A számítógépes kapcsolattartás lehetőségét vállalati ügyfelei részére csaknem minden bank kínálja. Sokszor a technikai kellékek egy részét is kedvező feltételekkel rendelkezésre bocsátják, sőt ma már olcsó bérleti lehetőségeket is ajánlanak.
Az office bankingnek, electronic bankingnek vagy akár MultiCashnek nevezett rendszer lényege, hogy az ügyfelet és a bankot számítógép köti össze. Az office banking szolgáltatásai közé tartozik, hogy az ügyfél saját számítógépén keresztül lekérdezhet különféle banki információkat, devizaárfolyamokat, aktuális kamatokat, és utasításokat adhat forint- és esetleg devizaátutalásokra.
Megszűnő forgalmi követelmények
A rendszer zökkenőmentes használatához általában legalább 486-os PC és 3.1-es Windows operációs rendszer és 14 400-as sebességű (ennél esetleg egyéb, különböző kompatibilitási feltételek is ajánlatosak) faxmodem kell. Ezek mellett nem árt, ha a használt telefonvonal korszerű, digitális központra kötött.
Ma már nemcsak az tekinthető általánosnak, hogy egy bank ajánl elektronikus folyószámlát, hanem az is, hogy ezt minden külön (például forgalmi) kikötés nélkül teszi. A HypoVereins-Bank, amely még ma is előírja a bank és az ügyfél közötti közvetlen számítógépes összeköttetéshez a forgalom nagyságát (minimum 500 millió forint), tulajdonképpen kivételnek számít. Az on-line lehetőséget szűk marokkal méri még a Daewoo Bank is. A számítógépes összeköttetés ugyanis itt csak néhány hónapos ügyfélkapcsolat után igényelhető.
Az OTP Bank azonban, amely régebben csak 600 darab éves átutalási minimumtételnél ajánlotta az elektronikus megoldást, ezt a szolgáltatását ma minden (mégoly kicsiny) cégnek is lehetővé teszi. Rendszerét ráadásul fejleszti is: a DOS után rövidesen a tetszetősebb és jobban kezelhető Windows-alapú operációs rendszert vezeti be.
A kisebb vállalkozások ilyen szempontú megbecsülése terén egyébként valószínűleg úttörőnek számít a CIB Bank, amely először szintén DOS-alapon fejlesztette ki szoftverét. Ez a pénzintézet nem is olyan régen még meglehetősen magas (100 millió forintos) forgalmat várt el azoktól a társaságoktól, amelyek számlavezetését vállalta. A bank azután nem csak ettől a kikötéstől tekintett el. Kifejezetten kis- és középvállalkozók részére létrehozott kedvező feltételekkel (a szoftver saját telepítés esetén mindössze ezer forintba kerül) egy elektronikus folyószámlarendszert is.
Kedvező díjak
Igazán vonzóak azonban az ehhez a szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak. A nem elektronikus kapcsolat esetén felszámított 1,15 ezrelék, de minimum 200 forinthoz képest a számítógépes utalás mindössze 0,6 ezrelékbe (bankon belül 0,4 ezrelékbe), minimum 50 forintba kerül. A rendszer használatának díja pedig az igénybe vett szolgáltatásoktól függően 1-2 ezer forint. Az elektronikus kapcsolathoz (a tényleges költségigényességet is tükrözve) sok banknál kedvezőbb díjak kapcsolódnak, mint amit a papíralapú adatfeldolgozásnál alkalmaznak. A jutalék-, illetve díjpolitika a különböző bankok között azonban a számítógépes összeköttetésnél (is) alaposan eltér. Nemcsak abban, hogy alkalmaznak kedvezményt vagy sem, hanem abban is, hogy az elektronikus számláért kérnek-e külön díjat. Ezen a téren kiemelkedően jó a BB és a CIB Bank ajánlata. A BB-nél nincs telepítési, illetve külön fizetendő havi díj, és a vállalkozásoknak az átutalások is díjtalanok. Előírják azonban, hogy a számlán mindig legalább 10 ezer forintos egyenlegnek lennie kell. A CIB Bank a normál folyószámla (amúgy nem túl alacsony) díját az elektronika alkalmazása esetén az ötödére csökkenti.
