Milyen terheket ró a munkáltatókra a régen üzemorvosinak, ma foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak nevezett szolgáltatás? Mit várhatunk el a szolgáltatást végzőktől? Milyen üzlet rejlik e területben?
A rendszerváltozás előtt az üzemorvosi ellátás egyszerűen működött: a nagyobb gyárak, foglalkoztatók egy bizonyos munkáslétszám felett üzemorvost alkalmaztak, üzemorvosi rendelőt tartottak fenn. A biztosítási rendszer bevezetésével kissé szabályozatlan lett az egészségügynek ez az ága: elvileg a társadalombiztosítás finanszírozta, de nem volt kötelező mindegyik munkáltatónak üzemorvost alkalmazni, az alkalmassági vizsgálatokat is jórészt a háziorvosok látták el. 1993-ban megszületett a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), 1997-ben pedig az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény. 1995-ben alsóbb rendű jogszabályokkal [89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról, illetve 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról] szabályozták a foglalkozás-egészségügyet, amelyeket azóta két ízben is – a múlt év végén és idén januárban – átfogóan módosítottak. A jelenlegi szabályozás szerint a foglalkozás-egészségügy kikerült a társadalombiztosítási finanszírozás alól.
Újabb adófajta?
A mostani szabályozás szerint minden munkáltatónak valamilyen formában hozzá kell járulnia a foglalkozás-egészségügyi szolgálathoz: vagy úgy, hogy külön szolgálatot tartanak fenn, vagy térítési díjat fizetnek a szolgáltatást végzőnek. A kisebb – pár főt foglalkoztató – cégek vonatkozásában úgy tűnik, hogy újabb adófajtával" állunk szemben, hiszen felesleges külön foglalkozás-egészségügyi szolgálatot fenntartani, finanszírozni, ahol a munka jellege nem indokolja azt, és az egészségügyi problémákat a rendes" orvos is ellátja. A munkáltatók, a biztosítottak így is óriási összegeket fizetnek a társadalombiztosítás kasszájába. Sok háziorvos – ezt felismerve – megszerzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálat fenntartásához szükséges szakvizsgáját is, és ezzel együtt látja el ezeket a feladatokat. Kisebb településeken tehát a háziorvos egyben a település üzemorvosa is. Természetesen más a helyzet az olyan munkahelyeken, ahol elengedhetetlen az orvos állandó jelenléte, ahol nagyobb a munkavállalói létszám, és ahol veszélyes anyagokkal vagy balesetnek, esetleg betegségeknek, stressznek könnyebben kitett munkavállalók dolgoznak.
Munkavédelem
Az 1994. január 1-jén hatályba lépett Mvt. előírja, hogy a munkáltatónak valamennyi munkavállalójára kiterjedően biztosítania kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a törvényben előírt feladatok (munkabiztonság, munkabaleset kivizsgálása, veszélyforrások kiküszöbölése, munkahelyi elsősegélynyújtás, alkalmassági vizsga, megelőzés, kockázati tényezők felderítése, munkakörülmények javítása, egyéni védőeszköz biztosítása) ellátásához.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat – a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával – közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében. A munkavállalók joga, hogy a munkakörülményeikkel és az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzéssel kapcsolatban a szolgálattól megkaphassák a szükséges felvilágosítást.
A szolgálatok
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot a 89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet szabályozza, amelyet idén január 27-én a 9/1999. (I. 27.) Kormányrendelet módosított. A módosítás a rendelet hatályát is érintette, így a kormányrendelet ezentúl nemcsak a munkavédelemről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra terjed ki – kivéve a honvédséget, a határőrséget, a rendőrséget, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóságot, a polgári védelmet, a büntetés-végrehajtás szerveit, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat –, hanem a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben, továbbá a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a megyei (fővárosi) munkaügyi központokra és kirendeltségeikre, valamint a szakképzést folytató intézményekre – ide nem értve a szakképzésről szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti intézményeket –, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást végzőkre is.
