×

Tárgyalás a szociális partnerek között

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 15. számában (1999. március 15.)

 

Az Érdekegyeztető Tanács három oldala – a munkaadók, a munkavállalók, valamint a kormány képviselői – félévente összeállítja, miről folyik majd tárgyalás közöttük a plenáris, illetve a bizottsági üléseken. Az első fél év bővelkedik témákban, közöttük van az érdekegyeztetés további rendszerét meghatározó csomag is.

 

Megkezdődtek a tárgyalások a kormány és a szociális partnerek között az érdekegyeztetés rendszerének átalakításáról. A munkaadók álláspontja szerint, amíg az új rendszerről nem születik megállapodás, fenn kell tartani a jelenlegi mechanizmust. Ezzel a munkavállalói oldal is egyetértett, és a kormányt képviselő politikai államtitkártól ígéretet is kaptak a partnerek. Elkészült az ÉT első félévi munkaprogramjának tervezete, amelyet a plenáris ülés elfogadott. A plenáris ülés elé terjesztett javaslat összeállításának alapjául szolgált a kormánynak az Országgyűlés 1999. évi tavaszi ülésszakára készült törvényalkotási programja. Figyelembe véve továbbá az ÉT korábban kötött megállapodásaiból adódó feladatokat és a szociális partnerek részéről felmerült – általuk aktuálisnak és fontosnak tartott – egyéb javaslatokat is.

Gazdaság

A programban kiemelt téma a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló kormányprogram megvitatása. E szektor képviselői úgy gondolják, hogy megítélésüknél, gazdaságpolitikai kezelésüknél lényegi szemléletváltásra van szükség mind a közvélemény, mind a hatóságok és a jogalkotók részéről. Pozitívan értékelik, hogy mindez a kormányprogramban is megtalálható. Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a program csak akkor szolgálja igazán az érdekeiket, ha megfelelő végrehajtással párosul. A kis- és középvállalkozókat olyan kérdések foglalkoztatják többek között, mint a foglalkoztatásbővítéssel megszerezhető kedvezmények, a forgótőkeigények kielégítésének (tartalékolás) nagyobb támogatása, a gazdasági szabályozás stabilitása, a közterhek csökkentése, az adminisztráció egyszerűsítése, az átalányadók kiterjesztése stb.

Hasonlóan fontos a munkaadók számára a kormány középtávú gazdasági stratégiájáról készülő kormányzati előterjesztés megvitatása. Alapvetően meghatározza a vállalkozások helyzetét a gazdasági növekedés, a beruházások, a lakosság fogyasztásának és a reálkereseteknek az alakulása. A vállalkozások fejlesztésekor, alapításához nélkülözhetetlenek az egyes területek kiemelt fejlesztéséhez kapcsolódó kedvezmények, támogatások megismerése.

A munkaadók számára különösen fontos terület az adózásról szóló törvénymódosító javaslatok megtárgyalása. Erre általában a második fél évben, a költségvetési törvény tárgyalása során szokott sor kerülni, de abban a korai időpontban a kormány az adóreformmal kapcsolatos kormányzati elképzelésekről készülő előterjesztéséről is konzultációt folytat a szociális partnerekkel.

A munkaadók már évek óta kifogásolták, hogy a kormány a kész törvénytervezeteket terjeszti az ÉT elé, nem vonja be őket az előkészítő munkálatokba, és véleményükkel, észrevételeikkel már nem tudják érdemben befolyásolni a tárgyalásokat. Ha a kormány tapasztalataikat, javaslataikat már az előkészítés fázisában megismerné, sokkal kiérleltebb, a szociális partnerek számára is elfogadhatóbb előterjesztések készülhetnének.

A munkaadói oldal fontosnak ítéli a hazai vállalkozások védelmét. Kezdeményezte ezért a téma plenáris ülésen történő tárgyalását, és egyben vállalta az előterjesztés elkészítését.

