Az átlagos magyar topmenedzser multinacionális cégnél dolgozik, éves fizetése jóval meghaladja a tízmillió forintot, és céges autójával szeli keresztül-kasul a várost. Rádiótelefonja és hordozható számítógépe van. És beteg. Olykor nagyon beteg. Ám állapota súlyos voltáról többnyire csak akkor vesz tudomást, ha már bekövetkezik a baj. Az átlagos magyar topmenedzser ugyanis nem hibázhat, nem tévedhet, és nem gyengélkedhet. Mégis, mostanában egy speciális kór tizedeli a vezetők sorait. Becslések szerint minden második vezető úgynevezett menedzser-betegségben szenved.
Az érzelmi és a testi reakciók közötti kapcsolat szakavatott igenlői – a pszichoszomatikával foglalkozó lélekgyógyászok és orvosok – már számtalan vizsgálattal igazolták feltevésüket, miszerint a test betegségei gyakran a lélek sérüléseivel magyarázhatók.
Az ötvenes évek derekán két amerikai kardiológus egy olyan viselkedési mintát írt le, amely tipikusan a szívkoszorúér-betegségben szenvedőket jellemezte. Az úgynevezett A-típusú viselkedést mutató emberek élete egy végtelen versenyhez hasonlítható leginkább. Céljuk az állandó győzelem. Örök versenyfutásban vannak az idővel, képtelenek lazítani, türelmetlenné és dühössé válnak, ha valami nem a terveiknek megfelelően alakul. Bár látszólag nagy az önbizalmuk, állandó kételyek gyötrik őket (ezeket többnyire maguknak sem vallják be). Egyre többet és többet akarnak teljesíteni egyre kevesebb idő alatt. Nem téved, akinek ezekről korunk emberének öltönyös (kosztümös), diplomatatáskás és mobiltelefonos prototípusa ugrik be. Nem csoda, hogy a szakemberek az e tünetekkel" jellemzett kórt nemes egyszerűséggel menedzser-betegségnek nevezik.
A bizonyítékok áttekintését követően 1981-ben az Amerikai Szívgyógyászok Társasága úgy döntött, hogy az A-típusú viselkedésmintát be kell sorolni a szívkoszorúér-betegségek kockázati tényezői közé. A legelfogadottabb biológiai magyarázat szerint az A-típusú személyek úgynevezett szimpatikus idegrendszere túlzottan reagál a stresszhatásokra, vagyis ezeknél az embereknél egy mások számára aprócskának tűnő impulzus is vérnyomás-emelkedéssel, fokozott szívműködéssel járó reakciót válthat ki. Ha pedig ezek az impulzusok folyamatosan jelen vannak (márpedig a menedzsereknél ezzel számolni kell), a szív komoly károsodásokat szenvedhet.
Állandó feszültség alatt
A vezetők életének szinte természetes velejárója a stressz. E speciális izgalmi állapot során a szervezet fokozottan reagál a külvilág ingereire. Ilyenkor általában aktiválódnak az egyensúly visszaállításáért felelős szabályozórendszerek. Selye János (a stresszelmélet világhírű kimunkálója) kutatásai rámutattak arra, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben az izgalmi reakció típusát nem befolyásolja a kiváltó impulzus típusa, tehát mindegy, hogy a sorban állás, a közelgő féléves beszámoló avagy egy határidős munka okozza a stresszt, végeredményben a személy a különböző helyzetekben ugyanazt a kellemetlen tünetegyüttest éli át.
A menedzserek vonatkozásában a feszültség, a stressz folyamatosan jelen van, így esetükben inkább fokozatairól lehet beszélni, mintsem felbukkanásáról és eltűnéséről. Az átlagemberek többsége hatékonyan tud bánni mindennapos streszszeivel, nem szenved és nem betegszik meg általuk. A vezető beosztásban dolgozók azonban állandó feszülség alatt élnek, a folyamatos készenlét pedig előbb-utóbb felégeti tartalék energiáikat. A szervezet – utánpótlás híján – kénytelen bedobni a törülközőt". Ekkor alakulnak ki a pszichoszomatikus kórformák, melyeknél a lelki problémák testi tünetekben jutnak kifejezésre.
Akárcsak a testnek, úgy a léleknek is van immunrendszere. Ennek alapvetően az a feladata, hogy védjen a stresszhatásokkal szemben. Túlzott igénybevételnél a pszichológiai immunrendszer nem képes a rendes működésre, így a stresszkeltő ingerek szabadon garázdálkodnak". Az állandóan jelen lévő stresszhatások miatt lelkileg beteggé vált személynek idővel komoly és veszélyes testi betegséggel kell szembenéznie.