ÁNTSZ
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatkörébe tartozik. A munkáltatóknak a működésük megkezdését követő egy hónapon belül be kell jelenteniük az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat telephelyük szerint illetékes városi, fővárosi, kerületi intézetének:
- munkavállalóik létszámát és tevékenységét,
- a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításának módját.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetője minden év június 30-ig, illetve december 31-ig köteles eljuttatni a jelentését az ÁNTSZ illetékes városi, fővárosi kerületi intézetének, illetőleg a szolgálat fenntartójának. Ha a foglalkoztató tevékenysége megkezdődik, megszűnik, átmenetileg szünetel, a változást 8 napon belül be kell jelenteni.
Az ÁNTSZ a munkáltató kérelmére tájékoztatást ad a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételének helyi lehetőségeiről. Az ÁNTSZ illetékes szervei ezenkívül ellátják a foglalkozás-egészségügy szakmai irányítását, ebben a körben a munkáltató nem adhat utasítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak. Az Országos Közforgalmú Vasutaknál az ÁNTSZ a MÁV Rt. illetékes szerveinek bevonásával látja el ezt a tevékenységét. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört szintén az ÁNTSZ gyakorolja.
Besorolások
A munkáltatókat – tevékenységük egészségkárosító kockázatai alapján – foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolják be, amely A"-tól D" osztályig terjedhet. Ez határozza meg azt is, hogy a munkáltató milyen létszám felett köteles biztosítani főműszakidőben egy orvos és egy ápoló jelenlétét, vagy milyen térítési díjat kell fizetnie a szolgáltatást végzőnek. Az A" foglalkozás-egészségügyi osztályba tartoznak az egészségi, munkabiztonsági szempontból legveszélyeztetettebb gazdasági tevékenységek (például a bányászat, a kohászat, a rákkeltőkkel exponáltak, a sugárzó vagy ismeretlen anyagokkal végzett tevékenységek, az állatkísérletek, a korkedvezményre jogosító munkakörökben dolgozók foglalkoztatása). Ebben a kategóriában 1000 munkavállalónként kell biztosítani főműszakban egy orvos és egy ápoló jelenlétét, míg a D" foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolt tevékenységeknél – például kutatás-szervezés, kulturális, oktatási tevékenységek – elég 2000 munkavállalónként biztosítani ugyanezt.
Ha a munkáltató vegyesen foglalkoztat munkavállalókat, tehát több foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolható, akkor egy képlet segítségével lehet meghatározni a szolgálat által ellátandó dolgozói létszámot: [(Ae/A)+(Be/B)+(Ce/C)+ (De/D)] x 100 = F (ahol Ae, Be, Ce, De: az ellátandó munkavállalók száma az A-D foglalkozás-egészségügyi osztályokból, A, B, C, D az A-D foglalkozás-egészségi osztály létszámhatárainak számértékei). Ha F = 100ą20, akkor egy főműszakidőben rendelkezésre álló orvost és egy ápolót kell biztosítani. Eredetileg a rendelkezés úgy szólt, hogy főműszakban kell alkalmazni egy orvost és egy ápolót, ezen az elképzelésen azonban a törvényhozó lazított, így előfordulhat, hogy több munkáltató alkalmaz egy orvost, azzal a megkötéssel, hogy az orvosnak, ápolónak mindegyiküknél rendelkezésre kell állnia.
Mibe kerül a szolgálat?
A rendelet melléklete meghatározza a térítési díjakat az olyan munkáltatók, munkaügyi központok, szakképző intézmények számára, amelyek nem tartanak fenn szolgálatot. Megállapodás alapján fizet a megrendelő munkáltató
- az egészségkárosító kockázatok meghatározásához és nyomon követéséhez szükséges munkahigiénés vizsgálatért,
- a szakmai alkalmassági vizsgálatra beutalt munkanélküli alkalmatlan minősítéssel záruló vizsgálata miatt sorra kerülő foglalkoztathatósági vizsgálatáért.
A rendelet előírja, hogy a szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani, amennyiben pedig egy munkahelyen az A" és B" foglalkozás-egészségügyi osztályba tartozó – legveszélyeztetettebb – munkavállalók száma 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes intézet előírhatja a foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátás – beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit – helyszíni biztosítását is.
| Térítési díjak az olyan munkáltatók számára, amelyek nem tartanak fenn foglalkozás-egészségügyi szolgálatot |
|---|
A munkaügyi központ, valamint a szakképző intézmény által – eltérő megállapodás hiányában – fizetendő díjak: A munkaügyi központ által beutalt személynél:
|
| A tevékenységek foglalkozásegészségi osztályba sorolása |
A" osztály:
fizikai munkaköreiben dolgozók, valamint azok a nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az A" foglalkozásegészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át,
|
B" osztály:
fizikai munkakörei, valamint azok a nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a B" foglalkozásegészségi osztályt indokló munkakörben töltik munkaidejük több mint 50%-át. |
|
C" osztály:
az A" foglalkozásegészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat
fizikai munkakörei, valamint azok a nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a C" foglalkozásegészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik a munkaidejük több mint 50%-át. |
D" osztály:
|
A szolgáltatás
A munkaegészségügy külön ága az egészségügynek, amelynek két nagy területe van: munkahigiéne (munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése), valamint a tulajdonképpeni foglalkozás-egészségügy (munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése, és elősegítése).
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást szabályozza a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet, amelyet a megjelenése óta két ízben is [a 30/1998. (XII. 27.) és az 1/1999. (I. 27.) EüM rendeletek] módosítottak.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése, másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire, harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez azok testi, szellemi és lelki egészségi állapotának megfelelően, negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése a munkájukkal kapcsolatban.
A szolgálat több formában is működhet:
- alapszolgáltatást nyújtó szolgálatként,
- foglalkozás-egészségügyi központként,
- foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgálatként.
Alapszolgáltatás
Alapszolgáltatásként a következő feladatokat látják el:
- munkaköri alkalmassági vizsgálatok,
- foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása,
- munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata,
- egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás,
- munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítás,
- közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata.
A szolgálat ezenkívül közreműködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldásában, az elsősegélynyújtás, a sürgősségi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, illetve a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.
A szolgálat igénybe veheti a mentőszolgálatot, a szolgálat orvosa járóbeteg-szolgáltatást nyújtó szakrendelésre, illetve háziorvosi ellátásra utalhatja a munkavállalót, speciális kórházi ellátást igénylő foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja esetén pedig – sürgősséggel vagy előzetes helybiztosítás útján – az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet Fekvőbeteg Osztályára utalhatja a beteget.
Foglalkozás-egészségügyi központ
A foglalkozás-egészségügyi központ az alapfeladatokon kívül ellátja a munkavállaló:
- munkahigiéniés,
- pszichológiai,
- ergonómiai,
- toxikológiai vizsgálatát, gyógyítását is.
A központ olyan szervezeti forma, ahol komplex módon van jelen a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, és ahol az alapellátás több, a munkaegészségüggyel összefüggő szolgáltatással is kiegészül. A központban az alapszolgáltatás személyzetén kívül munkahigiénikus, munkapszichológus és ergonómiai szakember dolgozik.
Szakellátás
A szakellátás feladatai az 1/1999. (I. 27.) EüM rendelettel lényegesen módosultak, idéntől a szakellátás a székhelye szerinti megyében (fővárosban) a következő feladatokat látja el, a korábban szűkebb körben meghatározott feladatok helyett:
- munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálata,
- kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokú elbírálása,
- munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálata,
- közhasznú munka előkészítése érdekében a munkanélküli munkaköri alkalmassági vizsgálata,
- szakellátás a foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára, konzultatív tevékenység más szakterületek orvosai számára a foglalkozási megbetegedések köréből,
- munkahigiénés tanácsadás az alapszolgálat részére,
- a megyei tiszti főorvos felkérésére közreműködés a foglalkozás-egészségügyi ellátás megszervezésében, valamint a megyei (fővárosi) foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos irányításával az alapellátást nyújtó szolgálatok ellenőrzésében,
- a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak szakmai alkalmassági vizsgálata,
- a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezés a munkaügyi központok számára.
Ki lehet szolgáltató?
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat működtetésére jogosult:
- a természetes személy,
- a jogi személy,
- a jogi személyiséggel nem rendelkező társaság.
Foglalkozás-egészségügyi magángyakorlatot folytató orvos csak alapszolgáltatást végezhet. A szolgálat működtetésére jogosultaknak személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek kell megfelelniük. A törvényhozó külön feltételrendszert határoz meg az alapellátást nyújtó foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, illetve a szakellátásnak.
Feltételek
A működtetés tárgyi feltétele a megfelelő helyiségek, a felszerelés, a gép- és műszerellátottság biztosítása, személyi feltétele az orvossal és az ápolóval szemben támasztott szakmai követelményrendszer teljesítése.
A szakmai követelményeket a 30/1998. (XII. 27.) EüM rendelet megszigorította. A jelenlegi szabályozás szerint foglalkozás-egészségügyi tevékenységet csak foglalkozás-orvostan szakorvos vagy üzemorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos vagy a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az az orvos végezhet, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig – 1995. augusztus 3-ától számítva – legfeljebb 5 éve van hátra, és legalább 10 éves, teljes munkaidőben töltött üzemi orvosi gyakorlattal rendelkezik. 1999. június 1-jéig az az orvos is elláthatja ezeket a feladatokat, aki 1998. december 31-éig letöltötte a szakmai gyakorlatát, és bejelentkezett szakvizsgára, továbbá 1999. január 31-éig az ÁNTSZ megyei intézete részére igazolta az ehhez szükséges adatokat. Az alapellátási tevékenységet ezenkívül foglalkozás-orvostan vagy üzemorvostan szakorvosjelölt is végezhet, amennyiben foglalkozás-orvostan szakorvos felügyelete mellett dolgozik.
Az ápolókkal szemben a rendelet szintén szakmai követelményeket állít fel. Eszerint csak diplomás ápoló, üzemi ápoló vagy foglalkozás-egészségügyi szakápoló láthatja el a foglalkozás-egészségügyi feladatokat. A rendelet bizonyos esetekben mentesítést biztosít a képzési követelmények alól.
A szakmai környezettel szemben támasztott minimumfeltétel a munkarend, az egyéb infrastruktúra, a diagnosztikus háttér (általános orvosi laboratórium, radiológia, audiológia, stb...). A szakmai minimumfeltételeket a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet tartalmazza.
A foglalkozás-egészségügyi központ felszerelését a 30/1998. (XII. 27.) EüM rendelet melléklete határozza meg, amely szerint munkahigiénikus és toxikológus, illetve munkapszichológus, ergonómiai szakember stb... foglalkoztatása esetén a központ az alapellátást nyújtó szolgálatatás minimumfeltételein túl kiegészítendő a szakmához elengedhetetlen, szokásos segédletekkel, műszerekkel, illetve a munkakörnyezet műszeres vizsgálatához szükséges direkt kijelzésű készülékkel, direkt leolvasású eszközökkel.
Topmenedzserszűrés
Azzal, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások kikerültek a tb-finanszírozás alól, megjelentek a piacon a kifejezetten erre specializálódott vállalkozások, amelyek a fizetőképes cégeket célozzák meg szolgáltatásaikkal. A törvényben előírt (alap)szolgáltatásokon kívül széles körű egészségügyi vizsgálatokkal állnak a cégek rendelkezésére (belgyógyászat, kardiológia, fogászat, teljes körű laborvizsgálatok, ultrahang, neurológia, pszichológia, szemészet, nőgyógyászat stb...), de természetesen a komplett szűrő- és egyéb, speciális vizsgálatokért külön díjat számolnak fel. Megjelent a piacon az úgynevezett topmenedzserszűrés" is, amely a megváltozott életforma egészségre káros hatásait kívánja kiszűrni. A verseny tehát ezen a területen is kialakult, és nem elég alapszolgáltatásokkal a piacra lépni, hanem szükség van valamilyen többletre is, így tulajdonképpen ezek a vállalkozások nemcsak foglalkozás-egészségüggyel foglalkoznak, hanem megpróbálnak teljes körű egészségügyi szolgáltatással versenyben maradni.
