A kormány még a múlt évben döntött a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről, így a 192/1998. (XII. 2.) Korm. rendelet szerint az átmeneti járadék, az egészségkárosodási járadék, a vakok személyi járadéka, valamint a rokkantsági járadék, a rendszeres szociálisjáradék és a központi szociális segély összege is nőtt. Kik jogosultak ezekre a járadékokra és miért fontos mindezek ismerete a munkáltatóknak?
A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet szerint ha a megváltozott munkaképességű dolgozó elfogadja a munkáltató, illetve a rehabilitációs bizottság megfelelő rehabilitációs intézkedését, akkor jogosult kereset-, illetve jövedelemkiegészítésre.
Amennyiben a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása nem oldható meg, úgy átmeneti vagy rendszeres szociális járadékot kell megállapítani és folyósítani neki.
A munkahely hiányában nem rehabilitálható és munkanélküli-ellátásban nem részesülő bányász dolgozót egészségkárosodási járadék illeti meg.
Arról a nem rehabilitálható, megváltozott munkaképességű dolgozóról, akinek munkaviszonyát, szövetkezeti tagsági viszonyát, bedolgozói munkaviszonyát és bedolgozói tagsági viszonyát megszüntetik, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a megváltozott munkaképessége miatt nem tud részt venni a közös munkában, és öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra, növelt összegű öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékra nem jogosult (ideértve a külföldön szerzett jogosultságot is), rendszeres pénzbeli ellátással kell gondoskodni.
Az ellátás fajtái az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka.
Átmeneti járadék
Átmeneti járadékra az jogosult, aki rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, öt éven belül eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a munkaképesség változásának mértéke legalább 50 százalékos, valamint nem részesül munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekgondozási díjban.
A járadék a munkaviszony megszüntetését követő naptól a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár, annak összegét a megváltozott munkaképességű dolgozó várható öregségi nyugdíjának 75 százalékában kell megállapítani, azonban nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél.
Rendszeres szociális járadék
Annak a nem rehabilitálható, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki nem jogosult átmeneti járadékra, de rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, valamint munkaképességének változása eléri az 50 százalékot és nem részesül munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, gyermekgondozási díjban, rendszeres szociális járadékot kell megállapítani.
A járadékra való jogosultság akkor szűnik meg, ha a jogosult az egészségi állapotának megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el, vagy munkaképesség-változásának mértéke nem éri el az 50 százalékot, vagy állandó letelepedési szándékkal elhagyta az ország területét.
Egészségkárosodási járadék
Egészségkárosodási járadékra az a bányász dolgozó jogosult, akinek munkaképesség-változása legalább 36 százalékos, életkortól függően meghatározott ideig föld alatti bányamunkát végzett, munkaviszonya megszűnését megelőzően rehabilitációs munkakörben dolgozott és nem részesül munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban.
Amit a munkáltatónak tudnia kell
A munkáltató is kezdeményezheti a dolgozó nevében az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, illetve a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapítását. Az igényt a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz, kirendeltséghez kell benyújtani. A járadékokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
Az átmeneti járadékban, illetve rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet.
Az emelés mértéke
Az átmeneti járadék összege 1999. január 1-jétől 12 százalékkal emelkedett, csakúgy, mint a havi 45 900 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék, azzal a megkötéssel, hogy az utóbbi összege az emeléssel együtt sem haladhatja meg a havi 45 900 forintot.
A rendszeres szociális járadékot az 1999. december 31-ig 57. életévüket betöltő nőknél, illetve a 61. életévüket betöltő férfiaknál havi 1500 forinttal, egyébként pedig havi 1300 forinttal emelték. Akinek 1998. december 31-ét követően állapítanak meg rendszeres szociális járadékot, havi 12 300 forintra számíthat az idén.
Vakok személyi járadéka
A bevezetőben említett kormányrendelet a vakok havi 6700 forintot el nem érő összegű személyi járadékát is megemelte. A járadékot általános szabály szerint a 18. életévüket betöltött vak személyeknek állapítják meg és folyósítják.