Hajhullás és impotencia
Jóllehet, a menedzser-betegség klasszikus megnyilvánulásai a szívvel kapcsolatos kórformák (leggyakrabban az infarktus), ám a pszichoszomatikával foglalkozók egybehangzóan állítják: az állandó stressz nemcsak kardiológiai, de emésztési, mozgásszervi és központi idegrendszeri problémákat is okozhat. A menedzser-kór és a szívbetegség vélhetően azért kapcsolódott össze a köztudatban, mert a kardiológiai tünetek sokkal látványosabban jelentkeznek, mint például a gyomorfekély, a magas vérnyomás és más, úgymond jól palástolható" betegségek jelei.
A menedzser-betegség kevésbé szembeötlő tünetei mellett olyan jelekről is említést kell tenni, melyeket aligha lehet titkolni. Ezek közé tartozik a – nőknél és férfiaknál egyaránt jelentkező hajhullás és a szexuális teljesítőképesség csökkenése. Érdekes tény, hogy a haj ritkulása főként a női vezetőknél figyelhető meg, legalábbis náluk látványosabb, mint az erősebb nem esetében. Fokozott testi és lelki igénybevételnél a szervezet egészének (így a fejbőr) vérellátása jelentősen megváltozik. Szakértők szerint részben ezzel, részben pedig a hormonális egyensúly felborulásával magyarázható a hajhagymák elgyengülése, ami sok esetben a teljes megkopaszodáshoz vezet.
Hasonló okok válthatják ki a férfi vezetőknél gyakorta megmutatkozó impotenciát is. Egy osztrák pszichoterapeuta (aki a közelmúltban Menedzsment és impotencia" címmel megjelentetett könyvével jókora vihart kavart az érintettek körében) állítja: a szexuális teljesítőképesség romlása elsősorban a folytonos bizonyítási kényszerre vezethető vissza. Az állandó győzni akarás érzése a hitvesi ágyban sem enged szorításából, melynek természetes folyományaként a tetterő akkor hagyja cserben a személyt, amikor az partnere, de legfőképp önmaga előtt akarja bizonyítani férfiasságát. Az átmeneti avagy tartós impotencia általában csak a jéghegy csúcsa, a menedzser-betegség többi, súlyos tünete sokáig rejtve marad.
Sikerre ítélve
Teljesítménykésztetés szempontjából a lélektan művelői alapvetően két csoportba, az úgynevezett sikerorientált és kudarckerülő típusba sorolják az embereket. A pszichológusok szerint míg a sikerorientált kategóriába tartozókat önállóság, kezdeményezőkészség és nagyfokú kreativitás, addig a kudarckerülőket inkább a parancsra cselekvés, a bátortalanság és a visszahúzódás jellemzi.
– A menedzserek szinte kivétel nélkül a sikerorientált típusból kerülnek ki – mondja Szuszky Judit, a Munkalélektani és Üzem-egészségügyi Egyesülés pszichológiai osztályának vezetője. Meggyőződése, hogy vezetőnek születni kell, vagyis a klaszszikus menedzsertulajdonságokat a személy nem a kinevezését követően ölti magára. Máskülönben nem is tudna felkapaszkodni azon a bizonyos ranglétrán. Jóllehet, a tankönyvek sorai azt sugallják, hogy a szerencsésebbek (pontosabban a harmonikus anya-gyermek kapcsolatban felnövekvők) a sikerorientált típushoz tartoznak, ám ezt a tulajdonságot – mint a legtöbb emberi adottságot – igencsak Janus-arcúnak kell tekinteni.
A szakember úgy véli, a siker hajszolása terén sem árt a mértékletesség. Az eredményes vezető könnyen beleeshet abba a hibába, hogy sorozatos sikerein felbuzdulva egyre nehezebb feladatok elé állítja magát, mígnem saját egészségével (szélsőséges esetben az életével) fizet az újabb sikerért. Szuszky Judit szerint a jó menedzsert nem a vakmerőség, hanem a megfontoltság jellemzi.
Szocialista értékek, kapitalista célok
A menedzser-betegség elsősorban a 45 évnél idősebb közép-, illetve felsővezetőket veszélyezteti – állítja Dénes Gábor, a Menedzserek Országos Szövetségének főtitkára. A jelenleg négyszáz, főként topmenedzser tagot számláló szövetség illetékesének elmondása alapján a legnagyobb problémát nem a betegség kialakulása jelenti, hanem az, hogy az érintettek túlnyomó hányada titkolja a baját. Családja és munkatársai előtt egyaránt. Sokszor még magának sem vallja be, hogy porszem került a gépezetbe", vagyis hogy valami nincs rendjén. Mindez természetes dolog – magyarázza Dénes Gábor –, hiszen egy vezetőnek nem illik betegnek lenni. A ki nem mondott elvárások szerint csak teljes értékű ember lehet jó menedzser. A beteg főnökben mindenkinek megrendül a bizalma, így az oly nehezen megszerzett, biztosnak vélt pozíció hirtelen ingataggá válhat. Ezzel magyarázható, hogy azok a vezetők, akik esetleg nagy titokban el is mennek orvoshoz, a kezelést nemigen vállalják, mert attól tartanak, hogy betegségüket nem titkolhatják tovább. Ez pedig újabb és erősebb tünetek kialakulását okozza, ami végeredményben a munkaképesség romlásához és súlyos, kórházi kezelést igénylő betegséghez, olykor halálhoz vezet.
