagyobb önkormányzati csődhelyzetet tapasztalhattuk – a következő hitelezőiigény-kielégítés:
- a rendszeres személyi jellegű juttatások esetében a kielégítés 100 százalékos mértékű volt (az egyes hitelező példáján bemutatva: ebből 10 százalék készpénz, 30 százalék egy belterületi telek tulajdonjogának fele, 60 százalék pedig egy szántóföld tulajdonjogának 18/1000-es része),
- a zálogjoggal biztosított követelések esetében a kielégítés – az előző pontban felsorolthoz hasonló módon, de már készpénz nélkül – 34 százalékos volt,
- a harmadik kategóriába tartozó állami hitelezők csak ígéretet kaptak arra, hogy amenynyiben az önkormányzat egyéb – egy másik bírósági eljárásban peresített – vagyontárgyait értékesítik, úgy abból a követelésük arányában majd ők is részesülnek,
- a további – negyedik és ötödik – csoportba tartozóknak még reményük sincs arra, hogy követelésükhöz hozzájussanak, ugyanis arra a későbbiekben (még az előző pontban említett peres eljárás sikere esetén) sem lesz fedezet.
| Az adósságrendezés megindítását elrendelő bírósági végzés |
|---|
|
A bíróság a következő szövegű végzéssel rendeli el az adósságrendezés megindítását:
A ............ Megyei Bíróság ............ számú határozata
A bíróság elrendeli annak a Cégközlönyben való közzétételét, hogy az 199........ napján jogerőre emelkedett végzésével ............... Önkormányzat adósságrendezési eljárását elrendelte. Az adósságrendezési eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontja .................................................... Az adósságrendezés megindításának időpontja a végzés Cégközlönyben történő megjelenésének napja. A bíróság által kijelölt pénzügyi gondnok ....................................... A bíróság felhívja a kérelmező helyi önkormányzat hitelezőit, hogy az adós önkormányzattal vagy költségvetési szervével szembeni ismert, vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 60 napon belül a pénzügyi gondnoknak – bizonyítékaikat is csatolva – jelentsék be. A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 60 napos határidő elmulasztása esetén a hitelezők fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket azonnali beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 2 év eltelte után érvényesíthetik. Dr. .................................. bíró" |
TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL
Kamattámogatás
Amennyiben az önkormányzat és a hitelezők egyaránt egyezséget kívánnak kötni, de ahhoz a település vagyontárgyait a hitelezők nem tartják elegendőnek, úgy az önkormányzat az egyezséghez pénzintézeti hitelt vehet fel.
A hitel törlesztéséhez az önkormányzat a központi költségvetésből visszterhes kamattámogatást igényelhet, legfeljebb a jegybanki alapkamat+1 százalékos mértékig. E szabályozás is arra utal tehát, hogy a jogalkotó egyértelműen az egyezséget részesíti előnyben, mivel ahhoz még központi támogatást is biztosít.
A szándék kétségkívül nagyvonalú, azonban hangsúlyozni kell: az önkormányzat csak akkor döntsön e hitel felvétele mellett, ha a tőke – és a későbbiekben a kamattámogatás – visszafizetése reálisnak mondható. Az önkormányzatok felelőssége azért hangsúlyos, mert e hitelre nem vonatkozik az önkormányzati törvényben meghatározott hitelfelvételi korlát. Az ilyen hitelezésben fokozottan érdekeltek azok a bankok, amelyek egyébként is hitelezői voltak az önkormányzatnak, és jóváhagyják az újabb hitelt is azért, hogy ezzel a régi, rossz hitelt kiváltsák.
Megjegyzendő, hogy az eddigi eljárások gyakorlatában az újabb pénzintézeti hitellel kötendő egyezségre, és ebből eredően a kamattámogatás igénybevételére még nem volt példa.
Működési támogatás
A másik központi támogatási lehetőség az önkormányzat működését szolgálja. Az adósságrendezési eljárás olyan folyamat, amelyben az önkormányzat gazdálkodási jogosítványai ugyan szűkülnek, azonban az adósságrendezés megindításától az eljárás befejezésig – tehát az egyezségi és a vagyon bírósági felosztásának szakaszában egyaránt – biztosított a kötelező feladatok ellátása.
Amennyiben e feladatok ellátásához az önkormányzat nem rendelkezik elegendő forrással, úgy a központi költségvetésből működési támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételének feltételeit a 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet rögzíti: e feltételek lényegüket tekintve csaknem azonosak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települések támogatásánál előírtakkal, azonban az adósságrendezés időtartama alatt e kérelmek benyújtása folyamatosan, elbírálásuk pedig soron kívül történik.
E támogatási forma az eddigi eljárások során – tekintettel annak vissza nem térítendő jellegére – lényegesen sikeresebb volt, mint az előzőekben említett kamattámogatás. A 13 érintett település közül ugyanis csupán egy nem nyújtott be ilyen igényt a támogatásra, három esetben pedig az önkormányzatok a benyújtott igényük alapján nem bizonyultak arra jogosultnak. Akadt például olyan kistelepülés, amelynek költségvetése talán eddig soha nem látott tételeket is tartalmazott: a válságköltségvetésből akarták például a falu krónikáját megírni, a négyosztályos iskolában balett- tanárt kívántak foglalkoztatni, a különböző iskolai pótlékok esetében pedig a törvényben előírt mérték kétszeresét akarták kifizetni, és még sorolhatnánk. 9 település számára azonban komoly segítséget jelentett e támogatás, amelynek önkormányzatonkénti összege 1,3 millió és 60 millió forint között mozgott.
Összegzésül...
Az adósságrendezési törvény hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatainak öszszefoglalásaként elmondható: az érintett önkormányzatok képviselő-testületei, adósságrendezési bizottságai, polgármesterei és a közreműködő pénzügyi gondnokok érezték, hogy a törvény rendelkezéseinek esetleges megsértése, a határidők elmulasztása rendkívül súlyos jogkövetkezménnyel jár, ezért mindent megtettek azért, hogy a törvényben foglaltaknak maradéktalanul eleget tegyenek.
A törvényi szabályozás beváltotta általános célját: valamenynyi önkormányzatot átgondoltabb gazdálkodásra, a települések gazdasági partnereit pedig óvatosabb piaci magatartásra készteti annak érdekében, hogy egyik fél se legyen alanya egy esetleges adósságrendezési eljárásnak.
Deli Erika| A támogatásokhoz szükséges dokumentumok |
|---|
|
Kamattámogatás
A belügyminiszterhez benyújtandó kamattámogatási kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell mellékelni:
A kamattámogatási kérelemmel összefüggő döntés-előkészítés során a belügyminiszter a helyi önkormányzattól további információt kérhet. Működési támogatás A TÁKISZ-on keresztül a belügyminiszterhez két példányban benyújtandó működési támogatás iránti kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell mellékelni:
A támogatási kérelemmel összefüggő döntés-előkészítés során a belügyminiszter és a pénzügyminiszter további információt kérhet. |