A munkaadói szervezetek részben a speciális szempontok kidolgozásában érdekeltek és abban, hogy a vám, adó és egyéb közterhek szabályozása olyan módon történjék, mely előtérbe helyezi a hazai vállalkozások szempontjait.

Feleslegesnek tartják e helyütt elismételni azokat a piacbővítő eszközöket, amelyek nyilvánvalóan minden vállalkozás-elősegítő programnak sajátjai (exporttámogatás, hitelkonstrukciók, beszállító programok stb.). Viszont fontosnak tartják annak hangsúlyozását, hogy a közbeszerzési törvény remélhetően közeli átalakítása során kiemelt szerepet kell kapnia a hazai vállalkozások fokozott szerephez jutásának.

Foglalkoztatás

Új foglalkoztatási okmány bevezetését tervezi a Szociális és Családügyi Minisztérium. Döntés születik arról, hogy a régi munkakönyvhöz hasonló jellegű, vagy egy korszerű, az európai uniós elvárásokhoz is igazodó, kártya alakú okiratrendszert hoznak-e létre. Az új rendszer adatai hozzáférhetővé válnak majd az egészségbiztosító, a nyugdíjbiztosító és a munkanélküli-ellátást koordináló szervek számára is. Ennélfogva alapjául szolgál a munkahelyi ellenőrzésnek is, ezért a munkaadók számára sem közömbös, hogy – a plenáris vita után – mi jelenik meg a jogszabályban.

Az elmúlt évben az Érdekegyeztető Tanács meghallgatta az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatóját a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatairól. A szociális partnerek a tájékoztatót nem tartották elégségesnek. Megállapodás született arról, hogy informális megbeszélésen tekintik át, milyen információkat igényelnek a munkaügyi ellenőrzésekről. Egyetértés volt abban, hogy a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény egyéves tapasztalatairól érdemi elemzés alapján a három oldal folytasson párbeszédet. Ennek alapján került be újra napirendként az ÉT első félévi munkaprogramjába.

A munkaadóknak (az ellenőrzési törvény mellett) érdemes megismerni az ellenőrzések tapasztalatait is. A cél az: ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírságot kelljen fizetniük. Az eddigi tapasztalatokból az a tanulság vonható le, hogy a munkáltatók egy része nem ismeri pontosan a munka világával összefüggő jogszabályokat, és főleg azok változásait.

ÉT-feladatok

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség előterjesztésében az ÉT elé kerül a munkavédelem nemzeti programjára készülő javaslat.

Munkavédelmi szempontból az egyes cégek vegyes képet mutatnak. Vannak olyan vállalkozások, ahol megfelelő a munkabiztonság, ugyanakkor egyeseknél jócskán elmaradnak az EU követelményeitől. A hatályos jogszabály szerint a munkáltatóknak kell bebizonyítaniuk, hogy nem hibásak a baleset előidézésében, ez pedig sokszor nem könnyű feladat. A munkáltatóknak is érdeke az üzemi balesetek megelőzése és a biztonságos munkahelyek teremtése. Ezt az érdekeltséget különböző ösztönzőkkel tovább lehetne fokozni.

Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) – a kollektív megállapodásos rendszer elterjesztését támogatva – egyetértett azzal, hogy a miniszter a Munka Törvénykönyvében kapott felhatalmazás alapján rendeletben szabályozza a kollektív szerződések nyilvántartási rendszerét. A rendelet előírásai szerint az 1998. január 1-jétől megkötött kollektív szerződéseket, a nyilvántartásba vétel érdekében, a Szociális és Családügyi Minisztériumba kell jelenteni (korábban Munkaügyi Minisztérium).

Az Érdekegyeztető Tanács megállapodott arról, hogy a kollektív szerződések nyilvántartásának tapasztalatait napirendre tűzi. A partnerek az elmúlt egy év tapasztalatait a plenáris ülésen vitatják meg.