Kivételes méltánylást érdemlő esetben egyéni elbírálás alapján járadékban részesíthető az a családban élő 18 éven aluli vak gyermek is, akinek nevelőintézeti elhelyezése és oktatása hibáján kívül nem biztosítható, valamint gondozása, nevelése csak családi környezetben oldható meg. Ha egy családon belül több ellátásra jogosult vak személy él, azok mindegyikét külön-külön megilleti a járadék.
A szociális otthonokban, a vakok állami intézetében vagy egyéb állami intézetben, illetve a vakok általános iskolája nevelőotthonában elhelyezett vak személyek létfenntartásához szükséges támogatást az állam természetben biztosítja.
Házastársi pótlék, házastársi pótlékhoz járó kiegészítés
Bár 1998. január elsejétől kezdődően már nem állapítanak meg házastársi pótlékra jogosultságot, akinek ezt az időpontot megelőzően kezdték folyósítani az ellátást, természetesen továbbra is jogosult rá.
Házastársi pótlékra az szerzett jogosultságot, akinek a saját jogú nyugellátása nem érte el évente megjelenő kormányrendeletekben meghatározott összeget.
Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjast az után a vele együtt élő házastársa után illeti meg házastársi pótlék, aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant, és akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme nem haladja meg az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét.
Az öregségi, a munkaképtelenségi járadékost és a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékost az után a vele együtt élő házastársa után illeti meg házastársi pótlék, aki az özvegyi járadékra, illetőleg a növelt összegű özvegyi járadékra jogosító életkort elérte vagy munkaképtelen, és akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme nem haladja meg az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét.
Nem jogosult házastársi pótlékra az a járadékos, akinek a házastársa, illetőleg élettársa öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
1999. január 1-jétől a házastársi pótlék és a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege a korábbi 8000 forintról 9000 forintra nőtt. A házastárs után járó jövedelempótlék havi összege 5500 forintról 6200 forintra emelkedett.
Rokkantsági járadék
A 83/1987 (XII. 27.) MT rendelet szerint rokkantsági járadék annak jár, aki az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált és nem állapítottak meg részére nyugellátást, baleseti nyugellátást. A járadékot legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő betöltötte a 18. életévét. Nem állapítható meg, illetőleg nem folyósítható a juttatás annak a személynek, akit térítés nélkül helyeztek el valamilyen intézményben.
A járadék mértéke a tavalyi 11 000 forintról 12 300 forintra emelkedett.
Nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék
A 192/1998. (XII. 2.) Korm. rendelet módosította a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletnek a pótlék összegére vonatkozó rendelkezéseit.
A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra az jogosult, aki magyar állampolgár, állandó jelleggel Magyarországon tartózkodik, valamint 1956-os Emlékéremmel, 1956-os Emléklappal vagy Nemzeti Ellenállásért Emléklappal rendelkezik, továbbá betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt vagy korkedvezményes nyugdíjban részesül, illetőleg munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette és nyugellátása, illetve rendszeres szociális ellátása nem éri el a 40 000 forintot, vagy nem részesül nyugellátásban, rendszeres szociális ellátásban és keresőtevékenységből származó jövedelemmel nem rendelkezik, vagy nyugellátásban nem részesül és rendszeres szociális ellátása nem éri el a 40 000 forintot.
Ha a pótlékra jogosult személy meghal, a továbbiakban az özvegye veheti fel az ilyen címen járó juttatást, amennyiben megfelel a feltételeknek. Amennyiben az özvegy a házastársának halálakor nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve nem rokkant, akkor az elhunyt halálát követő egy évig folyósítják részére a pótlékot.
Ha a kitüntetést posztumusz adományozzák, az özvegy vagy a jogosult túlélő szülője jogosult a pótlékra.
A kitüntetett személy pótlékát határozatlan időtartamra állapítják meg úgy, hogy a jogosult havi nyugellátása, rendszeres szociális ellátása és a pótlék együttes öszszege a megállapításkor elérje a havi 40 000 forintot, a megállapított pótlék összege azonban 500 forintnál kevesebb nem lehet. Az özvegynek folyósítandó pótlék összege a havi 20 000 forintot nem haladhatja meg.
J. A.