A BNP-Dresdner ehhez képest már meglehetősen drága. Hiszen itt, bár az ötezer forintos számlavezetési díj magában foglalja az elektronikus kapcsolatot is, az 1-3 darabos átutalások ezen a módon még kedvezménnyel együtt is 1 ezrelékbe, de minimum 300 forintba kerülnek. Persze a nagyobb tételű átutalások további engedményekkel járnak.
Nemcsak itt, más bankoknál is. A HypoVereins Bank például 500 millió forint, a Konzumbank pedig 200 millió forint forgalom felett nem számít fel semmilyen díjat. Különleges megoldást alkalmaz ezen a téren a BA-CA és a Raiffeisen Bank. Utóbbinál a jutalékok terén (a forgalomtól függően) szinte korlátlan rugalmasságot tanúsít a pénzintézet, a számlavezetési díj pedig egy összegben korlátlan időre megváltható.
A BA-CA négyféle számlacsomagot ajánl az elektronikus kapcsolatra vágyó vállalkozásoknak. Ebből kettő a kisebb tudású Spectra Light (amit a bank magánszemély ügyfeleinek is kínál) és kettő a szélesebb körű szolgáltatásokat magában foglaló Spectra esetén vehető igénybe. A standard és a komfort elnevezésű csomagok között az a különbség, hogy míg az egyik havi 4900 forintért 10, addig a másik 9900 forintos havi díjért 30 ingyenes belföldi utalást foglal magában.
Sok más banknál is választhatnak a cégek a programok között. Az igényesebb (éppen ezért drágább) megoldások többnyire deviza-, illetve csoportos átutalásokat is lehetővé tesznek. Az ABN Amro Bank például a Multicash Light néven futó program használatát havi 3 ezer, a többet tudó Multicash Extráét pedig 9 ezer forintban szabja meg. A telepítés azonban egyöntetűen 2 ezer forintba kerül.
Kezd kirajzolódni, hogy a jövőben – nemzetközi társaikhoz hasonlóan – a magyarországi bankok is együtt kezelik majd a kisvállalkozói és a lakossági ügyfélcsoportot. Az elektronikus kínálatban mindenesetre már több pénzintézetnél megtörtént ez a közelítés.
Magánszemélyeknek kevesebb előny
A magánszemélyek persze még ma is szűkösebb kínálatból választhatnak a gazdálkodóknál, ha bankügyeiket otthonról szeretnék intézni. A CIB az elektronikus termékek piacán kifejezetten a lakossági ügyfélkör részére is kialakított egy konstrukciót. A CIB Házibank (vagy ahogy a pénzintézetnél nevezik: PEFO – privát elektronikus folyószámla) gyakorlatilag ugyanazokat a szolgáltatásokat kínálja a magánszemélyek számára, mint az EFO. A banknál azonban úgy látják, hogy ezzel a megoldással megelőzték korukat. A véleményekből nyilvánvalónak látszik, hogy a CIB-nél cseppet sem elégedettek a PEFO eredményeivel. A konstrukció valószínűleg nem váltotta valóra a hozzá fűzött (forgalmi, ügyfélszámra vonatkozó) reményeket.
A BA-CA azonban a magánszemélyeknek ajánlott, Spectra Lightra keresztelt rendszerének eddigi eredményeit határozottan jónak tartja. A Spectra használóinak száma nem egészen egy év alatt megkétszereződött. Időközben pedig nemcsak az ügyfelek, hanem az elektronikus módon végrehajtott tranzakciók számában is jelentős volt a növekedés.
Az elektronikus bankkapcsolatok további fejlődésének útja szakértők szerint mindenképpen az Internet lesz. A világhálót a pénzintézetek ma alapvetően kétféle módon használhatják. Az egyik (az Egyesült Államokban igen elterjedt) megoldás szerint az ügyfelek a szolgáltatásokat valamelyik böngészőprogram segítségével vehetik igénybe. Ebben az esetben a szakemberek szerint vagy az ügyfél, vagy a bank biztonsága nagy valószínűséggel veszélyben forog. A kockázat – állítják – bonyolult és drága titkosítási eljárásokkal is legfeljebb részben küszöbölhető ki. A számítástechnikusok többsége azonban a másik megoldást, amikor az Internet a pénzintézetek számára csupán kommunikációs csatornaként szolgál, egyáltalán nem tartja veszélyesnek.
