A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1999 májusában telefonos felmérést készített tagvállalkozásai körében a jugoszláviai háború gazdasági kihatásainak megismerése érdekében. A felmérés során nyolc gazdasági ágazat húsz-húsz képviselőjét, összesen 160 céget kérdezett meg.
A jugoszláv piacon való magyar érdekeltség makrogazdasági szinten nem jelentős. A Jugoszláviába irányuló export tavaly csak az összes kivitel 0,6 százaléka, az onnan származó import pedig a teljes behozatalnak mindössze 0,24 százaléka volt. Ennek ellenére a hátrányosan érintett kör nyilvánvalóan elég széles, a háború miatt gyártók, beszállítók, külkereskedelmi és szállítmányozási cégek szenvedtek veszteségeket.
A felmérésből kiderül, hogy a háború a budapesti cégek mintegy 20 százalékának tevékenységére gyakorol hatást, s legalább ezek felére közvetlen befolyással bír. Az érintettség szempontjából a vállalkozások három kategóriába sorolhatók. A cégek egy része a jugoszláv piacon közvetlenül, illetve az üzleti partnereken keresztül közvetetten érdekelt volt. Ebbe a csoportba főként az ipari, a kereskedelni cégek és egyes gazdasági, humán szolgáltatók tartoznak. A második csoportot azok alkotják, amelyeket a konfliktus a cél- és tranzitközlekedés ellehetetlenülése miatt érintett. Ide a fuvarozó, szállítmányozó és az idegenforgalmi cégek sorolhatók. A harmadik csoportba a térség megítélésének kedvezőtlen alakulása, a külföldiek részéről megmutatkozó bizalomcsökkenés miatt hátrányt szenvedő vállalkozások tartoznak, elsősorban a pénzügyi, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó, utazásszervező-beutaztató cégek.
Különböző ágazatok – különböző érintettség
A háború által leginkább érintett ágazat a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és a szállítás-távközlés volt. Az e területeken tevékenykedő cégeknek csaknem a fele (45 százaléka) jelentős károkat szenvedett el. Csaknem ugyanilyen mértékű (40 százalékos) a humán szolgáltatók kára. A vendéglátók közül főként a külföldi turistákra alapozó belvárosi cégek érzékelték a forgalom visszaesését. Tapasztalataik szerint amerikai, francia, távol-keleti, német és olasz vendégek maradtak el a konfliktus miatt, de még az orosz turisták száma is megcsappant. Ezen a területen a vállalkozások akár bevételük 30 százalékos csökkenését is kénytelenek voltak elszenvedni. A szállodák, panziók ugyanakkor ennél lényegesen nagyobb mértékben, tömegesen regisztrálták a lemondásokat. A szálláshely-szolgáltatóknál a veszteségek kompenzálásaként ugyan felmerült a drasztikus árcsökkentés lehetősége is, de ezt a vállalkozók végül elvetették. Arra hivatkoztak, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a kedvezőtlen körülmények elmúltával hosszadalmas visszatornázni az árakat az optimális szintre.
Kerülő utak
A fuvarozók, szállítmányozók kerülő utakra kényszerültek, ami tetemes többletköltségekkel járt mind a távolság, mind pedig az idő meghosszabbodása miatt. A dunai hajózás megszűnése a jugoszláviai szakaszon szintén pótmegoldásokra kényszerítette a szállítókat. Van olyan cég, amelynél mindez 30 százalékos bevételkiesést okozott.
A pénzügyi szektor képviselői (bankok, pénzintézetek, egyéb pénzügyi tevékenységet folytató hazai és nemzetközi cégek, tőzsdeügynökségek, biztosítók) főként közvetetten érintettek, elsősorban a tőzsdei ügyletek folytán. (Közvetlenül egyetlen társaság jelezte, hogy hátrányokat kell elszenvednie, amelyik külkereskedelmi ügyletekhez adott hiteleket.) Világosan érzékelhető volt például, hogy az amerikai tőke kivárt, s újabb befektetéseket nem eszközölt. Mindez a budapesti tőzsde forgalmán egyértelműen meglátszott.
Az ipar területén csupán két cég jelezte érintettségét, ám azok is csak közvetetten. Az egyik beszállítóként rekeszeket gyárt magyar élelmiszer-ipari cégeknek, s a háború akár az árbevétel 10 százalékát is elviheti. A másik ipari cég optikai műszerek jugoszláviai eladásáról tárgyalt éppen akkor, amikor kitört a háború. Itt az elmaradt haszon mintegy 2-3 millió forint.
Az építőiparban a kamara szakemberei nem találtak érintett vállalkozást.
A kereskedelemben főként a külkereskedelmi vállalatok számoltak be károkról. Az egyik például agrártermékek exportjával és importjával foglalkozik, s éppen egy jugoszláviai pályázatra készült, amely meghiúsult a háború kitörésekor. Egy másik cég napszemüvegeket szállított déli szomszédainknak. Mivel éppen a nyári szezon kezdetére esett a szállítások leállása, a felmérés készítésének időpontjáig legalább 20 százalékos árbevételkiesést kellett elkönyvelniük. A közvetett módon érintett cégek is eladásaik azonnali csökkenését érzékelték (kiskereskedők, autóalkatrész-árusok).
A vállalkozók többnyire úgy vélik, hogy a háború akár 4-5 évre is visszavetheti őket. Különösen a déli országrészben érdekelt gazdálkodókra igaz ez. Oda a külföldi befektetők feltehetően csak lassan és óvatosan térnek majd vissza – hangoztatták a megkérdezett cégek képviselői.
D. Zs.