A menedzser-kór hátterében a leggyakrabban a túlhajszoltság és a pihenés tartós hiánya áll – véli a főtitkár. Tapasztalatai azt mutatják, a felsővezetők 70-80 százalékát érinti valamilyen szinten a betegség. Érdekes tény, hogy a magyar közép- és felsővezetők körében gyakrabban jelentkezik a menedzser-betegség névvel illetett tünetegyüttes, mint nyugat-európai vagy amerikai kollégáiknál. Mindezt a speciálisan kelet-európai kulturális örökséggel magyarázza Dénes Gábor. A nagyvállalatok többsége ugyanis szocialista értékrend alapján szerveződött és működött sokáig. A mai vezérigazgatók, cégvezetők korukból adódóan a jellegzetesen szocialista vezetési stílust sajátították el és alkalmazták mindaddig, míg a Nyugat szele el nem érte hazánkat. A piacgazdaságra való áttérés, a gazdasági szabályozók gyors változása nagyfokú alkalmazkodást kívánt azoktól a vezetőktől, akik nem akartak megválni főnöki széküktől. Az egyiknek sikerült, a másiknak nem. Csak azok tudtak felszínen maradni, akik magukra erőltették a teljesítménycentrikusságot és az új szabályokat.
Az úgymond ott felejtett" vezetőknek azonban nem csupán a számukra idegennek tűnő elvárásokkal, hanem önmagukkal is szembesülni kellett. A túlélés alapfeltétele lett ugyanis a múlt tapasztalatainak, rutinjainak nyomtalan kitörlése és egy új (javarészt Nyugatról importált) vezetői attitűd kialakítása. Sokan az egészségükkel és az életükkel fizettek posztjuk megtartásáért.
Kórisme van, kezelés nincs
A fővárosban immár több mint hat éve működik egy klinika (újabb elnevezésével élve: Egészség Központ), melynek specialitása a hivatásukba belerokkant" cégvezetők gyógyítása és a menedzser-betegség megelőzése. A központ egyik közismert szolgáltatása a topmenedzserszűrés. Ennek során a szokásos belgyógyászati vizsgálatokon túl olyanokat is elvégeznek, melyek a menedzser-betegség tüneteinek időben való felismerését teszik lehetővé. Az orvosok mellett klinikai szakpszichológusok is részt vesznek a szűrésben és a kezelésben.
– Sajnos a betegek többsége csak a diagnózis felállításáig jut el, a kezelést csupán egy csekély hányaduk vállalja – panaszolja dr. Ilovanecz Anikó orvos-igazgató. Pedig a tudomány mai állása szerint a menedzser-betegség jól kézben tartható és gyógyítható kórforma, ráadásul a betegnek, ha betartja az orvos utasításait – nem kell radikálisan változtatni életvitelén. A doktornő tapasztalatai szerint a klinikán megjelent vezetők legalább 50 százalékánál kimutatható volt a menedzser-betegség valamely tünetegyüttese.
A klinika több hazai céggel is szerződött vezetőik rendszeres kivizsgálása céljából. Annak ellenére, hogy a munkaadó a dolgozó számára nem teheti kötelezhető a szűrést, arra viszont joga van, hogy időszakonkénti alkalmassági vizsgálatra küldje az alkalmazottat (még ha felsővezető is az illető).
A hazai biztosítási rendszerben egyelőre ismeretlen fogalom a menedzser-betegség. A Munkaadó értesülései szerint eddig még egyetlen vezető sem élt kártérítési igénnyel a cége felé. Vélhetően azért, mert a menedzser-betegségben szenvedők egyrészt nem szívesen állítják magukat pellengérre, másrészt a kártérítésnek az esélye szinte a nullával egyenlő. A megromlott egészségi állapotuk miatt aggódó vezetők mindenképpen biztosítani akarják a visszautat, egy kártérítési procedúra viszont azt jelentené, hogy felégetnek maguk mögött mindent.
Így tehát marad a titkolózás, a mind jobban erősödő szorongás és a fokozódó tünetek. A beteggé vált menedzserek orvosi segítség híján előbb-utóbb a saját maguk által ásott verembe esnek. Olyan mélyre, ahonnan már nemigen van visszaút. Ám addig is Rotraud Perner neves osztrák pszichoterapeuta szavaival – a hatalom bűvöletében élnek, holott csupán a hatalom manipuláltjai.
Szigeti Ildikó