Az internetes banki ügyintézés hazai úttörőjének számító Inter-Európa Bank (IEB) talán éppen ezért döntött az utóbbi módszer mellett. A pénzintézet ennek megfelelően a szolgáltatások használatához külön szoftvert is alkalmaz. A szoftver használatát a katonai rendszerek biztonságához hasonló megoldások teszik védetté. Például: az 1024 bites aláírás mellett a gép minden egyes bejelentkezéskor új elektronikus jelet is generál. A kapcsolatfelvétel útját a pénzintézetnél összegubancolódott gombolyaghoz hasonlítják, amelynél ha valaki egyszer elveszti a fonalat, akkor semmiképpen sem juthat céljához el. Az egész próbálkozást elölről kell kezdenie.
Az on-line szolgáltatásokat lehetővé tevő HyperBank nevű program Windows-alapú. Az IEB azonban a HyperBankot egyelőre csak magánszemélyeknek kínálja, a cégeknek ugyanez a lehetőség csak a további fejlesztések eredményeképpen állhat majd (az ígéretek szerint legkorábban ősszel) a rendelkezésre.
Internetre fel!
Az Internetet már ebben az évben további három bank is használja majd az ügyfelekkel való kapcsolattartásra. Ezek a pénzintézetek azonban kivétel nélkül a böngészőprogramos megoldást választották. A legigényesebb alighanem a Credit Lyonnais csak cégeknek bevezetett szolgáltatása lesz. A CL már meglevő elektronikus kapcsolatát egészíti ki ezzel. A csak a nagyvállalati ügyfélkörrel foglalkozó pénzintézet így ügyfeleinek egészen különleges, a pénzkezelést és a menedzselést is segítő programot kínál.
A CL üzletpolitikája – hangsúlyozzák a banknál – várhatóan annak ellenére sem változik, hogy tisztában vannak azzal: az internet segítségével akár több ügyfelet is ki tudnának szolgálni. A CL ugyanis az Egos Infosystem Kft.-vel kötött szerződést olyan integrált banki rendszerre, amely akár virtuális – azaz fiók nélküli, csupán a világhálón létező – pénzintézetek létrehozására is alkalmas. A CL persze ilyen felhasználást egyáltalán nem tervez. Az Egus Internet Banki Rendszer (angol rövidítése EIBS) persze a jövőben más bankoknál még működhet majd szélesebb körben is. Ilyen tervről azonban eddig még nem hallottunk.
A Raiffeisen Bank és az OTP Bank – amelyeknek az első félévre ígért internetes kapcsolata valószínűleg késik majd – sem akarnak virtuális bankfiókokat alapítani. A világhálón keresztül ezekkel a pénzintézetekkel is egyelőre csak a magánügyfelek léphetnek majd kapcsolatba. Az OTP Banknál a magánszemélyek a kísérleti jelleggel már működő program segítségével nemcsak pénzintézeti ügyeiket intézhetik, hanem könyvet, CD-t és szofvereket is vásárolhatnak. A tervek szerint a felhasználók olyan programkönyvtárat is letölthetnek, amely a háztartások saját pénzügyi nyilvántartásait (családi főkönyv") segítheti.
Az internetes nyitás helyett (vagy esetleg a mellett) elektronikus rendszerét most több bank is az értékpapírok kezelésének irányába bővíti. Ezek a fejlesztések azonban elhúzódnak.
Szakemberek szerint a késlekedés oka, hogy a két (a banki műveletekhez és az értékpapírügyletekhez szükséges) szoftverrendszert szinte lehetetlen összehangolni. Az integrált számítástechnikai megoldással már rendelkező bankoknál – állítják – nem véletlenül használnak elkülönült megoldást erre a két funkcióra.
B. J.