Az 1999. évi bértárgyalásokon a szociális partnerek és a kormány vállalták, hogy a gazdasági folyamatok ismeretében 1999. év májusában készek tárgyalni a minimális bér emelésének lehetőségéről. Megállapodás született továbbá abban, hogy a magyarországi bérek európai uniós felzárkóztatásának lehetőségeiről 1999-ben tárgyalásokat folytatnak.

Az elmúlt évben tárgyalta az ÉT a kormány által előterjesztett Európai Szociális Charta ratifikációjára előterjesztett javaslatot. A szociális partnerek a javaslatot támogatták.

Egyetértettek abban, hogy az európai integráció folyamatában e lépés nagy jelentőségű, és a ratifikáció is jelentősen hozzájárul a szociális jogok megerősítéséhez. Ugyanakkor igényelték, hogy a tárcaközi bizottságban és annak albizottságaiban a ratifikált cikkelyek gyakorlati megvalósítása, illetve az akkor nem javasolt cikkelyek ratifikálása érdekében folytatódjon a munka. Az ez irányú további feladatokra készüljön feladat- és ütemterv a szociális partnerek bevonásával, és e kérdéskör, arra alkalmas időpontban, ismételten kerüljön az Érdekegyeztető Tanács elé. A kormányzati tárgyalócsoport – miután álláspontja szerint Magyarország távlati célja a Charta egészének ratifikálása – egyetértett. Ennek alapján került az első fél évben tárgyalandó témák közé a munkaprogramba.

EU-integráció

A munkaadók különösen fontosnak tartják, hogy a tárgyalások idején folyamatos párbeszéd alakuljon ki a kormány és az érdek-képviseleti szervezetek között. E párbeszédnek ki kell terjednie a felkészülés, az átvilágítás, a tárgyalások lebonyolításának valamennyi kérdésére. Fontos ez azért is, mivel a tárgyalódelegációban elsősorban kormányzati szakértők kapnak helyet.

A munkaadók elfogadják, hogy a kormány az EU-integrációs folyamat során konzultál a szociális partnerekkel, ugyanakkor hiányolják a folyamatos, érdemi, szakértői egyeztetéseket. Nem elégíti ki igényeiket az a gyakorlat, hogy a Külügyminisztérium évente egyszer-kétszer tájékoztatást ad a tárgyalások alakulásáról.

Többször felajánlották az EU Integrációs Bizottság további munkájához – speciális szakértelmet igénylő kérdésekben – a segítségüket. Többek között ezeket a kérdéseket fogják a munkaadók a plenáris ülésen elhangzó tájékoztató kapcsán szóvá tenni.

Érdekegyeztetés

Megkezdődött a vita az érdekegyeztetési rendszer továbbfejlesztésére kidolgozott kormányzati koncepcióról. A munkaadói érdekképviseletek érdekeltek a mainál hatékonyabb érdekegyeztetésben, de a meglevő, háromoldalú megállapodásokon alapuló érdekegyeztetési modellt tartják alapvetőnek és követendőnek. Támogatják a továbbfejlesztésre vonatkozó munka újrakezdését, és azt, hogy az új rendszer bevezetése konszenzussal történjen meg. Az Érdekegyeztető Tanács eddigi funkcióját, tevékenységét és tapasztalatait alapvetően pozitívnak értékelik, ezekre az eredményekre véleményük szerint a továbblépésnél építeni kell, figyelemmel az ÉT munkaadói és munkavállalói oldalának EU-s és egyéb nemzetközi kapcsolataira is.

A munkaadói oldal szerint a munkaügyi érdekegyeztetésnek kitüntetett szerepe van a makroszintű érdekegyeztetési fórumok között. Alapvető, hogy a szociális partnerek jogai az új struktúrában ne sérüljenek. Megállapodás egyébként szerintük is csak többfordulós tárgyalás után várható.

