Közterhek változása

Ebben az évben a gazdasági szervezetek átlagos adóterhelése némileg csökken. Ám a változás mértéke nem tekinthető lényegesnek, és az összes közterhek változatlanul igen magasak. Mindeközben a vállalkozások az adminisztrációs kötelezettségek további növekedését érzékelik, s úgy látják, hogy a szabályozás egyre kevésbé követhető.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nemrég összegezte a vállalkozások körében végzett felmérését, amelyben a cégek számításai, tény- és tervadatai alapján mutatja be a szabályozók idei változásainak következményeit. Nem mindegy, hogy a vállalkozásoknak a kötelezettségeket milyen gazdasági eredmények mellett kell teljesíteni, ezért a kamara egyik kérdése az idei tervezett árbevételre vonatkozott. A válaszadók átlagosan 15,6 százalékos növekedéssel számolnak.

A legdinamikusabb változást a mikrovállalkozások jelezték, amelyek 42,2 százalékos bővülést remélnek. A kisvállalkozások 37,2 százalékos, a középvállalkozások 19,9 százalékos, a nagyvállalkozások 9 százalékos növekedésre számítanak.

A felmérésben szereplő cégek összes tervezett árbevétele 533,6 milliárd forint. Ebből a termeléssel kapcsolatos költségek 347,8 milliárd forintot (65,2 százalék) emésztenek fel. A vám és illeték várható összege 5 milliárd forint, az adóké 27 milliárd forint, a járulékoké pedig 32,3 milliárd forint. A személyi jellegű kifizetések nettó értéke várhatóan eléri az 57,5 milliárd forintot, ami a bevételek 10,8 százaléka. Osztalékként átlagosan a bevétel 0,7 százalékát tervezik kifizetni, beruházási és egyéb célokra pedig 11,2 százalék jut.

Az adóbefizetések volumene idén összességében mintegy 9,4 százalékkal emelkedik, az árbevételhez viszonyított részaránya azonban 5,3 százalékról 5,1 százalékra csökken. A vállalkozások várakozásai szerint az idén az előző évinél 16 százalékkal kevesebb társasági adót fognak fizetni – vagyis meglehetősen pesszimistán ítélik meg nyereségük alakulását.

A felmérés tanúsága szerint a vállalkozók úgy látják: a helyi adók növekedése igen jelentős, az árbevétel tervezett változását jócskán meghaladja. A helyi iparűzésiadó-befizetés összesen várhatóan 17,8 százalékkal, a gépjárműadó 37 százalékkal, az építmény- és telekadó pedig 17,5 százalékkal haladja majd meg a tavalyit.

A mikrovállalkozások adóterhei arányaikban lényegesen jobban nőnek, mint a nagy cégeké. A BKIK felmérése azt mutatta: a mikrovállalkozások adóbefizetései várhatóan 21 százalékkal, a kisvállalkozásoké 20,9 százalékkal, a középvállalkozásoké 18 százalékkal, míg a nagyvállalkozásoké 6,4 százalékkal lesznek magasabbak, mint tavaly. Önmagában a szabályozóváltozás hatását vizsgálva – vagyis a tavalyi adóbefizetéseket az idei szabályozók alapján számolva – az látszik: a cégek átlagosan 1,3 százalékos adónövekedésre számíthatnak, amely azonban igen egyenlőtlenül oszlik meg a különböző méretű vállalkozások között.

A járulékokról a válaszadók többsége úgy vélekedett: kevesebbet kell ugyan befizetniük, ám az adminisztráció túlzó, sok többletmunkát és -költséget okoz.

A járuléknemenkénti összetételben idén jelentős változás következik be: csökken a társadalombiztosítási és a munkaadói járulék, nő viszont a munkavállalóktól levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint – jelentős mértékben – az egészségügyi hozzájárulás részaránya.

Mint az közismert, az adó- és járulékbefizetések döntő hányada az élőmunkával kapcsolatos kiadásokhoz kötődik, és csak kisebb mértékben befolyásolja a vállalati gazdálkodás eredményessége. A felmérés azt mutatta: tavaly 1 forint nettó bérjellegű személyi kifizetés a munkáltatóknak 1,912 forintba került, idén pedig 1,831 forintot visz el, vagyis az élőmunka terhe minimálisan csökken.

Az adó- és járulékfizetési szabályozók idei változását a válaszadók 22,6 százaléka kedvezően ítélte meg, 26,6 százalékuk viszont úgy látta: terhei növekednek. A cégek 31,6 százaléka nem adott választ a kérdésre, 19,2 százalékuk úgy vélte: a változások érdemben nem befolyásolták terheit. A méretek szerinti bontást vizsgálva jól látszik, hogy a nagyvállalkozások által adott értékelés sokkal pozitívabb volt, mint amit a kisebb cégek megfogalmaztak. Azok a vállalkozások, amelyek kedvezőnek ítélték a módosításokat, ennek alapjaként elsősorban a társadalombiztosítási járulék csökkenését említették. Megfogalmazódott ugyanakkor az a vélemény, hogy ennek hatását részben kioltja az egészségügyi hozzájárulás emelkedése. Nagyon kedvezőtlenül fogadták a megkérdezettek a hozzájárulás fizetésének kiterjesztését, mivel úgy látják, hogy ezáltal adózott jövedelmet ismét megadóztatnak.

A terhek növekedését érzékelő válaszadók ennek elsődleges okaként a helyi adók emelkedését említették. Úgy tűnik, hogy az iparűzési adó mértékének emelkedése igen kedvezőtlen hatást gyakorol gazdálkodásukra.

Rendkívül magas volt azon cégek aránya, amelyeknek vezetői, válaszadói úgy vélték: igaz ugyan, hogy terheik nem növekedtek, mégis negatívan fogadták a változásokat, elsődlegesen a megnövekedett adminisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségek miatt.

A BKIK által kiküldött kérdőíveken a szükségesnek tartott változtatásokra is rákérdeztek. A vállalkozások egy része általánosságban csökkentést, illetve egyszerűsítést vár, mások azonban ennél konkrétabban is megfogalmazták javaslataikat. Többen úgy látják, hogy az adó- és járulékfizetési rendszer szinte már követhetetlen, s az évről évre változó előírások miatt egyre nagyobb az inkonzisztencia. Javasolták az elvonási fajták összevonását, illetve többen a beszedett adók és járulékok "címkézése" helyett azok központi elosztását vennék szívesen. Fontosnak tartanák az állandóság és a stabilitás érvényesítését, és hangsúlyosan fogalmazódott meg a helyi és központi adók mozgásának összehangolása iránti igény is.

Összességében a cégek az adó- és járulékterhek további jelentős csökkentését látnák szükségesnek, mert csak így látják megalapozhatónak a tartós növekedést, nagyobb beruházások megkezdését.

A budapesti vállalkozások egy része mindenképpen indokoltnak látná a helyi iparűzési adó csökkentését, illetve az anyagköltség levonása miatt érvényesülő diszkrimináció megszüntetését.