Kádár Petra| Szerződésminta |
|---|
|
Megbízási szerződés,
amely létrejött egyrészről (neve, székhelye, számlaszám, adószám), mint megbízó, a továbbiakban Megbízó, másrészről (neve, székhelye, adószám, számlaszám), mint megbízott, a továbbiakban Megbízott között az alulírott helyen és napon, foglalkozás-egészségügyi ellátás tárgyában. 1. A szerződés tárgya 1.1. A Megbízó azzal bízza meg a Megbízottat, hogy biztosítsa a mindenkori hatályos jogszabályok szerinti foglalkozás-egészségügyi ellátást a Megbízó munkavállalói részére. 2. A Megbízott kötelességei 2.1. A Megbízott a jelen szerződés ellátása során az alábbi szolgáltatásokra köteles: 2.1.1. a Megbízótól kapott információ alapján elvégzi a foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolást, 2.1.2. elvégzi az alapszolgáltatásokat, ennek keretében:
2.1.3. közreműködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók felkészítésében, a rehabilitációs tervek kidolgozásában, 2.1.4. a Megbízott vállalja a megfelelő betegdokumentáció vezetését, és eleget tesz az előírt jelentési kötelezettségének, 2.1.5. elvégzi az időszakos vizsgálatokat az erre vonatkozó jogszabályi előírások szerint. 2.2. A Megbízott a fenti pontokban felsorolt szolgáltatásokat a Megbízó által megjelölt orvosi rendelőben teljesíti a Megbízott által megjelölt rendelési időben. 2.3. A Megbízott külön megbízási szerződés, illetve megrendelés alapján olyan szolgáltatásokat is vállal, amelyek segítenek a munkaképes, de idült betegségben szenvedő foglalkoztatottak gondozásában, egészségi állapotuk további romlásának megelőzésében. 2.4. A Megbízott külön megállapodás és díjfizetés ellenében vállalkozik a különböző rizikócsoportok komplex szűrésére (nagy megterhelésnek kitett munkavállalók időszakos szűrése, felsővezetésnek menedzserszűrése stb...). 2.5. A Megbízott lőfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek alkalmassági vizsgálatát a hatályos jogszabályok szerinti díjazás ellenében végzi. 3. A Megbízó kötelezettségei 3.1. A Megbízó a jelen szerződés tárgyát képező szolgáltatást ......................... fő munkavállalói létszámra veszi igénybe, e munkavállalók nevét, címét és pontos munkakörét a Megbízó legkésőbb a jelen szerződés hatálybalépésével egyidejűleg írásban közli a Megbízottal. 3.2. A Megbízó kötelezettséget vállal arra, hogy abban az esetben, ha a munkavállalói létszám megváltozik, ezt a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül a Megbízott tudomására hozza. A szerződő felek a létszám növekedését, csökkenését a soron következő negyedév számlázásánál figyelembe veszik. 3.3. A megbízási díj, annak esedékessége: Az ellátást a Megbízó a munkavállalói létszámára veszi igénybe: .............................. fő, amely munkavállalók közül: fő az A" osztályba sorolt munkakörben dolgozik, amelynek díja: Ft/fő, összesen: Ft/év. fő a B" osztályba sorolt munkakörben dolgozik, amelynek díja: Ft/fő, összesen: Ft/év. fő a C" osztályba sorolt munkakörben dolgozik, amelynek díja: Ft/fő, összesen: Ft/év. fő a D" osztályba sorolt munkakörben dolgozik, amelynek díja: Ft/fő, összesen: Ft/év. A foglalkozásegészségi osztályba sorolás alapján számított összes éves ellátási díj: Ft. 3.4. Fizetés módja: 3.5. Késedelmes fizetés esetén a Megbízó ......................%-os késedelmi kamatot köteles fizetni. 3.6. A Megbízott a megbízási díjon felül költségtérítésre jogosult/nem jogosult. 4. Egyéb rendelkezések: 4.1. A szerződést a szerződő felek határozatlan időre kötötték, a felek a szerződést ................. napos felmondási idő közbeiktatásával bármelyik gazdasági év végére felbonthatják. A díj fizetésének elmaradása felmondásra okot adó tényező. 4.2. A Megbízott a megbízás ellátása során közreműködő igénybevételére jogosult. 4.3. A Megbízó részéről nyilatkozattételre jogosult: (neve, címe, telefonszáma). 4.4 A Megbízott részéről nyilatkozattételre jogosult: (neve, címe, telefonszáma). 4.5. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadók. 4.6. Peres eljárás esetén a felek a ................................. bíróság illetékességét kötik ki. A jelen szerződést a szerződő felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá.
Dátum, aláírás. |