Az Érdekegyeztető Tanács plenáris üléseinek munkáját nagyban segítik a szakértői bizottságok. Az egyes bizottságok előzetesen, elsősorban szakmai szempontok alapján, megtárgyalják a plenáris ülések témáit. Vannak olyan témák, amelyek nem kerülnek plenáris ülés elé, ezeket a munkaprogramnak megfelelően bizottsági ülésen vitatják meg.

Ilyen például az egészségügyi hozzájárulásról, a társadalombiztosítási ellátásokról, a magánnyugdíjakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvények gazdasági hatásáról készülő kormányzati előterjesztés. Erre egyébként a kormány egy korábbi ÉT-megállapodásban vállalt kötelezettséget.

Bizottsági szinten vitatják meg a közbeszerzési törvény módosításáról szóló kormányzati előterjesztést is. Ennek fontosságára már a hazai vállalkozások védelméről készülő munkaadói javaslatnál is utalás történt.

A kormány az ILO-normák érvényesülését figyelemmel kísérő tripartit bizottság létrehozását tervezi. Az erre vonatkozó, készülő javaslatot az arra illetékes bizottság fogja megtárgyalni.

Bizottsági munka keretében megtárgyalják a korkedvezményes munkakörök szabályozásának változását, a rokkantsági és baleseti ellátások rendszerének átalakítását. Ennek előkészítése több szinten már korábban megkezdődött.

Elkezdődik a Munka Törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata. Az erre vonatkozó javaslatot az ÉT Munkajogi Bizottsága tárgyalja. A javaslatok előkészítését – megállapodás alapján – egy háromoldalú szakértői munkacsoport már megkezdte.

Panykó Antal

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

9052 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 9052 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 5375 olvasói kérdésre 5375 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

9052 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 9052 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

18 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 5375 olvasói kérdéssel.

Egészségi alkalmatlanság – állásidőként elszámolva

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja határozza meg, hogy a munkavállaló a keresőképtelensége időtartamára vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való...

Tovább a teljes cikkhez

Letiltással kapcsolatos költségek viselése

Ha a munkáltató köteles teljesíteni a gyermektartásdíj levonását és átutalását munkavállalója munkabéréből, ő köteles viselni a banki tranzakcióból eredő költséget is?...

Tovább a teljes cikkhez

Magasabb alapbérű helyettesítő miatti bérkorrekció

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka pozíciójában egyetlen ember dolgozik, akit sokkal magasabb bérrel vettek fel az anyuka helyettesítésére, mint a visszatérni készülő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?

Tovább a teljes cikkhez

Bérjegyzék kiküldése elektronikusan

A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást („bérjegyzék”) kell adni a munkavállalónak. Egy egyházi...

Tovább a teljes cikkhez

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk?...

Tovább a teljes cikkhez

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely...

Tovább a teljes cikkhez

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő

A határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony a „nők 40” év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjjal összefüggésben kerül megszüntetésre. A negyven év...

Tovább a teljes cikkhez

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha...

Tovább a teljes cikkhez

Szülői és apasági szabadság ikrek esetén

Ikergyermekek esetén is csak 44 munkanap szülői szabadság jár, vagy szorozzuk a gyermekek számával? És az apasági szabadságot is szorozzuk?

Tovább a teljes cikkhez

Visszatérés után újbóli gyermekgondozási szabadság igénylése

Ha a GYES-ről visszatérő munkavállaló a megfelelő módon és határidőben jelzi a munkáltató felé, hogy vissza kíván térni az aktív állományba, és a felgyülemlett szabadnapok...

Tovább a teljes cikkhez

Napi 12 órás munkaidő túllépése

Bentlakásos szociális intézményben a gondozók munkaidőkeretben vannak beosztva napi 12 órára. Napi 12 óránál többre be lehet-e osztani a munkavállalót, ha egy másik gondozó...

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 5375 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 278-ik lapszám, amely az 5375-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

A költségvetési intézmények gazdálkodásának aktuális problémái, szabályai Megnézem

Számviteli problémák az intézményi gyakorlatban Megnézem

Szja és juttatások problémái Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem