Ha nem is elfogadható, de megszokott eljárássá vált, hogy a költségvetési törvényben minden év végén számos más törvény módosítását is jóváhagyják. Így történt ez a múlt év végén számos, a munkaadók mindennapjait és főként terheit meghatározó jogszabály esetében is.
Az év elején a legedzettebbeket is meglepte, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben (1998. évi LXXXVI. számú törvény) pontosan 30 különféle törvény módosítását tartalmazza.
Több olyan módosítás is van azonban közöttük, amelynek tartalma és terjedelme jócskán túlnő a technikai kiigazításon.
Feladatfelosztás
Ezek közé tartozik például a nem kis jelentőségű, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása. Ez tartalmazza azokat a szabályokat, amelyeket a Munkaügyi Minisztérium megszűnése következtében mindenképpen szükséges volt rendezni. Így szól a törvény arról, hogy a jövőben a Munkaerőpiaci Alappal a szociális és családügyi miniszter rendelkezik – azzal a kikötéssel, hogy rendelkezési jogát a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel, a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja. Megmaradtak viszont a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének jogosítványai. Saját jogkörben dönt – bizonyos kivételekkel – a gazdasági miniszter a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi keretének felhasználásáról.
E tekintetben arról is rendelkezik a törvény, hogy a keret felhasználható a következő célokra: központi foglalkoztatási, képzési és munkaerő-piaci integrációs programok és kutatások támogatása; a foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatása; munkaerő-fejlesztő és -képző központok létrehozásának támogatása; munkahelyteremtés támogatása; munkahelymegőrzést, a foglalkoztatási szerkezet átalakítását elősegítő programok, az ezekre vonatkozó kutatások finanszírozása; az érdekegyeztetés működési feltételeinek megteremtéséhez történő hozzájárulás.
Szabályozza a törvény az oktatási miniszter jogait és feladatait is a szakképzési alaprész tekintetében. A szakképzéssel kapcsolatos szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatban egyébként további változások találhatók a törvényben, de már más – nem a foglalkoztatási – törvények (1996. évi LXXVII. tv. a szakképzési hozzájárulásról, valamint az 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről) módosítása keretében. Ezek közül vélhetően a legjelentősebb a szakképzési bizottságok felállításáról szóló bekezdés, amely az érdekképviseletek komoly rosszallását vívta ki. Véleményük szerint ugyanis felesleges az egyébként jól működő megyei munkaügyi tanácsok mellett párhuzamosan új bizottságokat felállítani. Ez ugyanis azzal is járhat, hogy – legalábbis az érdekképviseletek tekintetében – ha a megfelelő szakmai színvonalat garantálni akarják, akkor ugyanazok a delegáltak képviselik szervezeteiket a szakképzési bizottságban, mint a munkaügyi tanácsban. Mindemellett a szakképzési tanácsokat 1999. március 31-i határidővel, 3 éves időtartamra meg kell alakítani. Azzal viszont minden érintett egyetértett, hogy a munkaügyi tanácsok megbízatásának lejártát elhalasztották.
Kifogások és válaszok
A hatásköröket szabályozó törvény előkészítésének időszakában a munkaadók – mint azt tavaly októberi számunkban ismertettük – a tervezettel kapcsolatban két lényeges kérdésben fejezték ki ellenvéleményüket. Nevezetesen, mivel nem értettek egyet a rehabilitációs hozzájárulás emelkedésével, ami az 1997-es törvénymódosítás alapján 1999-ben az előző évi 11000 forintról 20300 forintra nő, javasolták, hogy az 1999-re vonatkozó törvénymódosítás keretében szakértői csoport vizsgálja meg a hozzájárulás differenciált befizetésének lehetőségét. Erre nem került sor.
A másik vitatott probléma a szakképzési alap kezelése volt. Ugyanis a szakképzési alap tekintetében a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének jogosítványai megszűnnek, viszont az eredeti javaslatokból nem volt látható, hogy a szakképzési alap kezelésébe bevonják-e, és ha igen, hogyan az érdekképviseleteket. Ezt a gondot a törvénymódosítás – úgy tűnik – megoldotta, mivel annak értelmében az alaprész felhasználásáról és a támogatásról vagy az Országos Szakképzési Tanács, vagy a március 31-ig megalakuló megyei szakképzési tanácsok tesznek javaslatot. Ezekben pedig az érdekképviseletek részt vesznek.
A foglalkoztatási törvény és a szakképzési törvény módosításait tartalmazó törvényjavaslatot az Érdekegyeztető Tanács is tárgyalta az elmúlt év decemberében. A módosítási javaslatok közül a munkavállalói oldal nem értett egyet a szakképzési bizottságok felállításának módjával, valamint a közhasznú munkavégzés támogatására vonatkozó módosításokkal. Véleményük szerint a munkaügyi tanácsok jó munkát végeznek, indokolatlan a hatáskörük csökkentése. A munkaadói oldal is kifogásolta a szakképzési bizottságok felállítására vonatkozó szabályozás pontatlanságát, de eredménytelenül.
Várkonyi Júlia
